Ország-Világ, 1906 (27. évfolyam, 27-53. szám)
1906-10-28 / 44. szám
886 5ZINHRZ. »Asszony«, színmű négy felvonásban. Irta Porzsolt Kálmán. Először adták a Nemzeti Színházban 1906. október 19-én. Régi, kipróbált harcosa a magyar irodalomnak szólalt meg újból a Nemzeti Színházban. »Asszony« rövid címmel jelezni akarja a szerző, hogy a nőt mutatja be nekünk a maga természetének egész sajátosságában. A darab meséje rövidre fogható. Az elbizakodott férj, aki azt hiszi, hogy minden kötelességét a feleségével szemben teljesítette, amikor oltár elé vezette és többé nem foglalkozik vele. Ezt ügyesen felhasználja az udvarló és leveszi a lábáról az asszonykát, aki örömmel veszi, hogy talált valakit, aki foglalkozik vele. Mikor a férj rájön a dologra és a két férfi egymásra szegzett pisztolylyal szemközt áll, megjelenik az asszony, bűnössége tudatára ébred és kirántja a fegyvert udvarlója kezéből, ő maga agyonlövi. Ezt a rövidre fogott mesét Porzsolt Kálmán rendkívül ügyesen és érdekfeszítően dolgozta fel. A hatást felvonásról-felvonásra fokozni tudja és még az utolsó felvonásban is teljes mértékben leköti figyelmünket. Minden mondaton meglátszik a verzirozott író, aki igen jól ismeri a színpadot. Legnagyobb érdeme a darabnak a gyönyörű, gördülékeny és kellemesen csengő nyelvezet, amely Porzsolt Kálmán minden munkáját kiemeli a rendes irodalmi termelésből. A szerepek kitűnően voltak elhelyezve. Márkus Emilia, Császár és Gál, Gyenes és Ligeti Juliska tudásuk legjavát adták, hogy a szerző intencióit minél jobban érvényesítsék. Tapsból és elismerésből bőven jutott nekik is, a szerzőnek is. Bizonyára jó ideig műsoron marad a darab és sok élvezetes estét fog szerezni a Nemzeti Színház műértő közönségének. Dr. F. A Király-színház okt. 20-án bemutatta »Szép Ilonká«-t, Vágó Géza, Szávay Gyula és Szabados Béla daljátékát. Vörösmarty Mihály remek költeménye megihlette a szövegírókat, akik Mátyás királyt a nagy költő felfogásában vitték a színpadra. A szép, örökbecsű költemény lírai gondolatait a daljátékban ügyesen használták fel, de abban hibáztak, hogy nem vittek bele egy kevés drámai cselekményt, így a szövegrész egyszer-másszor megakad avagy csak vontatottan halad tovább. Ezen a bajon segített azután Szabados Béla, a zeneszerző, aki épp ott adja a legbájosabb melódiákat, ahol a színpadi mozgalmasság a legkisebb. Szabados Béla zenéje mélyen járó, eredeti és fülbemászó. Talentuma a »Szép Ilonká«-ban a maga egész gazdagságában bontakozik ki és ez a zene fogja a darabot hosszan műsoron tartani. A Király-színház Mátyás király szerepére Pálmai Ilkát nyerte meg, ami igen szerencsés gondolat volt, mert alkalmat adott a fővárosi közönségnek, hogy hosszasan ünnepelhesse dédelgetett régi kedvencét. Pálmai Ilka ügyesen és tudatos művészettel oldotta meg nehéz feladatát, amelyet nálánál jobban senki sem tudott volna elvégezni. Szép Ilonka szerepét Medgyaszay Vilma gondjaira bízták és ez a fiatal tehetséges színésznő megint egy fokkal feljebb emelkedett ezzel a fellépésével. E két főszerepen kívül Németh, Sziklai és Szentgyörgyi kaptak hálás személyesítést a darabban. A kiállítás pazar és ízléses volt, a zenekar Marthon vezetésével ambiciózusan játszott. Szabados Béla zenéje megjelent két füzetben a Zipser és König zeneműkereskedő cég kiadásában (Andrássy út 4.). A Vígszínház elsőnek kezdette meg a Rákóczi-ünnepeket. Október 25-én bemutatta Rákosi Viktor »Rákóczi fia« című darabját. Az oroszlán macskakölykéről, Rákóczi Józsefről tárgyal a darab egy előjátékban és három felvonásban. Az előjáték Kassán történik, ahol Korláth Simon házában megtudják az elkeseredett magyarok, hogy a nagy Rákóczi Rodostóban meghalt és Korláth lelkes leánya fogadalmat tesz, hogy fiát Rákóczi Józsefet, ki Bécsben az élvezetekbe elmerült, megnyeri a hazai ügynek és a felkelők vezetésére rábírja. Az első felvonás már Bécsben játszik, ahol Rákóczi József életébe ad betekintést a szerző. Megjelenik Mária és egy gyönyörű, szívettépő dallal tényleg megnyeri Rákóczi József érzelmeit. A második felvonásban Cerigo, a körmönfont osztrák megbízott udvarmester kudarcot vall Rákóczi József ellen szőtt intrikáival, de ez Mária javára történik, mert kinyílnak teljesen Rákóczi József szemei, aki most már kéri a leányt, hogy vezesse hazájába, a boldogság földjére. A harmadik felvonás a csernavodai tábor. Itt a magyarok kétségbeesnek Rákóczi szerelmi viszonyán, mert nyugszik a fegyver, amit nem viselhetnek el. Mária belátva a helyzet tarthatatlanságát, tőrrel elemészti magát, Rákóczi Józsefet pedig a kegyeibe fogadott Cerigo megmérgezi és Rákóczi meghal, még mielőtt haza jönne. Rákosi Viktor tudatosan és a színpadi hatás ügyes felhasználásával írta meg darabját, amely nagy sikert aratott a bemutatón. A közönség figyelemmel kísérte a szerző hazafias fejtegetéseit és sokat tapsolt a felvonások végén, sőt gyakran megszakította az előadás menetét tetszésnyilvánításaival. Az első felvonásban Hegedűs, majd pedig Varsányi Irén egy remek kuruc nótát énekelnek, amely Kun Lászlónak, a színház kitűnő karmesterének igazán szép szerzeménye. A »Suhog az őszi szél« kezdetű dal bizonyára villámgyorsan fog elterjedni az egész országban. A színház, mint rendesen, most is példás kiállításban mutatta be a darabot. A szereplők pedig tudásuk legjavát hozták érvényre. Tanay Frigyes, mint Rákóczi József, fényesen oldotta meg felette nehéz feladatát és értett ahhoz, hogy a léha, munkátlan, élvezetektől elcsigázott hőst kedvessé tegye. Mellette Varsányi Irén, Fenyvesi és Hegedűs tűntek ki legjobban. Balassa, Tapolczai és a többiek mind kisebb szerepeikben jeleskedtek. Rákosi Viktor darabja egyik fénypontja a Rákóczi-emlékünnepélynek, amelyet szívesen fognak meghallgatni mindenütt, ahol színrehozzák. Mese. Ez a címe Hűvös Iván, a »Katinka grófnő« és más nagysikerű operettek diadalmas szerzője legújabb szerzeményének. A pompás dal bájos szövegét Hűvös Róbert írta, míg a címkép Balázs Verának a műve, a nagytehetségű fiatal művésznőé, akit a közönség a tárlatokról nagyon előnyösen ismer. A füzet ára 2 korona, Gounod özvegyének halála. Gounod özvegye október 19-én 78 éves korában elhunyt Párisban. Zimmermann zongoraművésznek volt a leánya s 1847. óta volt Gounodnak felesége; férjét 13 év múlva követte a sírba. Verdi szobra New-Yorkban. E hó 12-én New-York egyik főtéren leleplezték Verdi gránit-szobrát, az ottani olasz kolónia adományát. Az olasz konzul, Massilgia, tartotta a felavató beszédet, a Metropolitan Opera House 150 tagú énekkara szép hangversenyt adott, főleg Verdi operáiból, Arturo Vigna karnagy vezérletével. Az ünneplés azzal végződött, hogy az olaszok küldöttsége Columbus és Garibaldi szobrára is koszorút tett. Rákosi Viktor, a „Rákóczi fia“ című színmű szerzője. ORSZÓGUILAS ÍTJVVÉSZET. A Nemzeti Szalon utolsónak hirdetett Kacziány-féle kiállítása utolsóelőttivé vált. Mégsem a halál és pusztulás képei zárják le a Nemzeti Szalon Kossuth-utcai kapuit, hanem az ifjúság, vidámság és élet. A kiállítás ilyképen eléggé érdekes paradoxonnak, annál kevésbé azonban őszi vásárnak, minek elnevezték. Vannak ugyan jó, sőt nagyon jó képek is ezen az ifjúsági összejövetelen, de a többség, tehát az átlag gyönge kísérletezés. Mert úgy áll körülbelül a dolog, hogy itt jó kép nem emeli annyira valamely tárlat nívóját, mint amennyire egy rossz kép lerontani képes. Itt is van egy pár aprócska művecske, mely csak vásári munka, de nem vásárra való. Mindennek konstatálásával nem azt akarjuk mondani, hogy ily szabadbemenetelű kiállítások föltétlenül kárhoztatandók volnának, csak megállapítjuk a diagnózist, melynek lényege és leszűrődő igazsága az, hogy manapság minden fiatal leány, ki jól fest, egyúttal festőnek is tartja magát s az is, ha mozog benne valami, mindjárt azt hiszi, hogy az festői tehetség, így van ez egyébként az irodalomban, színdarabírásnál és zenénél is — újabban. Ha valaki egy levelet jól meg tud koncipiálni, már regényírásról álmodik s aki egy népdalt úgy ahogy eldudolász, meg sem áll az operán innen. Ez egy újabban kifejlődött sejt az emberi szervezetben, mi lassan nagggyá nőtt, mert illetékes emberek kellő időben nem operálták ki. Mindezek a mondatok az őszi vásár gyöngébb felére vonatkoznak, mint ilyenre en masse. A másik fele sok érdekes látnivalót nyújt. Ebben a sorban említésre méltók : Márffy Ödön, Keményffy Jenő, Jakobovich Artur, Gulácsy Lajos, Cserna Rezső, Márk Lajos, Rubovics Márk, Rácz-Kovách Margit, Oppel Magda, Kiss Rezső, Nagy Zsigmond, Glatter Gyula, Barkász Lajos, Sándorházy Béla, ifj. Berkes Antal, Vörös Ernő, P. Molnár János, Nagy Vilmos, Kallivoda Kata, Deutsch Zsófi, Vidovszky Béla, Pálinkás Béla, Komáromy Endre, Markó Ernő. Elismerés illeti Ernszt Lajos igazgatót, hogy a beérkezett anyagot annyira meg tudta rostálni, hogy egy félig jó tárlat került ki belőle. Mert kellő gond híjján rosszabb is lehetett volna. A mellőzött talentumok vigasztalódjanak, hogy legalább nem írunk róluk — rosszat. (b.) Rákóczi lobogója. Szepessy László, jónevű natal költő, ily című csinos, színes kuruclegendájára hangulatos, ügyes melodramatikus zenét szerzett Kontor Elek, a jeles zeneszerző. Aktualitásán kívül művészi értékével méltán számíthat népszerűségre ez a sablonostól elütő, szinte nagystílű melodráma. Többszínű címlapja is lelkes, pompás. Megrendelhető 3 koronáért a kiadó Harmónia zeneműkereskedésben . Budapest, IV., Váci utca 20. A zenemű a Pesti könyvnyomda hangjegyműintézetének elismert kitűnő ízlését dicséri. »A nagyapó zenélő órája«, Major J. Gyulának ez a zenei szépségekben gazdag, bájos szerzeménye már megjelenése alkalmával meghódította a fiatalságot, amelynek a szerző szánta és vele együtt a zongoratanárok kiválóbbjait is, akik szívesen használják ezt a kedves tíz zenei nippet a tanításnál. Most, az iskolai év elején, a karácsonyi ünnepek közeledtével újból felhívjuk a műre a szülők és zenetanárok figyelmét. A csinos kiadásban megjelent zongoradarabokban a gyermek- CLEJTIEHCERU, az új francia miniszterelnök, 1900