Ország-Világ, 1906 (27. évfolyam, 27-53. szám)

1906-10-28 / 44. szám

886 5ZINHRZ. »Asszony«, színmű négy felvonásban. Irta Porzsolt Kálmán. Elő­ször adták a Nemzeti Színházban 1906. október 19-én. Régi, kipróbált harcosa a magyar irodalomnak szólalt meg újból a Nemzeti Színházban. »Asszony« rövid címmel jelezni akarja a szerző, hogy a nőt mutatja be nekünk a maga természetének egész sajátosságában. A darab meséje rövidre fogható. Az elbizakodott férj, aki azt hiszi, hogy minden kötelességét a feleségével szem­ben teljesítette, amikor oltár elé vezette és többé nem foglalkozik vele. Ezt ügyesen felhasználja az udvarló és leveszi a lábáról az asszonykát, aki örömmel veszi, hogy talált valakit, aki foglalkozik vele. Mikor a férj rájön a dologra és a két férfi egymásra szeg­­zett pisztolylyal szemközt áll, meg­jelenik az asszony, bűnössége tuda­tára ébred és kirántja a fegyvert udvarlója kezéből, ő maga agyonlövi. Ezt a rövidre fogott mesét Porzsolt Kálmán rendkívül ügyesen és érdek­feszítően dolgozta fel. A hatást fel­­vonásról-felvonásra fokozni tudja és még az utolsó felvonásban is teljes mértékben leköti figyelmünket. Minden mondaton meglátszik a verzirozott író, aki igen jól ismeri a színpadot. Leg­nagyobb érdeme a darabnak a gyö­nyörű, gördülékeny és kellemesen csengő nyelvezet, amely Porzsolt Kál­mán minden munkáját kiemeli a ren­des irodalmi termelésből. A szerepek kitűnően voltak elhelyezve. Márkus Emilia, Császár és Gál, Gyenes és Ligeti Juliska tudásuk legjavát adták, hogy a szerző intencióit minél jobban érvényesítsék. Tapsból és elismerésből bőven jutott nekik is, a szerzőnek is. Bizonyára jó ideig műsoron marad a darab és sok élvezetes estét fog sze­rezni a Nemzeti Színház műértő kö­zönségének. Dr. F. A Király-színház okt. 20-án bemutatta »Szép Ilonká«-t, Vágó Géza, Szávay Gyula és Szabados Béla dal­játékát. Vörösmarty Mihály remek köl­teménye megihlette a szövegírókat, akik Mátyás királyt a nagy költő felfogá­sában vitték a színpadra. A szép, örökbecsű költemény lírai gondolatait a daljátékban ügyesen használták fel, de abban hibáztak, hogy nem vittek bele egy kevés drámai cselekményt, így a szövegrész egyszer-másszor meg­akad avagy csak vontatottan halad tovább. Ezen a bajon segített azután Szabados Béla, a zeneszerző, aki épp ott adja a legbájosabb melódiákat, ahol a színpadi mozgalmasság a leg­kisebb. Szabados Béla zenéje mélyen járó, eredeti és fülbemászó. Talentuma a »Szép Ilonká«-ban a maga egész gazdagságában bontakozik ki és ez a zene fogja a darabot hosszan műsoron tartani. A Király-színház Mátyás király szerepére Pálmai Ilkát nyerte meg, ami igen szerencsés gondolat volt, mert alkalmat adott a fővárosi közönség­nek, hogy hosszasan ünnepelhesse dé­delgetett régi kedvencét. Pálmai Ilka ügyesen és tudatos művészettel oldotta meg nehéz feladatát, amelyet nálánál jobban senki sem tudott volna elvé­gezni. Szép Ilonka szerepét Medgyaszay Vilma gondjaira bízták és ez a fiatal tehetséges színésznő megint egy fok­­kal feljebb emelkedett ezzel a fellépé­sével. E két főszerepen kívül Németh, Sziklai és Szentgyörgyi kaptak hálás személyesítést a darabban. A kiállítás pazar és ízléses volt, a zenekar Marthon vezetésével ambiciózusan játszott. Sza­bados Béla zenéje megjelent két fü­zetben a Zipser és König zeneműkeres­kedő cég kiadásában (Andrássy­ út 4.). A Vígszínház elsőnek kez­dette meg a Rákóczi-ünnepeket. Októ­ber 25-én bemutatta Rákosi Viktor »Rákóczi fia« című darabját. Az orosz­lán macskakölykéről, Rákóczi József­ről tárgyal a darab egy előjátékban és három felvonásban. Az előjáték Kassán történik, ahol Korláth Simon házában megtudják az elkeseredett magyarok, hogy a nagy Rákóczi Rodostóban meg­halt és Korláth lelkes leánya fogadal­mat tesz, hogy fiát Rákóczi Józsefet, ki Bécsben az élvezetekbe elmerült, megnyeri a hazai ügynek és a felkelők vezetésére rábírja. Az első felvonás már Bécsben játszik, ahol Rákóczi Jó­zsef életébe ad betekintést a szerző. Megjelenik Mária és egy gyönyörű, szívettépő dallal tényleg megnyeri Rá­kóczi József érzelmeit. A második fel­vonásban Cerigo, a körmönfont osztrák megbízott udvarmester kudarcot vall Rákóczi József ellen szőtt intrikáival, de ez Mária javára történik, mert ki­nyílnak teljesen Rákóczi József szemei, aki most már kéri a leányt, hogy ve­zesse hazájába, a boldogság földjére. A harmadik felvonás a csernavodai tábor. Itt a magyarok kétségbeesnek Rákóczi szerelmi viszonyán, mert nyug­szik a fegyver, amit nem viselhetnek el. Mária belátva a helyzet tarthatat­lanságát, tőrrel elemészti magát, Rá­kóczi Józsefet pedig a kegyeibe fogadott Cerigo megmérgezi és Rákóczi meghal, még mielőtt haza jönne. Rákosi Viktor tudatosan és a színpadi hatás ügyes felhasználásával írta meg darabját, amely nagy sikert aratott a bemutatón. A közönség figyelemmel kísérte a szerző hazafias fejtegetéseit és sokat tapsolt a felvonások végén, sőt gyak­ran megszakította az előadás menetét tetszésnyilvánításaival. Az első felvo­násban Hegedűs, majd pedig Varsányi Irén egy remek kuruc nótát énekelnek, amely Kun Lászlónak, a színház kitűnő karmesterének igazán szép szerzemé­nye. A »Suhog az őszi szél« kezdetű dal bizonyára villámgyorsan fog el­terjedni az egész országban. A szín­ház, mint rendesen, most is példás kiállításban mutatta be a darabot. A szereplők pedig tudásuk legjavát hozták érvényre. Tanay Frigyes, mint Rákóczi József, fényesen oldotta meg felette nehéz feladatát és értett ahhoz, hogy a léha, munkátlan, élvezetektől elcsigázott hőst kedvessé tegye. Mel­lette Varsányi Irén, Fenyvesi és He­gedűs tűntek ki legjobban. Balassa, Tapolczai és a többiek mind kisebb szerepeikben jeleskedtek. Rákosi Vik­tor darabja egyik fénypontja a Rá­­kóczi-emlékünnepélynek, amelyet szí­vesen fognak meghallgatni mindenütt, ahol színrehozzák. Mese. Ez a címe Hűvös Iván, a »Katinka grófnő« és más nagy­sikerű operettek diadalmas szerzője leg­újabb szerzeményének. A pompás dal bájos szövegét Hű­vös Róbert írta, míg a címkép Balázs Verának a műve, a nagy­tehetségű fiatal művésznőé, akit a közön­ség a tárlatokról nagyon előnyösen ismer. A füzet ára 2 korona, Gounod özvegyének halála. Gounod özvegye október 19-én 78 éves korában elhunyt Párisban. Zimmermann zongoraművésznek volt a leánya s 1847. óta volt Gounodnak felesége; férjét 13 év múlva követte a sírba. Verdi szobra New-York­ban. E hó 12-én New-York egyik főtéren leleplezték Verdi gránit-szobrát, az ottani olasz kolónia adományát. Az olasz konzul, Massilgia, tartotta a felavató beszédet, a Metropolitan Opera­ House 150 tagú ének­kara szép hangversenyt adott, főleg Verdi operáiból, Arturo Vigna karnagy vezérle­tével. Az ünneplés azzal végződött, hogy az olaszok küldöttsége Columbus és Gari­baldi szobrára is koszorút tett. Rákosi Viktor, a „Rákóczi fia“ című színmű szerzője. ORSZÓG­UILAS­ ÍTJVVÉSZET. A Nemzeti Szalon utolsó­nak hirdetett Kacziány-féle kiállítása utolsóelőttivé vált. Mégsem a halál és pusztulás képei zárják le a Nemzeti Szalon Kossuth-utcai kapuit, hanem az ifjúság, vidámság és élet. A kiállítás ilyképen eléggé érdekes paradoxonnak, annál kevésbé azonban őszi vásárnak, minek elnevezték. Vannak ugyan jó, sőt nagyon jó képek is ezen az ifjúsági összejövetelen, de a többség, tehát az átlag gyönge kísérletezés. Mert úgy áll körülbelül a dolog, hogy itt jó kép nem emeli annyira valamely tárlat nívóját, mint amennyire egy rossz kép leron­tani képes. Itt is van egy pár aprócska művecske, mely csak vásári munka, de nem vásárra való. Mindennek kon­­statálásával nem azt akarjuk mondani, hogy ily szabadbemenetelű kiállítások föltétlenül kárhoztatandók volnának, csak megállapítjuk a diagnózist, mely­nek lényege és leszűrődő igazsága az, hogy manapság minden fiatal leány, ki jól fest, egyúttal festőnek is tartja magát s az is­­, ha mozog benne valami, mindjárt azt hiszi, hogy az festői tehet­ség, így van ez egyébként az irodalom­ban, színdarabírásnál és zenénél is — újabban. Ha valaki egy levelet jól meg tud koncipiálni, már regényírásról álmodik s aki egy népdalt úgy ahogy eldudolász, meg sem áll az operán innen. Ez egy újabban kifejlődött sejt az emberi szervezetben, mi lassan nagggyá nőtt, mert illetékes emberek kellő idő­ben nem operálták ki. Mindezek a mondatok az őszi vásár gyöngébb felére vonatkoznak, mint ilyenre en masse. A másik fele sok érdekes látnivalót nyújt. Ebben a sorban említésre mél­tók : Márffy Ödön, Keményffy Jenő, Jakobovich Artur, Gulácsy Lajos, Cserna Rezső, Márk Lajos, Rubovics Márk, Rácz-Kovách Margit, Oppel Magda, Kiss Rezső, Nagy Zsigmond, Glatter Gyula, Barkász Lajos, Sándor­­házy Béla, ifj. Berkes Antal, Vörös Ernő, P. Molnár János, Nagy Vilmos, Kallivoda Kata, Deutsch Zsófi, Vi­­dovszky Béla, Pálinkás Béla, Komáromy Endre, Markó Ernő. Elismerés illeti Ernszt Lajos igazgatót, hogy a beérke­zett anyagot annyira meg tudta rostálni, hogy egy félig jó tárlat került ki belőle. Mert kellő gond híjján rosszabb is lehetett volna. A mellőzött talentumok vigasztalódjanak, hogy legalább nem írunk róluk — rosszat. (b.) Rákóczi lobogó­ja. Szepessy László, jónevű natal költő, ily című csinos, színes kuruclegendájára hangulatos, ügyes melodramatikus zenét szerzett Kon­tor Elek, a jeles zeneszerző. Aktualitásán kívül művészi értékével méltán számíthat népszerűségre ez a sablonostól elütő, szinte nagystílű melodráma. Többszínű címlapja is lelkes, pompás. Megrendelhető 3 koro­náért a kiadó Harmónia zeneműkeres­kedésben . Budapest, IV., Váci­ utca 20. A zenemű a Pesti könyvnyomda hangjegy­­műintézetének elismert kitűnő ízlését dicséri. »A nagyapó zenélő órája«, Major J. Gyulának ez a zenei szépségek­ben gazdag, bájos szerzeménye már meg­jelenése alkalmával meghódította a fiatal­ságot, amelynek a szerző szánta és vele együtt a zongoratanárok kiválóbbjait is, akik szívesen használják ezt a kedves tíz zenei nippet a tanításnál. Most, az iskolai év elején, a karácsonyi ünnepek közeledté­vel újból felhívjuk a műre a szülők és zenetanárok figyelmét. A csinos kiadásban megjelent zongoradarabokban a gyermek-­ CLEJTIEHCERU, az új francia miniszterelnök, 1900

Next