Ország-Világ, 1906 (27. évfolyam, 27-53. szám)
1906-11-18 / 47. szám
046 mŰVÉSZET. Ladányiné Gedeon Mariska az utóbbi két évben remek hangjával szép sikert ért el Prágában, Bécsben, Marienbadban, Budapesten és Magyarország számos vidéki városában. Kontraalt kevés van egyáltalán, de Ladányiné attja még ezek között is kiváló helyet foglal el. Eléri a magas B-t és le tud menni a mély Desz-ig. Technikai készültsége elsőrangú, de ezt is még felülmúlja művészi ihlete. Amikor énekel, a lelkét és a szívét adja. Ritka értelemmel, de egyben megindító érzéssel énekel. November 12-én adott külön hangversenyén újabb bizonyságát adta annak, hogy a koncertteremben elsőrangú szerepe van és hangversenyénekesnőink sorában kiváló hely jut neki. Ladányiné Gedeon Mariska pompás énekét a nagyszámú közönség élvezettel hallgatta és ismételten élénken megtapsolta. Dr. F. Zs. Kimnach László festőművész a múlt héten váratlanul meghalt. Körülbelül negyvenötéves, tehát még javakorában levő férfi volt, erős testalkattal s így váratlan halála nagy meglepetést keltett mindenfelé. A tekintélyes családból való piktor 1857-ben született és reáliskolát, valamint műegyetemet is végzett. Építészt akartak belőle képeztetni, de ő a festői pályára érzett magában hajlandóságot és tehetséget. A mintarajziskolában elvégezte a rajztanári kurzust, mint nagyratartott ösztöndíjas növendék, aztán eleget tett a katonai kötelezettségének, mint egyéves önkéntes. Hosszú külföldi tanulmányútra is az állam ösztöndíjával indult. Münchenben Lindenschmied tanítványa lett. Hazatérve, első díjat nyert azegyházfestészeti pályázaton. Ennek folytán a kultuszminisztériumtól megbízást kapott oltárképének nagyban való kivitelére. Velencébe utazott, ahol egy évnél tovább alaposan tanulmányozta az olasz művészet remekeit és elkészítette hatalmas oltárképét. Azután, hazajött és rajztanárkodott a főváros egyik polgári iskolájában, majd az ipariskolában. Kimnach László az utóbbi években leginkább katonai tárgyú képekkel szerepelt a képtárlatokon. Néhány festményét az állam vásárolta meg. Sok könyvillusztrációt is készített s ezekben is kiváló dolgokat alkotott. Major J. Gyula, a komoly zeneirodalomnak ez a hivatott és termékeny művelője, több, mint negyedszázados művészi pályáján nagykaliberű munkáival hazánkban és a külföldön már számos jelentékeny művészi sikert aratott. Hogy munkáit, melyek megérdemlik, hogy a zene iránt érdeklődő közönség legszélesebb rétegeiben elterjedjenek, ezideig még sem ismerik úgy, ahogy azt megérdemelnék, annak oka egyedül abban rejlik, hogy e szerzemények terjesztésére mindeddig nem volt meg a mód. Zeneművek terjesztésének egyedüli és legbiztosabb módja azoknak kiadása, mert a művészi alkotás csak így válhatik köztulajdonná. Major J. Gyula műveinek összkiadására, művészi honorárium fizetése mellett, németzeneműkiadó nem vállalkozik, csak legföljebb azzal a feltétellel, hogy a szerző maga is Németországban telepedvén le, ott szerzeményeinek terjesztését hathatósan előmozdítaná. Magyar cég pedig, tekintve hazai viszonyainkat, nem mer — a társadalom támogatása nélkül — ilyen nagyarányú vállalkozásba bocsátkozni. Ezek az okok indítottak egy zeneművészekből és zenebarátokból álló bizottságot arra, hogy Major J. Gyula alább felsorolandó nagy zenekari illetőleg kamarazene-munkáinak teljes kiadására (partitúra, szólamok, zongorakivonat) vállalkozván, hathatósan előmozdítsák számos példányban való megjelenésök révén azoknak a hangversenytermekben és a zeneértő közönség legszélesebb rétegeiben való elterjedését. A kiadandó művek a következők : Hegedűverseny, IV. szimfónia, gordonkaverseny, Niels Finn (ballada), Balaton (Suite), hangversenyfantáziák, Suite galante, három vonósnégyes, Gordonka-szonáta, Női karok, Férfi karok, Nagyapó zenélő órája, Zongora-sextett. Megjegyezzük, hogy e művek közül a négy első már régebben megjelent zongorára, de most partitúráik kiadása a cél, mert ezek nélkül terjesztésük, előadásuk egyaránt lehetetlen. Ennek a nagyarányú zenemű-kiadási akciónak a nyomdai költsége hozzávetőleg 15.000 koronában állapítható meg, bolti ára ez összeg kétszerese lesz. Az előfizetési ár vagy egyszerre, vagy ötven koronás három részletben lesz fizetendő Méry Béla zeneműkereskedőnél (Budapest, VI., Andrássy út 12.), aki az előfizetési pénzek kezelését elvállalta. A nyomdai költségben részesedni óhajtó zenebarátok befizetései a kiadvány legelső tiszta jövedelméből aránylagosan vissza fognak téríttetni. A jegyzett hozzájárulások befizetendők Parlagi Ferenc úrnál, a Magyar kiviteli és csomagszállítási részvénytársaság vezérigazgatójánál (V., Mérleg utca 11.), aki elvállalta ennek a költségelőleg-alapnak kezelését és annak idején a visszafizetések eszközlését. Az »Ébredés« dalkör 1906. évi november hó 18-án, vasárnap, a Saskor dísztermében (IV., Irányi u. 17. szám.) kedélyes estélyt rendez. Műsor : 1. Szabadságdal. Pályanyertes mű Pogatschnigg Guidótól. Előadja az Ébredés dalkör. 2. Magánjelenet. Előadja Kreisz Géza. 3. Magán énekszám. Énekli Greskovits Mariska. 4. a) A reményhez. Lavotta- Hoppe. b) Fonj, fonj ... Svéd dal. c) Árvalányhaj . . . Festetitstől. Előadja az Ébredés Kimnach László, az elhunyt festőművész. 0R57R6-UILR5 dalkör. 5. Szavalatok. Előadja Nánásy Jenő. 6. Kupiék. Előadja Kreisz Géza. 7. Páros dal. Kar Kremzertől. Előadja az Ébredés dalkör. Műsor után tánc. A műsor kezdete 1/18 órakor. A Thália-társaság a múlt koriban eljátszotta Ibsen «Nórá»-ját, melyet a Nemzeti Színház kitűnő előadásai révén jól ismer a közönség. A Tháliatársaság előadásában is szép sikert aratott a nagy norvég költő darabja,ami főleg a társaság rendezőjének, dr. Hevesi Sándornak érdeme, de a szereplők is sok igyekezettel buzgólkodtak a siker érdekében. Közülök Forgács Rózsi (Nóra), Garas Márton, Bálint Lajos, Törzs Jenő és Király Gizi érdemelnek említést. Magyar bronz. Amióta a kereskedelem árucikknek ismerte fel az apró bronzot, sok selejtes, művészietlen tákolmány került nálunk piacra. A Hazai Műércöntőbe, hogy ezeket kiküszöbölje, sokszorosíttatta a legjavát annak, amit magyar szobrászok a magyar ház, magyar lakás díszéül mintáztak. Ezen bronzgyűjteményről most jelent meg egy képes katalógus, melyet mindenérdeklődőnek, ki ezért hozzáfordul, díjtalanul küld meg a Könyves Kálmán magyar műkiadó részvénytársaság, Budapest VI., Nagymezőutca 37—39. IRODALOÍD: »Dunántúli szakácskönyv« címmel új szakácskönyv jelent meg alsószopori Nagy Ferencnétől. Ez a munka szerencsésen egyesíti azokat az előnyöket, amelyeket hasonló könyveinkben csak részben találunk föl. Mert a közölt főzőrecipék rövid és világos formában ismertetik a helyesen adagolt ételek összetételét. A főzés és sütés módja, az elkészítés mikéntje alaposan van leírva. A több mint 700 étel leírásán kívül egyéb hasznos tudnivalókat is tartalmazó s díszes kiállítású könyv ára 3 korona 60 fillér és megrendelhető minden könyvkereskedőnél és a szerzőnél Pénzeskúton (Veszprémmegye). Folyó évi december hó 15-én jelenik meg Somfai János »Forradalom« című szociális regénye, amely a mai korban forrongó sociális eszméket és érzéseket fogja fejtegetni igen érdekes mese keretében. A díszes köntösben megjelenő, húsz íves vaskos kötet megrendelési ára négy korona, mely összeg Pleitz Ferenc Pál könyvnyomdai műintézetébe Nagybecskerekre küldendő. Magyarország és Ausztria új vasúti térképe most jelent meg a Magyar Földrajzi Intézet kiadásában Kogutomicz Manótól. Az alakja 160X 160 cm, s hét színben van nyomva. Kivitele a legjobb. Kogutowicz térképe Magyarország és Ausztria összes közlekedési térképei közt a legnagyobb és legrészletesebb, mert nemcsak valamennyi állomásnév megvan rajta, hanem ezenkívül még ezer és ezer helynevet is tartalmaz s minthogy tetszetős borítékban mindössze 3 korona az ára, ez a térkép társai közt a legolcsóbb is. Adatai természetesen a legújabbak, ami nagyon fontos egy közlekedési térképnél. Minden könyvkereskedésben kapható. HÍREK. A Tulipánkert-Szövetség. A Tulipánkert-Szövetség igazgatótanácsa vasárnap délelőtt Batthyány Lajos gróf elnöklésével a képzőművészeti társulat üléstermében ülést tartott. Az ülésnek rendkívül érdekes tárgya volt az a memorandum, melyet a Tulipánkert-Szövetség egyik megalapítója és leglelkesebb harcosa, gróf Andrássy Tivadarné nyújtott be és élőszóval adott elő. A memorandum, melyet az igazgatótanács nagy tetszéssel fogadott el, azt célozza, hogy a magyar közönséget a magyar ipari gyártmányok megkedvelésére serkentsük és szerettessük meg a magyar emberrel a magyar ember munkáját. Ebben látja a nemes érzésű grófnő a Tulipánkert Szövetség főfeladatát és ebben igaza is van. Mindazok, kik az ülésen e kérdéshez hozzászólottak : gróf Edelsheim- Gyulai Lipót, Rákosi Jenő, Feszty Árpád, gróf Apponyi Albertné, Batthyány Lajos grófné, Bernáth István és Geöcze Sarolta hasonló értelemben nyilatkoztak, ami nagy dicséretére szolgál a grófnőnek. Mi pedig örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy gróf Andrássy Tivadarnénak, ennek a nemes érzésű, előkelő gondolkodású és a magyar asszonyok ezreinek példát mutató igazi magyar asszonynak az arcképével olvasóinkat megismertessük. A magyar posta vezetőinek kitüntetése. A római nemzetközi postakongresszus alkalmából a király nagy kitüntetésben részesítette a magyar postaintézmény vezetőit, elsősorban Szalay Péter államtitkárt, a posta és táviró elnökigazgatóját, továbbá Fellért Károly és Kennyei Hennyey Vilmos postaigazgatókat A magyar közönség, amely mindenkor szívesen adózik elismeréssel a magyar postaintézmény mintaszerű berendezéséért, bizonyára örömmel fogja fogadni a kitüntetés hírét, amelyről a következő királyi kézirat ad hírt: »Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztésére kiváló szolgálatuk elismeréséül: Szalay Péternek, a magyar posta-, táviró- és távbeszélő államtitkári címmel és jelleggel fölruházott elnökigazgatójának II. osztályú vaskorona-rendemet, Foltért Károly posta- és táviró-főigazgatónak Lipót-rendem lovagkeresztjét és hennyei Hennyey Vilmos dr. posta- és táviróigazgatónak III. osztályú vaskoronarendemet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1906. évi október hó 23-án. Ferenc József s. k., Zichy Aladár gróf s. k.« A most kitüntetett férfiakat már többször volt alkalmunk lapunkban behatóbban méltatni és így olvasóink bizonyára ismerik már a postai intézményünk elsőrendűvé való fejlesztése körül évek hosszú sora óta kifejtett derék munkásságukat. Dr. Fayer László meghalt. Dr. Fayer László egyetemi tanár, a büntetőjog professzora a budapesti tudományegyetemen, a világhírű jogtudós hosszú szenvedés után elmúlt pénteken Budapesten meghalt. Halála a tudományos világban nagy meghőlt- 1906