Ország-Világ, 1906 (27. évfolyam, 27-53. szám)

1906-11-18 / 47. szám

046 mŰVÉSZET. Ladányiné Gedeon Mariska az utóbbi két évben remek hangjával szép sikert ért el Prágában, Bécsben, Marienbadban, Budapesten és Magyar­­ország számos vidéki városában. Kontra­alt kevés van egyáltalán, de Ladányiné attja még ezek között is kiváló helyet foglal el. Eléri a magas B-t és le tud menni a mély Desz-ig. Technikai ké­szültsége elsőrangú, de ezt is még felülmúlja művészi ihlete. Amikor énekel, a lelkét és a szívét adja. Ritka értelemmel, de egyben megindító érzés­sel énekel. November 12-én adott külön hangversenyén újabb bizonyságát adta annak, hogy a koncert­teremben első­rangú szerepe van és hangverseny­énekesnőink sorában kiváló hely jut neki. Ladányiné Gedeon Mariska pom­pás énekét a nagyszámú közönség élvezettel hallgatta és ismételten élén­ken megtapsolta. Dr. F. Zs. Kimnach László festőmű­vész a múlt héten váratlanul meghalt. Körülbelül negyvenötéves, tehát még javakorában levő férfi volt, erős test­alkattal s így váratlan halála nagy meglepetést keltett mindenfelé. A tekin­télyes családból való piktor 1857-ben született és reáliskolát, valamint mű­egyetemet is végzett. Építészt akartak belőle képeztetni, de ő a festői pályára érzett magában hajlandóságot és tehet­séget. A mintaraj­ziskolában elvégezte a rajztanári kurzust, mint nagyratartott ösztöndíjas növendék, aztán eleget tett a katonai kötelezettségének, mint egy­éves önkéntes. Hosszú külföldi tanul­mányútra is az állam ösztöndíjával indult. Münchenben Lindenschmied tanítványa lett. Hazatérve, első díjat nyert­ az­­egyházfestészeti pályázaton. Ennek folytán a kultuszminisztériumtól megbízást kapott oltárképének nagyban való kivitelére. Velencébe utazott, ahol egy évnél tovább alaposan tanulmá­nyozta az olasz művészet remekeit és elkészítette hatalmas oltárképét. Azután, hazajött és rajztanárkodott a főváros egyik polgári iskolájában, majd az ipariskolában. Kimnach László az utóbbi években leginkább katonai tárgyú ké­pekkel szerepelt a képtárlatokon. Né­hány festményét az állam vásárolta meg. Sok könyvillusztrációt is készített s ezekben is kiváló dolgokat alkotott. Major J. Gyula, a komoly zeneirodalomnak ez a hivatott és termé­keny művelője, több, mint negyedszáza­dos művészi pályáján nagykaliberű munkái­val hazánkban és a külföldön már számos jelentékeny művészi sikert aratott. Hogy munkáit, melyek megérdemlik, hogy a zene iránt érdeklődő közönség legszéle­sebb rétegeiben elterjedjenek, ezideig még sem ismerik úgy, ahogy azt megérdemel­nék, annak oka egyedül abban rejlik, hogy e szerzemények terjesztésére mind­eddig nem volt meg a mód. Zeneművek terjesztésének egyedüli és legbiztosabb módja azoknak kiadása, mert a művészi alkotás csak így válhatik köztulajdonná. Major J. Gyula műveinek összkiadására, művészi honorárium fizetése mellett, német­­zeneműkiadó nem vállalkozik, csak leg­följebb azzal a feltétellel, hogy a szerző maga is Németországban telepedvén le, ott szerzeményeinek terjesztését hatható­san előmozdítaná. Magyar cég pedig, tekintve hazai viszonyainkat, nem mer — a társadalom támogatása nélkül — ilyen nagyarányú vállalkozásba bocsátkozni. Ezek az okok indítottak egy zeneművé­szekből és zenebarátokból álló bizottságot arra, hogy Major J. Gyula alább fel­sorolandó nagy zenekari illetőleg kamara­zene-munkáinak teljes kiadására (parti­túra, szólamok, zongorakivonat) vállal­kozván, hathatósan előmozdítsák számos példányban való megjelenésök révén azok­nak a hangversenytermekben és a zene­értő közönség legszélesebb rétegeiben való elterjedését. A kiadandó művek a követ­kezők : Hegedűverseny, IV. szimfónia, gordonkaverseny, Niels Finn (ballada), Balaton (Suite), hangversenyfantáziák, Suite galante, három vonósnégyes, Gor­donka-szonáta, Női karok, Férfi karok, Nagyapó zenélő órája, Zongora-sextett. Megjegyezzük, hogy e művek közül a négy első már régebben megjelent zongo­rára, de most partitúráik kiadása a cél, mert ezek nélkül terjesztésük, előadásuk egyaránt lehetetlen. Ennek a nagyarányú zenemű-kiadási akciónak a nyomdai költ­sége hozzávetőleg 15.000 koronában állapítható meg, bolti ára ez összeg két­szerese lesz. Az előfizetési ár vagy egy­szerre, vagy ötven koronás három rész­letben lesz fizetendő Méry Béla zenemű­kereskedőnél (Budapest, VI., Andrássy­ út 12.), aki az előfizetési pénzek kezelését elvállalta. A nyomdai költségben része­sedni óhajtó zenebarátok befizetései a kiadvány legelső tiszta jövedelméből arány­­lagosan vissza fognak téríttetni. A jegy­zett hozzájárulások befizetendők Parlagi Ferenc úrnál, a Magyar kiviteli és csomag­­szállítási részvénytársaság vezérigazgató­jánál (V., Mérleg­ utca 11.), aki elvállalta ennek a költségelőleg-alapnak kezelését és annak idején a visszafizetések eszköz­lését. Az »Ébredés« dalkör 1906. évi november hó 18-án, vasárnap, a Sas­kor dísztermében (IV., Irányi­ u. 17. szám.) kedélyes­ estélyt rendez. Műsor : 1. Sza­badságdal. Pályanyertes mű Pogatschnigg Guidótól. Előadja az Ébredés dalkör. 2. Magánjelenet. Előadja Kreisz Géza. 3. Magán énekszám. Énekli Greskovits Mariska. 4. a) A reményhez. Lavotta- Hoppe. b) Fonj, fonj ... Svéd dal. c) Árva­­lányhaj . . . Festetitstől. Előadja az Ébredés Kimnach László, az elhunyt festőművész. 0R57R6-UILR5 dalkör. 5. Szavalatok. Előadja Nánásy Jenő. 6. Kupiék. Előadja Kreisz Géza. 7. Páros dal. Kar Kremzertől. Előadja az Ébredés dalkör. Műsor után tánc. A műsor kezdete 1/18 órakor. A Thália-társaság a múlt­­ koriban eljátszotta Ibsen «Nórá»-ját, me­lyet a Nemzeti Színház kitűnő előadásai révén jól ismer a közönség. A Thália­­társaság előadásában is szép sikert aratott a nagy norvég költő darabja,­­ami főleg a társaság rendezőjének, dr. Hevesi Sán­dornak érdeme, de a szereplők is sok igyekezettel buzgólkodtak a siker érdeké­ben. Közülök Forgács Rózsi (Nóra), Garas Márton, Bálint Lajos, Törzs Jenő és Király Gizi érdemelnek említést. Magyar bronz. Amióta a kereskedelem árucikknek ismerte fel az apró bronzot, sok selejtes, művészietlen tákolmány került nálunk piacra. A Hazai Műércöntőbe, hogy ezeket kiküszöbölje, sokszorosíttatta a legjavát annak, amit magyar szobrászok a magyar ház, magyar lakás díszéül mintáztak. Ezen bronzgyűj­­teményről most jelent meg egy képes kata­lógus, melyet minden­­érdeklődőnek, ki ezért hozzáfordul, díjtalanul küld meg a Könyves Kálmán magyar műkiadó rész­vénytársaság, Budapest VI., Nagymező­utca 37—39. IRODALOÍD: »Dunántúli szakácskönyv« címmel új szakácskönyv jelent meg alsó­­szopori Nagy Ferencnétől. Ez a munka szerencsésen egyesíti azokat az előnyö­ket, amelyeket hasonló könyveinkben csak részben találunk föl. Mert a közölt főző­recipék rövid és világos formában ismer­tetik a helyesen adagolt ételek összetéte­lét. A főzés és sütés módja, az elkészí­tés mikéntje alaposan van leírva. A több mint 700 étel leírásán kívül egyéb hasz­nos tudnivalókat is tartalmazó s díszes kiállítású könyv ára 3 korona 60 fillér és megrendelhető minden könyvkereskedőnél és a szerzőnél Pénzeskúton (Veszprém­­megye). Folyó évi december hó 15-én jelenik meg Somfai János »Forra­dalom« című szociális regénye, amely a mai korban forrongó sociális eszméket és érzéseket fogja fejtegetni igen érdekes mese keretében. A díszes köntösben meg­jelenő, húsz íves vaskos kötet megrende­lési ára négy korona, mely összeg Pleitz Ferenc Pál könyvnyomdai műintézetébe Nagybecskerekre küldendő. Magyarország és Ausztria új vasúti térképe most jelent meg a Magyar Földrajzi Intézet kiadásában Kogutomicz Manótól. Az alakja 160X 160 cm, s hét színben van nyomva. Kivitele a legjobb. Kogutowicz térképe Magyarország és Ausztria összes közlekedési térképei közt a legnagyobb és legrészletesebb, mert nemcsak valamennyi állomásnév megvan rajta, hanem ezenkívül még ezer és ezer helynevet is tartalmaz s minthogy tetsze­tős borítékban mindössze 3 korona az ára, ez a térkép társai közt a legolcsóbb is. Adatai természetesen a legújabbak, ami nagyon fontos egy közlekedési térképnél. Minden könyvkereskedésben kapható. HÍREK. A Tulipánkert-Szövetség. A Tulipánkert-Szövetség igazgató­taná­csa vasárnap délelőtt Batthyány Lajos gróf elnöklésével a képzőművészeti társulat üléstermében ülést tartott. Az ülésnek rendkívül érdekes tárgya volt az a memorandum, melyet a Tulipán­kert-Szövetség egyik megalapítója és leglelkesebb harcosa, gróf Andrássy Tivadarné nyújtott be és élőszóval adott elő. A memorandum, melyet az igazgató­tanács nagy tetszéssel fogadott el, azt célozza, hogy a magyar közön­séget a magyar ipari gyártmányok meg­kedvelésére serkentsük és szerettessük meg a magyar emberrel a magyar ember munkáját. Ebben látja a nemes érzésű grófnő a Tulipánkert­ Szövetség főfeladatát és ebben igaza is van. Mindazok, kik az ülésen e kérdéshez hozzászólottak : gróf Edelsheim- Gyulai Lipót, Rákosi Jenő, Feszty Árpád, gróf Apponyi Albertné, Batthyány Lajos grófné, Bernáth István és Geöcze Sarolta hasonló értelemben nyilatkoz­tak, ami nagy dicséretére szolgál a grófnőnek. Mi pedig örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy gróf And­rássy Tivadarnénak, ennek a nemes érzésű, előkelő gondolkodású és a ma­gyar asszonyok ezreinek példát mutató igazi magyar asszonynak az arcképével olvasóinkat megismertessük. A magyar posta vezetőinek kitüntetése. A római nemzetközi posta­kongresszus alkalmából a király nagy kitüntetésben részesítette a magyar postaintézmény vezetőit, elsősorban Szalay Péter államtitkárt, a posta és táviró elnökigazgatóját, továbbá Fellért Károly és Kennyei Hennyey Vilmos postaigazgatókat A magyar közönség, amely mindenkor szívesen adózik el­ismeréssel a magyar postaintézmény mintaszerű berendezéséért, bizonyára örömmel fogja fogadni a kitüntetés hírét, amelyről a következő királyi kézirat ad hírt: »Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztésére kiváló szolgálatuk elismeréséül: Szalay Péternek, a magyar posta-, táviró- és távbeszélő államtitkári címmel és jelleg­gel fölruházott elnökigazgatójának II. osztályú vaskorona-rendemet, Foltért Károly posta- és táviró-főigazgatónak Lipót-rendem lovagkeresztjét és hennyei Hennyey Vilmos dr. posta- és táviró­­igazgatónak III. osztályú vaskorona­­rendemet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1906. évi október hó 23-án. Ferenc József s. k., Zichy Aladár gróf s. k.« A most kitüntetett férfiakat már többször volt alkalmunk lapunkban behatóbban méltatni és így olvasóink bizonyára ismerik már a postai intézményünk elsőrendűvé való fejlesztése körül évek hosszú sora óta kifejtett derék munkásságukat. Dr. Fayer László meghalt. Dr. Fayer László egyetemi tanár, a büntetőjog professzora a budapesti tudomány­egyetemen, a világhírű jog­tudós hosszú szenvedés után elmúlt pénteken Budapesten meghalt. Halála a tudományos világban nagy meghőlt- 1906

Next