Ország-Világ, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-14 / 15. szám

296 fő karó mestere. — Fodor mester jubileuma. — Egy kardforgató embert ünnepelnek legközelebb hálás tanítványai: Fodor Károly műegyetemi vívómestert, aki hosszú húsz esztendőt töltött el nehéz munkában, a kardforgatás­ tanításában. Iskolát alapított hazánkban, az első modern vívóiskolát. A vívó­sport kultiválása nálunk csak a 70-es években indult meg, amikor Keresztessy egyre jobban előtérbe lépő hatalmas egyénisége egyszerre tiszte­letet szerez a vívómesteri névnek. Hanem a nagy mester túlságos zár­kózott volt s nem igen szerette a nagy tömegeket. Csakhamar erősen érzett hiány lett egy olyan modern vívóiskola fölállítása, amely mindenkinek módot nyújt a vívástanulásra. A nyolcvanas évek elején így került föl érettségi bizonyítványnyal zsebében Nagykőrös­ről a fiatal Fodor Károly. Mint jogász­gyerek egész szenvedélylyel a ví­vásra vetette magát s ebben 1885-ig, mikor önkéntesi évét töltötte ki, annyira vitte, hogy a kaszárnyában már a tiszteket tanította vívni. Kiszabadulván a kaszár­nyából, még az év őszén egy kis vívó­termet nyitott. Röviddel utóbb fölkereste a bécsi, prágai, drezdai, lipcsei, hallei, berlini, londoni, párisi valamint az olasz egyetemeket, hol nemcsak a vívótermeket látogatta, hanem a fő­iskolai és színpadi vívást is behatóan tanulmányozta. Visszatérve szerzett tapasztalatait saját termeiben értékesí­tette. Hogy milyen forrongást okozott Fodor egészséges, modern rendszere, annak legélénkebb bizonysága az, hogy termei csakhamar­­megteltek tanít­ványokkal. 1888-ban már a műegye­temen lett a vívás oktatója s a peda­gógiai körök egyre nagyobb figyelem­ben részesítik iskoláját. Fodor terem­tette meg a gyermekvívást is hazánk­ban, amelynek ő első specialistája ma is. E téren voltak Fodornak legnagyobb sikerei. Jelenleg Fodor mester a legkereset­tebb magyar vívómester. Neve közismert az ország határain túl is. Vívó­termei — kettő van: egyik a korona­herceg­ utcában, másik az Andrássy­­úton — elismerten a legnagyobb és legkényelmesebben berendezett Vivó­termek a kontinensen a higinikus kö­vetelmények szem előtt tartásával. Termeiben 6—8 segédmester tanít állandóan egész nap, s ez ismét olyan előnye Fodornak, amit kevés más he­lyen talál meg a tanítvány. A vívás mellett rendszeresen tornaoktatás és svéd torna is van. Maga a mester reggeltől estig talpon áll, vezeti a ta­nítást mindenre kiterjedő figyelemmel. Azonban ott találjuk minden más sport­mozgalomban is az első sorban mun­kálkodók között. A sportirodalomban is kiváló helyet tölt be. Cikkeivel kü­lönösen a »Nemzeti Sport«-nak olvasóit örvendezteti meg, amely lapnak egyéb­ként ő az alapítója is. Nagy sikere volt Fodornak a fürdői sportélet meg­teremtésében is. A siófoki sporttelepe e nemben mintául szolgálhat. Most tanítványai 20 éves mesteri jubileumát ünnepük. És április 16-án a Vigadó óriási termeit zsúfoltan meg­tölti tanítványainak és tisztelőinek ha­talmas serege, akik lelkesen köszöntik majd az ünnepi estén a kardnak mes­terét. 0R5ZH6-U1LR5 1907 nyelven való éneklésre. Ezt Burián tenorista esete fényesen igazolta. Hogy miért kellett annak idején az ered­ményekkel bővelkedő igazgatói helyet el­hagynia, azt ma ne kutassuk. Tény az, hogy ismét visszatért és ezt mindnyájan megnyug­vással vettük tudomásul. Mészáros Imre ott nőtt fel az Opera kebelé­ben, mint a zenekar egyik jeles tagja. Tudá­sával és munkabírásával küzdötte fel magát a legmagasabb polcig és bizonyságát adta annak, hogy ezen a helyen pompásan meg tud felelni. A közönség tartózkodását és közönyét tulajdonkép ő törte meg és Mader az ő munkásságának gyümölcseiből aratta sikereit. Most, hogy Mészáros Imre újra visszatért, bizonyára megint gazdagodva tapasztalatokkal, reméljük, hogy fokozottabb tevékenységet fog kifejteni és el fogjuk érni azt az időt, amikor Operaházunk művészi termékenységével vetekedni fog a világ leg­első műintézeteivel. És mindenekfelett arra fog törekedni Mészáros Imre, hogy a M. kir. Operaház úgy az előadásra kerülő művek, mint a szereplő művészek tekintetében tényleg minden izében magyar legyen..................mond. Horvay János díjnyertes pályaműbe az aradi Kossuth-szobor pályázaton. 5ZIHHRZ. »Holszinguló.« Zajos sikerű, meleg estéje volt az elmúlt héten a Nemzeti Színháznak, mely a folyó szezon újdonságainak sorozatán kétségtelenül minden izében értékes társadalmi darabbal lepte meg a budapesti nagyközönséget. Henry Bataille »Marche Nuptiale« színművét, — mely a külföld nagyobb városaiban már mindenütt ismeretes. — hozta színre »Nászinduló« címen Császár Imre nívós, ügyes fordítá­sában. A nagyhatású színmű társadalmi tendenciájával teljesen utat tör a Du­­mas­k és Ohnet-k hatása alatt kelet­kezett téves nyomokon, mikor az »impresszionális«, »első« szerelem jel­szavával szemben azt a szinte bilincsek közé helyezett problémát állítja fel, hogy a különböző társadalmi osztályok gyermekei között táplált szerelem bol­dogságot nem szülhet. A Bataille hős­nője — Grace, — is azért bukik el a dráma szinterén, mert a Dumas al-

Next