Ország-Világ, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1907-03-24 / 12. szám
1907 Hangverseny. A ref. fő-. gimnázium ifjúsága segélyegylete javára e hó 20-án szépen sikerült hangversenyt rendezett a Royal-szálló nagy- termében. A gazdag műsorból Wajditsch Sárika hárfajátékát és Svastits Eugénia énekét emeljük ki. Utóbbi a »Gioconda« opera egyik áriáját énekelte s utána még néhány műdalt és igen sok tapsot kapott. Herman Erzsike cimbalmon, Regéczy Ilona hegedűn játszottak a náluk megszokott művészettel. A műsor utolsóelőtti száma »A miniszter előszobájában« című dramolet volt, melyben Knabe Farkas Jeremiás szerepét a Nemzeti Színház nagy művésze, Újházi Ede játszotta nagy hatással. Ez különben a mester egyik legjobb szerepe. Végül Kovács Mihály, a Népszináz komikusa keltett zajos derültséget kupléival. Műkedvelői előadás. Az Országos Vöröskereszt Egyesület eperjesi fiókja március 9-én és 10-én előadást rendezett a szegénysorsú tüdőbetegek szanatóriumának és saját naptőkéjének gyarapítására. Az előadások igen jól sikerültek, különösen nagy hatást keltett Szombatos Géza »A nagy tűzvész Eperjesen« című szép és poétikus prológja, melyet mai számunkban közlünk. A prológban E. Nagy Olivérné, Ibrányi Hanna, Krayzell Rózsika, Körtvélyessy Aranka, Lakner Margit és Bucsegh Kálmán működtek közre. Szinre kerültek még az »Egy pohár víz« és »A betörő« című vígjátékok, hazafias érzést terjesztő könyvek egyúttal maradandó hatást gyakorolnak az olvasó lelkületére, ápolva és ébrentartva bennük a kegyeletet minden, iránt, ami a magyar nemzet viharos múltjában fölemelő és követésre méltó. A jeles író legújabb művében gróf Batthyány Lajosnak, az első magyar felelős miniszterelnöknek vértanuságát tárgyalja megható közvetlenséggel s az önzetlen hazafiságnak ezt a tragikus sorsú alakját teljes nagyságában mutatja be s egyúttal költői erejével természetisen festi le azt a szomorú korszakot, melyben legjobbjaink vértanú-halállal haltak a nemzet igazságos ügyéért. Farkas Emőd — kinek arcképét is bemutatjuk ez alkalommal — ismét bebizonyította, hogy a hazafias irodalomnak egyik leghivatottabb munkája. Az érdekes munka Vass József kiadásában jelent meg. Két jogi szakmunka, »Küzdelem a jogért« című essay, egy kis bölcselet-jogi esztétika jelent meg amúlt héten, melynek szerzője Yhering Rudolf, a berlini s később a bécsi egyetem volt nagyhírű professzora. A jogtudomány irodalmának legelső stilisztája volt Yhering, ki hosszú ideig, 1843—92-ig (csaknem, ötven évig) szorgalmas munkássággal művelte és fejlesztette a római jogot, amelynek tanszékét töltötte be. De ezenkívül írói tevékenységével, kiváló jogi elmefuttatásaival is az utókor emlékezetébe vésette magát. Yhering Rudolf a régi és szinte domináló jogtörténeti iskolát, amelynek zászlóján a jogi »romanticizmus« elvei voltak felírva, ledöntötte s helyébe írta a »naturalisztikus« jogelméletet. De jóllehet a romanticizmus enyelgéseit támadta, mégis elismerte, sőt helyeselte a jogirodalomban a költőiességet, amit élénken bizonyít ama lelkesedése, melylyel páratlan munkáit nemcsak szakközönségének, hanem általános képzett, művelt hallgatóságának, tehát a laikusoknak is előadta. Számos, kiváló munkájának egyik kimagasló terméke az az értekezés, mely »Küzdelem a jogért« címen végre nálunk is a Franklin-társulat kiadványában megjelent dr. Szilassy Cézár szép fordításában. Bár ez értekezés felolvasás alakjában jutott a jogászvilág elé, annak nagy hatása és Yhering népszerűsége folytán mégis csakhamar könyv alakot öltött, amelynek immár tizenhatodik kiadása mutatja a művecske iránti roppant nagy érdeklődést. Munkájának alapeszméje, hogy a jognak léte és életereje a küzdelem. Jogaink megszerzéséért harcolnunk kell ! Éspedig a jogért való küzdelem nem ösztönszerű érdek, hanem a jogosítottnak önmaga iránt való kötelessége. Yhering szerint általános jogrendszerünk semmikép sem tűri meg az idealizmust, s így ő minden jogsérelmet, — a becsületkérdés kivételével — anyagi értékkel mérlegel, vagyis a rideg, a józan materializmust hirdeti. — Ugyancsak most hagyta el a sajtót »A polgári perjog könyve« , szerzője dr. Fencsik Dezső, a pozsonyi jogakadémia tanára. .Alapos rendszerben öleli fel a magyar polgári törvénykezés dogmáit. Minden fejezet egy-egy perjogi regula taglalása. Négy főrészre osztotta a mű szerzője, a perrendtartás tanát. Első része: bevezetés az igazságszolgáltatás lényegébe. A második a bíráskodást, annak szerveit, a bíróságokat, továbbá a per személyeit, a feleket és általában a per tárgyának fogalmait tartalmazza, vagyis a perelőfeltételek összes szabályait foglalja magában. Következőkben magát a peres eljárást ismerteti a szerző ; főmomentumai a per tárgyalása, bizonyításának módozatai, a bírói ítéletek és végül a perorvoslatok. Ez a rész tehát a tudomány gyakorlati tanainak compendiuma, amely már nemcsak az elméletileg tanulmányozók, hanett a szekemberek, sőt magánfelek részére is fontos és hasznos iránymutató. A pereskedés ezer fonállal összebogozott labirintusába vezeti be az író az élet jogeseteivel foglalkozó perjogászt. Végül a sommás eljárás rendszereivel fejezi be szerző a tankönyvét, az előzőknél részletezőbb, szárazabb stílusban, mindazonáltal praktikusan alapozva. Egészében helyes összhanggal állította össze a szerző a pereljárás jogszabályait, s dicséretes munkájával két irányban is jelentékeny hatást fog elérni. Az általános elméleti rész a joghallgatók, szigorlatozók igényeit elégítendi ki, a sommás eljárásról szóló rész előkészítésül szolgálhat majd a régóta várt perrendtartásunk újjászervezésére. A Magyar Tudományos Akadémia kedden délután tartott ülésében dőlt el a Teleki-pályázat, valamint a Farkas-Raskó-pályázat sorsa. A Teleki-díj ezúttal vígjátékra volt kitűzve, míg a Farkas-Raskó pályadíjért hazafias költemények versengtek. A Teleki-díjat 13 pályázótársa közül Porzsolt Kálmán nyerte meg »Az iskolatársak« című 3 felvonásos vígjátékával, a Farkas-Raskó pályadíjat pedig 51 vetélytársa közül Balla Miklós »A királyhágón« című költeményének ítélték oda egyhangúlag. ’Ebből az örvendetes alkalomból mutatjuk be régi, kitűnő munkatársunknak, Balla Miklósnak arcképét. »Örök csendben«' címmel jelentek meg Krúzselyi Erzsike újabb versei Máramarosszigeten. A kötetben több szép, mély érzésre, meleg kedélyre valló költeményt találtunk, melyek közül itt közlünk egy mutatványt: RÖGÖS ÚTON. Virágos sírhalomban alszik rég jó apám. Két testvérem kiszállott a nagy világba már. Csak kettecskén maradtunk ugye, én jó anyám. S lábunk vérző tövisek dús erdejében jár. Csak kettecskén maradtunk a létben, te meg én. Egyetlen jó barátunk a jó Isten maradt. Ki sem virraszt felettünk a búnak éjjelén S küld néha-néha ránk is egy tévedt sugarat. Csak kettecskén maradtunk e fájó életen S a múlt ködébe járunk édes emlékekért. A boldogság világa egy zárt világ nekem. Én nem kereshetem, mint más leány, a célt . . . Csak kettecskén maradtunk és így is maradunk, Könnyeink együtt fognak tovább is hullani, S míg elborítja szívünk sok fájó bánatunk, A temetőbe járunk azt elpanasztani. Három meséskönyv. Péterfy Tamás székely irótársunk három meséskönyvre hirdet előfizetést. Ezek : »Czigány mesék«, »Székely mesék« (III. kiadás) és »Virágmesék«, sok képpel, színes kötésben, darabja 1 korona. Megrendelhetők Péterfy Tamás Írónál, Bpest, IX., Köztelek. A szép meséskönyveket a közeledő húsvéti ünnepek alkalmából jó gyermekek jutalmazására igen ajánljuk. Az avarok rövid szereplését Európában tárgyalja az Endrei Zalánféle Világtörténelem legújabb száma. A füzethez igen sikerült, szép színes műmellékletet csatoltak. Aki ezt az érdekesen és jól megírt, képekkel gazdagon tarkított munkát meg akarja ismerni, kérjen mutatványfüzetet, melyet díjmentesen küld a »Világtörténelem« kiadóhivatala, Budapest, VI., Eötvös u. 26/d. FARKA5 emŐD. BAUA MIKLÓS, a Farkas-Raskó pályadíj nyertese. IRODALOM. Farkas Emőd, a termékeny író, lapunk jeles munkatársa ismét egy érdekes munkával jelent meg a könyvpiacon. »A szabadság vértanúi«, ez a címe a vaskos kötetnek, regényes korrajz a szabadságharcból. Farkas Emőd írói működésében előszeretettel foglalkozik történelmünk szomorú emlékeivel s különösen a magyar szabadságharcok dicső eseményeinek hivatott krónikása. Lelkes buzgalommal műveli munkáiban nemzeti hőseink kultuszát, költői mezbe öltözteti a száraz történelmi tényeket s minden sorából kisugárzik az a rajongó szeretet, melylyel hazánk nagy történelmi alakjai iránt viseltetik. Művei nemcsak mint érdekes olvasmányok állanak magas színvonalon, de mint oktató és a magyar THALU HENRIK, az amerikai gyilkos milliomos és neje HESBIT EUELIH, akinek csábítóját Thau megölte. 0R5ZR5-UILR5 HÍREK. József királyi herceg abból az alkalomból, hogy az 1. honvédhuszárezredtől távozik és dandárparancsnokká neveztetett ki, az ezrednek 50.000 koronás alapítványt tett, melynek célja, hogy vagyontalan és szülők nélküli közlegények az összeg kamataiból a szolgálati idő 235