Ország-Világ, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-24 / 12. szám

1907 Hangverseny. A ref. fő-. gimnázium ifjúsága segélyegylete javára e hó 20-án szépen sikerült hangver­senyt rendezett a Royal-szálló nagy-­ termében. A gazdag műsorból­ Waj­­ditsch Sárika hárfajátékát és Svastits Eugénia énekét emeljük ki. Utóbbi a »Gioconda« opera egyik áriáját éne­kelte s utána még néhány műdalt és igen sok tapsot kapott. Herman Erzsike cimbalmon, Regéczy Ilona hegedűn játszottak a náluk megszokott művé­szettel. A műsor utolsóelőtti száma »A miniszter előszobájában« című dra­­molet volt, melyben Knabe Farkas Jeremiás szerepét a Nemzeti Színház nagy művésze, Újházi Ede játszotta nagy hatással. Ez különben a mester egyik legjobb szerepe. Végül Kovács Mihály, a Népszináz komikusa keltett zajos derültséget kupléival. Műkedvelői előadás. Az Országos Vöröskereszt Egyesület eper­jesi fiókja március 9-én és 10-én elő­adást rendezett a szegénysorsú tüdő­betegek szanatóriumának és saját n­ap­­tőkéjének gyarapítására. Az előadások igen jól sikerültek, különösen nagy hatást keltett Szombatos Géza »A nagy tűzvész Eperjesen« című szép és poé­­tikus prológja, melyet mai számunkban közlünk. A prológban E. Nagy Olivérné, Ibrányi Hanna, Krayzell Rózsika, Körtvélyessy Aranka, Lakner Margit és Bucsegh Kálmán működtek közre. Szinre kerültek még az »Egy pohár víz« és »A betörő« című vígjátékok, hazafias érzést terjesztő könyvek egy­úttal maradandó hatást gyakorolnak az olvasó lelkületére, ápolva és ébren­­tartva bennük a kegyeletet minden, iránt, ami a magyar nemzet viharos múltjában fölemelő és követésre méltó. A jeles író legújabb művében gróf Batthyány Lajosnak, az első magyar felelős miniszterelnöknek vértanuságát tárgyalja megható közvetlenséggel s az önzetlen hazafiságnak ezt a tragikus sorsú alakját teljes nagyságában mutatja be s egyúttal költői erejével természet­isen festi le azt a szomorú korszakot, melyben legjobbjaink vértanú-halállal haltak a nemzet igazságos ügyéért. Farkas Em­őd — kinek arcképét is bemutatjuk ez alkalommal — ismét bebizonyította, hogy a hazafias iroda­lomnak egyik leghivatottabb munkája. Az érdekes munka Vass József kiadásá­ban jelent meg. Két jogi szakmunka, »Küz­delem a jogért« című essay, egy kis böl­cselet-jogi esztétika jelent meg a­­múlt héten, melynek szerzője Yhering Rudolf, a berlini s később a bécsi egyetem volt nagyhírű professzora. A jogtudomány iro­dalmának legelső stilisztája volt Yhering, ki hosszú ideig, 1843—92-ig (csaknem, ötven évig) szorgalmas munkássággal művelte és fejlesztette­ a római jogot, amelynek tanszékét töltötte be. De ezenkívül írói tevékenységével, kiváló jogi elmefuttatásai­val is az utókor emlékezetébe vésette magát. Yhering Rudolf a régi és szinte domináló jogtörténeti iskolát, amelynek zászlóján a jogi »romanticizmus« elvei voltak felírva, ledöntötte s helyébe írta a »naturalisztik­us« jogelméletet. De jól­lehet a romanticizmus enyelgéseit támadta, mégis elismerte, sőt helyeselte a jogiro­dalomban a költőiességet, amit élénken bizonyít ama lelkesedése, melylyel párat­lan munkáit nemcsak szakközönségének, hanem általános képzett, művelt hallgató­ságának, tehát a laikusoknak is előadta. Számos, kiváló munkájának egyik kima­gasló terméke az az értekezés, mely »Küz­delem a jogért« címen végre nálunk is a Franklin-társulat kiadványában megjelent dr. Szilassy Cézár szép fordításában. Bár ez értekezés felolvasás alakjában jutott a jogászvilág elé, annak nagy hatása és Yhering népszerűsége folytán mégis csak­hamar könyv alakot öltött, amelynek im­már tizenhatodik kiadása mutatja a mű­­vecske iránti roppant nagy érdeklődést. Munkájának alapeszméje, hogy a jognak léte és életereje­ a­ küzdelem. Jogaink meg­szerzéséért harcolnunk kell ! És­pedig a jogért való küzdelem nem ösztönszerű érdek, hanem a jogosítottnak önmaga iránt való kötelessége. Yhering szerint általános jogrendszerünk semmikép sem tűri meg az idealizmust, s így ő minden jogsérelmet, — a becsületkérdés kivéte­lével — anyagi értékkel mérlegel, vagyis a rideg, a józan materializmust hirdeti. — Ugyancsak most hagyta el a sajtót »A polgári perjog könyve« , szerzője dr. Fencsik Dezső, a pozsonyi jogakadémia tanára. .Alapos rendszerben öleli fel a magyar polgári törvénykezés dogmáit. Minden fejezet egy-egy perjogi regula taglalása. Négy főrészre osztotta a mű szerzője, a perrendtartás tanát. Első része: bevezetés az igazságszolgáltatás lényegébe. A második a bíráskodást, annak szerveit, a bíróságokat, továbbá a per személyeit, a feleket és általában a per tárgyának fogalmait tartalmazza, vagyis a perelő­feltételek összes szabályait foglalja ma­gában. Következőkben magát a peres eljárást ismerteti a szerző ; főmomentumai a per tárgyalása, bizonyításának módo­zatai, a bírói ítéletek és végül a per­­orvoslatok. Ez a rész tehát a tudomány gyakorlati tanainak compendiuma, amely már nemcsak az elméletileg tanulmányo­zók, hanett a szekemberek, sőt magánfelek részére is fontos és hasznos iránymutató. A pereskedés ezer fonállal összebogozott labirintusába vezeti be az író az élet jog­eseteivel foglalkozó perjogás­zt. Végül a sommás eljárás rendszereivel fejezi be szerző a tankönyvét, az előzőknél rész­letezőbb, szárazabb stílusban, mindazon­által praktikusan alapozva. Egészében helyes összhanggal állította össze a szerző a pereljárás jogszabályait, s dicséretes munkájával két irányban is jelentékeny hatást fog elérni. Az általános elméleti rész a joghallgatók, szigorlatozók igényeit elégítendi ki, a sommás eljárásról szóló rész előkészítésül szolgálhat majd a rég­óta várt perrendtartásunk újjászervezésére. A Magyar Tudományos Akadémia kedden délután tartott ülésé­ben dőlt el a Teleki-pályázat, vala­mint a Farkas-Raskó-pályázat sorsa. A Teleki-díj ezúttal vígjátékra volt kitűzve, míg a Farkas-Raskó pályadíjért hazafias költemények versengtek. A Teleki-díjat 13 pályázótársa közül Porzsolt Kálmán nyerte meg »Az is­kolatársak« című 3 felvonásos vígjá­tékával, a Farkas-Raskó pályadíjat pedig 51 vetélytársa közül Balla Miklós »A királyhágón« című költeményének ítélték oda egyhangúlag. ’Ebből az ör­vendetes alkalomból mutatjuk be régi, kitűnő munkatársunknak, Balla Miklós­nak arcképét. »Örök csendben«' címmel jelentek meg Krúzselyi Erzsike újabb versei Máramarosszigeten. A kötetben több szép, mély érzésre, meleg kedélyre valló költeményt találtunk, melyek közül itt közlünk egy mutatványt: RÖGÖS ÚTON. Virágos sírhalomban alszik rég jó apám. Két testvérem kiszállott a nagy világba már. Csak kettecskén maradtunk ugy­e, én jó anyám. S lábunk vérző tövisek dús erdejében jár. Csak kettecskén maradtunk a létben, te meg én. Egyetlen jó barátunk a jó Isten maradt. Ki sem­ virraszt felettünk a búnak éjjelén S küld néha-néha ránk is egy tévedt sugarat. Csak kettecskén maradtunk e fájó életen S a múlt ködébe járunk édes emlékekért. A boldogság világa egy zárt világ nekem. Én nem kereshetem, mint más leány, a célt . . . Csak kettecskén maradtunk és így is maradunk, Könnyeink együtt fognak tovább is hullani, S míg elborítja szívünk sok fájó bánatunk, A temetőbe járunk azt elpanasztani. Három meséskönyv. Pé­terfy Tamás székely iró­társunk három meséskönyvre hirdet előfizetést. Ezek : »Czigány mesék«, »Székely mesék« (III. kiadás) és »Virágmesék«, sok képpel, színes kötésben, darabja 1 korona. Meg­rendelhetők Péterfy Tamás Írónál, Bpest, IX., Köztelek. A szép meséskönyveket a közeledő húsvéti ünnepek alkalmából jó gyermekek jutalmazására igen ajánljuk. Az avarok rövid szereplését Európában tárgyalja az Endrei Zalán­­féle Világtörténelem legújabb száma. A füzethez igen sikerült, szép színes mű­mellékletet csatoltak. Aki ezt az érdekesen és jól megírt, képekkel gazdagon tarkított munkát meg akarja ismerni, kérjen mutat­ványfüzetet, melyet díjmentesen küld a »Világtörténelem« kiadóhivatala, Budapest, VI., Eötvös­ u. 26/d. FARKA5 emŐD. BAU­A MIKLÓS, a Farkas-Raskó pályadíj nyertese. IRODALOM. Farkas Em­őd, a termékeny író, lapunk jeles munkatársa ismét egy érdekes munkával jelent meg a könyvpiacon. »A szabadság vértanúi«, ez a címe a vaskos kötetnek, regényes korrajz a szabadságharcból. Farkas Em­őd írói működésében előszeretettel foglalkozik történelmünk szomorú em­lékeivel s különösen a magyar szabad­ságharcok dicső eseményeinek hivatott krónikása. Lelkes buzgalommal műveli munkáiban nemzeti hőseink kultuszát, költői mezbe öltözteti a száraz törté­nelmi tényeket s minden sorából ki­sugárzik az a rajongó szeretet, melylyel hazánk nagy történelmi alakjai iránt viseltetik. Művei nemcsak mint érde­kes olvasmányok állanak magas szín­vonalon, de mint oktató és a magyar THALU HENRIK, az amerikai gyilkos milliomos és neje HESBIT EUELIH, akinek csábítóját Thau­ megölte. 0R5ZR5-UILR5 HÍREK. József királyi herceg abból az alkalomból, hogy az 1. honvédhuszár­­ezredtől távozik és dandárparancsnokká neveztetett ki, az ezrednek 50.000 koro­nás alapítványt tett, melynek célja, hogy vagyontalan és szülők nélküli közlegé­nyek az összeg kamataiból a szolgálati idő 235

Next