Ország-Világ, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)
1908-05-31 / 22. szám
444 IRODALOM. »Kétszáznegyven esztendő az egyház szolgálatában«. Művelődéstörténeti rajzok. Irta és illusztrálta dr. Sztehlo Kornél. Érdekes, a maga nemében páratlan és egyúttal hézagpótló munka jelent meg fenti cím alatt a magyar könyvpiacon. A magyar ügyvédi kar egyik kitűnősége, Sztehlo Kornél írta s tulajdonképpen a Sztehlocsalád történetét tárgyalja a könyv, de a család tagjainak szereplése az evangélikus hitélet terén, valamint az a kor, melyben éltek és szerepeltek, olyan érdekes, hogy valóban érdemes munkát végzett a szerző műve megírásával és közrebocsátásával. A Sztehlocsalád őse Sztehlo Mátyás felsősajói lelkész volt, aki 1698-ban halt meg. Kívüle a családnak még számos tagja állott az evangélikus egyház szolgálatában s bátran állíthatjuk, hogy a Sztehlonév annak a kétszáznegyven esztendőnek a leforgása alatt szorosan összefüggött az evangélikus egyház történetével. A Sztehlo-családban nemes tradíció volt az egyház szolgálata, mely a tudós szerző édesapjának, Sztehlo András budai lelkésznek 1873-ban elkövetkezett nyugalomba vonulásával szakad meg, amidőn hivatalában veje, Scholtz Gusztáv, a jelenlegi bányakerületi evang. püspök követte. Kívüle és a felsősajói papon, a család ősén kívül még Sztehlo András pilisi esperes és Sztehlo János bácsszerémi esperes váltak ki a családból, mint az Úrnak hű fiai és egyházuknak érdemes szolgái. Sztehlo Kornél igen érdemes munkát végzett, midőn családjának történetét tiszteletreméltó kegyelettel megírta. Könyvében számtalan kultúrtörténeti adatot, a letűnt századokat érdekesen jellemző epizódot találunk és ezért méltán örülhetünk, hogy a Sztehlo-család kétszáznegyven esztendős történetét a család egyik kiváló tagjának jóvoltából megismerhettük. A pompásan kiállított, gazdagon illusztrált munkából lapunk mai számában több érdekes képet mutatunk be. Egy érdekes könyv. A magyar könyvpiac legérdekesebb újdonsága az a csinos kötet, amely most jelent meg a következő címmel: »Nyomor és bűn a gyermekvilágban.« Valósággal szenzációs adatok, leleplezések s bravúrosan megírt epizódok váltakoznak ebben a munkában. Szántó I. Béla, az Országos Gyermekvédő Liga titkára és Tábori Kornél hírlapíró, »A bűnös Budapest« szerzője, akik az új könyvet megalkották, minden tekintetben elsőrangú munkát végeztek. A feltűnést keltő újdonság érdekelheti a társadalom minden rétegét s a hatóságok embereit szintén. Tessék csak elolvasni a fő fejezetek címeit: A nyomor tanyáin. Rossz anyák. Igába fogott gyermekek. Öngyilkos gyermekek. Gyermekprostitúció. Bűnösök. Gyermekek a börtönben. Gyermekhalandóság. Kivándorlók gyermekei. Angyalcsinálók. Gyermekkínzások. A nyomor meséiből. Egytől-egyig nagyfontosságú, rendkívül érdekes, fájdalmasan megkapó téma. A sokatmondó címeknek pedig tökéletesen megfelel az egyes fejezetek tartalma. Vonzó előadás, sok helyen riasztóan izgalmas leírások, egyszerű s amellet művészi stílus, alapos megfigyelések jellemzik a könyvet, amelyhez hasonlót ebben a zsánerben még sohasem írtak nálunk, sőt talán másutt, külföldön sem. Különösen érdekes a kis mártírokról, a gyermekkínzásokról szóló rész. Elrémítő adatok olvashatók a nyomor sötét fészkeiről, a zsúfolt lakásokról, aztán a hajléktalan, elzüllött, beteg és bűnös apróságokról. Kép is van a könyvben, csupa sikerült, tiszta fényképfelvétel, amelyeket finoman reprodukáltak. Látjuk, amint rendőrök meglesik a kártyás csavargókat, amint egy kis csapat betörésre készül, amint egy apró zsebtolvajt elcsípnek. Látjuk az elzüllött gyermekeket a zöldkocsin, toloncház udvarán, a börtönben s aztán a nemescélú intézetekben, a Liga vendégszerető házaiban. Azt merjük hinni, hogy a közönség példátlan gyorsasággal fogja ennek a könyvnek példányait szétkapkodni. És soha őszintébben, melegebben könyvet nem ajánlottunk a publikumnak, mint ezt. Mindenki könnyen hozzájuthat, mindössze 1 korona az ára, noha valóban csinos kiállítású munka. Kapható minden nagyobb könyvesboltban s a Gyermekvédő Liga helyiségében (Bulyovszky utca 23. szám). HÍREK Új regényünk. Könyvalakú regénymellékletünkön a mai számunkban hosszabb elbeszélés közlését kezdjük meg, melynek címe : »Kisvárosi szenzációk«, szerzője Gáspár Imre, az érdemes író, akinek nevét több évtizedre terjedő irodalmi működéséből jól ismeri a magyar olvasóközönség. Ez a tény felment bennünket attól, hogy Gáspár Imre művét. olvasóink különös figyelmébe ajánljuk, mert a jeles író neve elég garancia arra, hogy művét, — mely érdekes, valóban az életből merített meséjével mindvégig leköti a figyelmet — olvasóink az azt megillető érdeklődéssel fogadják. Francois Coppée, a világhírű francia költő meghalt. Egyike volt azoknak az idegen költőknek, akiknek műveit a magyar irodalomba majdnem teljesen átültették. Költeményeit szerte az országban mindenfelé szavalják még ma is, s ez bizonyítja, hogy igazi költő s nagy emberi érzések ihletett tolmácsa volt. Az elhunyt költőt személyesen is sokan ismerték hazánkban, 1885-ben járt itt az országos kiállítás alkalmával s lelkesen ünnepelték mindenfelé. Költészetéről mai számunkban beható tanulmányt közlünk lapunk szerkesztője, dr. Váradi Antal tollából. A Vörösmarty-szobor leleplezése az elmúlt vasárnap történt meg fényes ünnepségek között, hogy a Szózat nagy költőjének dicső emlékét maradandó kőben megörökítse. A leleplezési ünnepélyen a politikai, tudományos, irodalmi és művészeti egyesületek képviselői s társadalmi életünk jelesei mind megjelentek. Küldöttségileg képviseltették magukat a törvényhozás mindkét háza s a városi testületek. Részt vettek az ünnepélyen a fővárosi iskolák is s a fővárosi lakosság krémje. Különös fényt adott a nagyszabású ünnepélynek József kir. herceg és Auguszta kir. hercegasszony megjelenése, melylyel a kir. hercegi pár tanújelét adta annak, hogy nagyjaink dicsőítésében osztozik a nemzet érzésében. A leleplezési ünnep alkat Johnson és Dean, Budapest kedvencei, akiket FriedmannAdolf igazgató az Amerikai Park Új Ős-Budavárába új szenzációs programmal szerződtetett. Eöler Buszti és György, akik két évig tartott amerikai útjukról szenzációs új programmal visszatértek az Amerikai Park Új Ős-Budavárába, ahol esténként óriási sikert aratnak. 0R57R6-UILR5 1908