Ország-Világ, 1918 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-01 / 1. szám
XXXIX. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1918. JANUÁR 1.1. SZÁM. A CSELEKMÉNY. Irta KAMPIS JÁNOS. Ezt a közleményt a szerző a szerkesztőnek a következő sorok kíséretében küldte meg: »Kedves barátom ! Kéziratot kérsz tőlem az újévi számba. Éppen most, mikor a hivatalos munka hullámai a fejem fölött csapnak össze és mikor Te ezt nagyon jól tudod. Humoros. Hanem hogy meg* mutassam, mennyire méltánylom szerkesztői gond* jaidat, s azt a kedves ötletet, hogy nagyszerű közönséged előtt újévre én is megjelenhessek, küldök egy kitépett lapot a munkakönyvemből. Intim sorok, önkéntelen monologizálás egy darab tervezgetése közben. A céhbeliek hadd mulassanak rajta, az olvasóközönséget pedig talán érdekelni fogja a bepillantás az író legbelsőbb szellemi műhelyébe. A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy a darab persze elkészült, és várja a színpadot. Szíves üdvözlettel K. J.« Nem írni kell ezt, hanem kigondolni! írni könnyű. Kompozíció! Az ilyesmit nem lehet » szellemes csevegésekkel« elütni. A leány sorsa csak érdekes cselekmény keretében indíthat meg. Lelki világát is ez tárja fel, nem a perorálás. Valami egyszerű, természetes kis történet, némi jellemző mellékcselekménnyel. Mi lehet az ? Mindenesetre alkalmasnak kell lennie arra, hogy a témát jól kihozza. Milyen könnyű akkor a megírás ! Tudni kell az embernek, hogy mit akar elmondani — ez a könnyű, a vonzó előadás titka! De hát olyan lehetetlen volna ez ? Lássuk csak! ›Istenem, ha tudnák az emberek, milyen kínnal szüljük a műveinket. De miért is kínálódjunk? Tudom is én, csak azt érzem, hogy — muszáj !› Dologra, dologra! Marcsa ‹jó név ez ?› a felvilágosított leány. Az anyja Hamburgban szívta magába a hipermodern eszméket, sőt ott egyik apostolukká lett. A férje vitte ki, valami technikus ember volt, aki itt egy nemzetközi kongresszuson ismerkedett meg vele. A házasság családi perpatvart okozott. A rokonok nem szerették a dolgot, össze is különböztek vele és nem akartak tudni róla még akkor sem, mikor a leánykájával — férje halála után — hazajött, így történt, hogy ő a maga módszere szerint nevelhette a leányát anélkül, hogy a rokonok tudták volna. Most azután az történt, hogy az egyik rokon, az asszony unokatestvére, Csömöri Flóris, kénytelen volt közeledni. A dolog előzménye ez. Flórisnak a fia, Sándor bányamérnök. Ez a fiú az apja birtokán kő* szénre bukkant és bányát szeretne nyitni. De a szénréteg a budapesti ,mellőzött á rokon szomszédos birtokán folytatódik. Már most: a bánya kincset igér, de csak úgy ér valamit, ha a szomszédos területet is megkap* hatja, vagy ha ez nem sikerül — a szom* széd beáll társnak. Eleinte kissé bátortalanul, ügyvédekkel tárgyalnak, de a nagynéni olyan előzékenyen viselkedik és maga is úgy örül ennek a szerencsének, amelyet végre is Csömöri Sándornak, a rokonnak köszönhet, hogy ebből előbb levelezés lesz, később pedig valóságos békülés, előbb írásban, utóbb olyan* formán hegy áll,„ Flóris heigyenít a maga és fia látogatását. Az érkezés napját meg* állapítják, és ezt a napot a mama azzal akarja ünnepélyessé tenni, hogy társaságot hív magához, többi között dr. Garagost, aki előadást tart a felvilágosításról. A vendégek együtt vannak, de a rokonok késnek. Egy kis vasúti baleset miatt. A vendégek között van egy képviselő is, aki szintén a felvilágosítás híve, és az estén azzal lepi meg a társaságot, hogy a kultuszminiszternél keresztül vitte, kiküzdötte az eszme első diadalát. A miniszter próbát tesz a felvilágosítás kérdésével, mégpedig úgy, hogy Marcsát megbízza, hogy az egyik budapesti tanítónőképzőben tartson időnként előadásokat a tanítónőjelölteknek és tanítsa meg őket, miképpen kell a gyermekeket az iskolában felvilágosítani. Nagy öröm! A Flórisék betoppannak, és egyszerre a kérdés tárgyalásának kellő közepébe potya tyannak. Flóris persze elszörnyűködik, de nem mint afféle tudatlan mujkos. Ellenkezőleg, művelt ember, aki azonban vidéken élvén, távol maradt ettől az új mozgalomtól. Vitázik, vagdalkozik és e közben hangzik el mindaz, ami a dologról a színpadon elmondható. Ez mind nagyon szép. De hogy lesz ebből felvonás? Az összeütközés talán úgy állhatna elő, hogy Sándor, aki a bányavállalat lelke, első tekintetre belebolondul Marosába, de miután nem tudják egymást megérteni, a felvonás végén kijelenti az apjának, hogy ő bizony nem tárgyal, nem kell neki a leánya, inkább elmegy világgá, mint ahogy már az ilyen szerelmes ember beszélni szokott. Igen, de az öregek már megegyeztek, a papa ámul-bámul — hát még a publikum! Az már régen alszik és csak arra tér magához, mikor az igazgató és a kritikusok egyesült erővel kiebrudalják a szerzőt. Miért is varó a világon probléma. Vagy ne volna Pegazusom ily béna ! Nem béna az, csak a lovas ostoba. Indul, indul, azt se tudja hogy hova. Ne szidjuk hát a Pegazust a miatt, Mert a költő üli rosszul a lovat. Kigombolom, begombolom, így gondolom, úgy gondolom, Akárhogy is forgatom, Nincs egyetlen becsületes Szerencsés gondolatom! Alszunk egyet rája, Hátha megtalálja, Mikor nem zavarja A dühöm viharja, Csendes éjszakán A fantáziám! Hej a darabírás de nehéz kenyér! S mire kisül, kisül, hogy barkát sem ér. Hiába kevered szíved vérivel, A végén a kóbor kutyának se kell. Mit töröd hát magad vele ? — Ezt nem tudom én ! Elég már az íróféle, S a szegény legény. Igaz lesz az, de madár is Elég sok vagyon, Azért mégis pitymallatkor Zeng a friss pagony. Nem kérdi az, minek, minek ? Csak vígan dalol, Hátha támad még visszhangja Egyszer valahol! Ilyenformán nem is leszek Én gazdag soha, Vékony marad, mint a keszeg, Zsebem potroha. Kinevetnek, le is néznek, Nem tart senki nagy vitéznek, Semmi ember maradok, De azért csak — dalolok. Gr. SZÉCHENYI GYÖRGY és neje ZICHY ANASZTÁZIA grófnő. (Gaiduschek Erzsif felvétele.) Gróf Széchenyi György tartalékos főhadnagy, Zemplén vármegye főispánja, néhai gróf Andrássy György országbíró hitbizományának egyik örököse, a napokban lépett házasságra gróf Zichy Ágoston főudvarnagy leányával, Anasztázia grófnővel. KÁROLY KIRÁLY, ZITA KIRÁLYNÉ ÉS OTTÓ TRÓNÖRÖKÖS EGYÜTTES SZOBORMÁSA. Somogyi Sándor hadnagy, szobrászművész alkotása. A Hadsegélyező Hivatal a szobor kicsinyített mását az elesettek özvegyei és árvái alapja javára hozza forgalomba. ELŐFIZETÉST ÁRA A KÜLFÖLDÖN NEGYEDÉVENKÉNT: A NÉMET BIRODALOMBA 5 MÁRKA (7 KORONA) SVÁJC, BELGIUM, SPANYOL-, FRANCIA-, OLASZORSZÁG ÉS A BALKÁN ÁLLAMOK TERÜLETÉN 7 FRANKA 8 KG, ANGLIÁBA 6 SHILLING ›8 K‹, OROSZORSZÁGBA 3 RUBEL ~8 K‹, AZ ÉSZAKAMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBA 2 DOLLÁR (12 KORONA) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, Ú.HOLD UTCA 7.Szerkesztik : DR. VÁRADI ANTAL ÉS DR. FALK ZSIGMOND MEGJELENIK: HETENKINT EGYSZER. ELŐFIZETÉSI ÁRA A BELFÖLDÖN: EGÉSZ ÉVRE 24 KORONA, FÉL ÉVRE 12 K, NEGYEDÉVRE 6 K ÉS EGYES SZÁMONKINT 50 FILLÉR. A VASÚTI ÁLLOMÁSOKON PÉLDÁNYONKINT 50 FILLÉR. DÍSZPÉLDÁNY ELŐFIZETÉSI ÁRA EGÉSZ ÉVRE 80 K, EGYES DÍSZPÉLDÁNY 1.60 K. AZ ELŐFIZETÉSI PÉNZEK AZ ORSZÁG-VILÁG KIADÓHIVATALÁBA KÜLDENDŐK. I1. JÓ FÉNYKÉPÉSZETI PILLANATKÉSZÜLÉKEK 3SSS (QUL MOLL A., CS. ÉS HÍR UDVARI SZÁLLÍTÓ, WIEN I, TUCHLAUBEN 9.