Ország-Világ, 1918 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-26 / 22. szám

262 jobboldalon a konventi lakások és teológiai intézet, míg földszinten a levéltár van elhelyezve. A modernül berendezett rendház környezetével együtt igen jó benyomást tesz a szemlélőre, nyoma sincs rajta a kolostorok komorságának, ellenkezőleg vonzó, barátságos, mint az a szellem, mely benne uralkodik. A rendház közepén szintén barok stílben épült kettős tornyú templom van, elismerten egyik legszebb katholikus temploma hazánknak, melynek falait, boltozatát értékes műkeccsel bíró Krakker-féle freskók díszítik, mely kiváló lengyel művész későbbi munkáját az egri székesegyházban láthatjuk. A hatalmas fejedelmi termetű Takács Menyhért prépost megvesztegető és rokonszenves külső megjelenésében, mint kiváló lelki tulajdonaiban is egyaránt a rendnek valóságos képviselője. Nagy elődeinek méltó s a modern idők minden szavát megértő és életrekeltő utódja ő, akinek aránylag rövid főpapi méltóságához már annyi nagyszerű alkotás,annyi teremtő munka s ezek nyomán annyi elismerés, érdem fűződik. Erről beszélnek a monostort környező plébániák, templomok és a kies vidék kultúrája , a rend iskolái, intézményei, uradalmai és birtokai, melyek mind-mind a magyar nemzeti nevelés közvetett, hathatós eszközei, a magyar hazafiság, áldozatkészség és kultúra tényezői. Az alig 57 éves, tetterős, fiatalos külsejű préposttól még sokat várnak, aki évek óta szívós kitartással harcol Kassa szabad királyi város közönségével együtt, hogy az 1777-ben megszűnt kassai régi egyetem helyett a város a közel jövőben létesítendő egyetemek egyikéhez jusson. Mar Só Miklós. ¡—n'-u—n—n—i.—!i—«~ni—ti—trurz MINDENKI MŰVÉSZ. Csodamódon sok a fővárosban mostanában: a művészlélek. Léptennyomon az ember szemébe ötlik egy plakát, amelyen csles betűkkel az áll, hogy : Kukuráty kisasszony művészi énátestélyt ad, Lábikrássy kisasszony táncestélyt rendez, Fenomén kisasszony szavaló művész délutánt tart, Kabaré úr kabarézik, Tökéletlen úr tökéletes művészi nívón álló saját szerzeményű műdalaival lép föl. , Mindezt művészi nagy betűkkel csapkodják a fejedhez nyájas olvasó, hogy el ne felejts elmenni a művészi reggelire, művészi tízóraira, művészi ebédre, délutánra, estélyre, művészi éjféli táncra. Mért jut minden időszakra egy-egy a művészi társaság szerepléséből. Hol a postásifjak ifjúsági csoportja, hol a jegyrendszer folytán sztrájkoló cipőfelsőrészkészítők külön testületének gárdája, hol a hadseregszállító famíliák művészi csemetéi, hol a lóvirsligyár alkalmazottai tartanak előadást — jótékonycélra természetesen. Ma mindenki áldoz a jótékonycélra és így intelligensebbnek is látszik a művészi fellépés, mintha pénzért szerepelne az a sok művész. A hegedű-, zongora- és papirspárgaművész urak nagy hajat is növesztenek, hogy még külsőleg is lehnjjon róluk a művészet, a zeneszerző a legfölényesebb undorral fitymál minden más embert, hiszen az ő lelke felsőbb régiókban jár és egyes kisebb színházaknak egész önállóan egész egyedül naponkint zeneszerzenek. Mint a tyúk a tojást, úgy költik ők a zeneszámokat. Az inter arma silent Musae latin közmondást egyenesen pofonverik, mert a háború céljaira be nem vált legényeket és az itthonmaradt kisasszonykákat elkapta a művészet hatalmas ereje és visziviszi a magasba, ahonnan nincs visszatérés. Ha a búzában is ilyen szapora lenne a termés, mint a művészetben, talán fölkínálhatnánk belőle az ántantnak is. Vannak úgynevezett újságszerkesztőművészek, könyvíró- és kiadóművészek, akik maguk olvassák egyedül a jól szerkesztett és kiadott könyveket és újságokat, nem szólva a dohánybeszerző művészekről, kereskedő- és árdrágító-művészekről, amelyet a legtökéletesebb formáig emeltek. Pedig sokkal nagyobb művész ezeknél az a szegény asszony, aki százféle jegyet tart nyilván, melyik mikor jár le, mikor lehet beváltani és hol kell beváltani! Sokkal nagyobb művész az az újságíró, aki tudja, mit szabad írni és mit nem! és nagyobb művész az, aki ma szabályosan morzsolja le reggeltől estig a napot, aki ORSZÁG-VILÁG az előírás szerint szerez be mindent, aki a kiadott rendeletek szerint mosakodik és öltözködik, alszik és lélegzik. Azért csak művészkedjen mindenki azon a pályán, amelyet kiválasztott magának s amelyhez legtöbb ambíciója van ! Csak arra figyelmeztetem ezeket aművészeket, hogy vigyázzanak, mert ha hazajönnek a puska-, ágyú- és kardművészek, úgy szétcsapnak köztük, hogy eltörik a hegedűjük, bedagad a torkuk, mert nekik nem művészet kell majd, hanem lakás és kenyér és lefitymálnak mindenúj művészetet*. Andriska Károly: MŰVÉSZET KÉT KIÁLLÍTÁS. A művészetek iránti érdeklődés nagymérvű és örvendetes fellendülését és művészeink munkakedvét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy dacára az előrehaladott szezonnak, még egyre-másra nyílnak meg a kiállítások. Így ezúttal is két kiállításról kell egyszerre beszámolnunk. Az Ernst-múzeum, mely rendszerint csak régi, ismert művészek erkölcsi, főleg pedig anyagi szempontból biztos sikert ígérő kiállításainak szokott helyet adni, most öt fiatalabb művész gyűjteményét mutatja. Négyet közülük : Czencz Jánost, Orbán Dezsőt, Gy. Sándor Józsefet és a szobrász Szamosi Soós Vilmost már ezelőtt is talentumos művészeknek ismertük, az ötödik : jobbágyi Gaiger Jenő új név, mely azonban szintén hamarosan ismert és jóhangzású lesz. Legalább is erre enged következtetni mostani bemutatkozása, mely mint kiforrott, kész művészt állítja őt elénk. Szinte túlságos az a biztonság, az a kezelésbeli készség, melyet művein látunk. Fiatal művészeknél meg tudunk bocsátani némi szertelenséget vagy mesterségbeli fogyatékosságot, ha ezekben az egyéniességet látjuk, Gaigernél azonban ilyesmiről nincs szó. Őtőle távol áll a keresés, kísérletés. Az ő eklektikus művészete hibátlanul, tökéletesen adja vissza mindazt — de csakis azt — amit kiváló mestereitől, különösen Ferenczytől tanúit. Czencz Jánost és Orbán Dezsőt megerősödve, kiforrva látjuk viszont. Mindkettőt tiszta természetlátás jellemzi. Czencz még nem szabadult teljesen az idegen hatásoktól, színes, mozgalmas, impresszionista tájképeinek legtöbbje még Csók hatása alatt készült, néhány kisebb képén azonban már a természettől nyert közvetlen benyomásait adja a maga egyéni modorában. Orbán már megtalálta önmagát. Az ultramodern »Nyolcak« egykori tagja lehiggadt, kiforrt, a tiszta naturalizmusra helyezkedett. Szereti a természetet a maga dús, buja pompájában. Tájképein legszívesebben a sűrű, mély sötétzöld lombokat festi nyugodt, biztos, széles ecsetkezeléssel. Gy. Sándor József, kit olajfestményeiről is előnyösen ismerünk, itt mint grafikus szerepel és a rézkarc biztoskezű mesterének mutatkozik be. Nagy technikai tudás és kiváló művészi érzék jellemzi ezeket az erős, lendületes rézkarcokat, melyek a folthatások felhasználásánál és a fény és árny helyes divíziójánál fogva majdnem festményszerűen hatnak. Még Szász Vilmos szobrász vesz részt a kiállításon, aki szép kis kámeákat állít ki. A másik most megnyílt kiállítás a Nemzeti Szalon tavaszi tárlata, mely méltó befejezése a Szalon ezidei gazdag művészeti programmjának. Bár az a megállapítás, hogy az általános kiállítások ideje lejárt, mivel a szokásossá vált kollektív és csoportkiálítások a művészek színét-javát az ilyen tárlatoktól nagyrészt elvonják, áll erre a kiállításra is, mely különösebb művészeti szenzációt nem nyújt, mégis műanyagának frissességénél, válogatottságánál és ízléses rendezésénél fogva, messze kiemelkedik a hasonló tárlatok közül. Legerősebben van a kiállításon képviselve Udvary Géza, aki a régi hollandus nagymesterekre emlékeztető kitűnő figurális művekkel szerepel. Katona Nándor három tátrai tájképén a kiváló művész minden kvalitását megtaláljuk. Kézdi Kovács László két poétikus őszi tájat, Bottka Miklós művészi pasztelleket állított ki. Déry Béla két pompás kis hollandi képe közül különösen a »Damrak Amsterdamban” c. valóban mesteri alkotás. Ugyancsak jó hollandi tájat állít ki Heyer Arthur is. Csutak Elemér egy igen jó, karakteres férfiarcképpel, Csabai Uy Géza egy érdekes interiőrrel, Edvi Illés Ödön pompás kis városrészletekkel, Csűrös Béla egy jó női arcképpel és egy érdekes színhangulattal, Erdőssy Béla két vásári jelenettel, Feiks Alfréd két mozgalmas, színes, impresszionista képpel szerepel. Frank Frigyes, a kiváló figuralista művész két női arcképen kívül ezúttal két hangulatos tájképet is küldött be. Különös figyelmet érdemelnek még Garzó Bertalan vízfestményei, Gerritsen Vilmos miniatűr-csendéletei, Hénel Gusztáv voloscai utcája, Jaschik Álmos kitűnő szimbolikus színes rajzai, Kató Kálmán művészi természetrészlete, Keményíti Jenő és Koszkol Jenő kitűnő interiőrjei, Kőrösfői Kriesch Aladár két pompás tájképe, Lovaghy Dénes csendélete és színes plein-air képe, Merész Gyula önarcképe. Az említetteken kívül még Baranski E. László, Berén Gyula, Bükkerti Mariska, Dolányi Ida, Egyed Erna, Forbát Alfréd, Geiger Richárd, Gimes Lajos, Hadzsics Gábor, Halász-Hradil Elemér, Károly Ernő, Katonáné Madarász Adeline, Kemény Nándor, Klammer Mariska, Körmendi Frimm Ervin, Mousson I. Tivadar, Müller Ágota, Müller Béla, Páldy Zoltán, Pállya Karolus, Reichl Kálmán, Reiszman Gizella, Sassy Attila, Gy. Sándor József és Teplánszky Sándor művei járulnak nagy mértékben a szép kiállítás sikeréhez. Bende János, VÁLI ERNŐ DR. A király Váli Ernő dr. kórházi főorvos,*"*■ műtő fülorvosnak a közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül »budatétényi* előnévvel a magyar nemességet adományozta. Szabadkán született 1863-ban. Orvosi tanulmányait Budapesten és Wienben végezte. Külföldön Berlinben és Londonban végezte a speciális fülorvosi tanulmányait. Budapesten 25 év óta fülorvos , az Irgalmas-rendi kórházban húsz év óta osztályos főorvos. Itt a háború kezdete óta mint kisegítő hadikórházban egy 80 ágyas fülgyógyászati osztályt vezet. Ezen munkálkodásért jutalmazta Ő Felsége a magyar nemesség adományozásával, budatétényi előnévvel. Tagja az Állami Munkásbiztosító Hivatal Orvosi Tanácsának és a Törvényszéki orvosvizsgáló bizottságnak. A színház lm ATÁNCOS grófné, Sbodanszky-Eyssler operettje. Faragó Jenő fordításában bemutatta a Fővárosi Nyári Színház f. hó 17-én.) Első operettbemutatóként vonult be a Budai Színkörbe a bécsi Raimund-színházban »Hanni geht tanzen” címmel sikert elért Eyssleroperett. Az egykori dallamgazdag, finom muzsikájú »Vándorlegény« szerzője, az akkor hozzáfűzött reményeket bizony nem váltotta be. Beállott ő is becsületes szállítónak s minden évben leadta a divatkívánta, unalmas, limonádé-keringőkkel és zajos, üres finálékkal felépített tucatmunkáit. Ezúttal az átlagnál valamivel — nagyon kevéssel — többet érő a produktuma, de még mindig nem operettmuzsika. Vagy ha úgy tetszik, az, de azon válfaja, melyet csak a legkisebb súllyal lehet mérni. Eltekintve egy-két dalától, melyet a „mai zeneértő közönség felkapott, a darab egész zenéje ügyesen összeválogatott. Hogy Eyssler érti a hangszerelést, nem lehet vitatni. Tetszetős ruhába öltöztet s ígya látszat csal a régi igazság önmagát cáfolja, illetve igazolja. A darab szövegrészéről keveset lehet mondani. Bodanszky elsétált két szomszédjához, szétnézett, egyiknél is látott valamit, másiknál is, hazament és innen ezt, onnan azt vette, kalapba tette, összerázta s mikor kiszedte, addig nyomkodta, amíg egy harmadikat csinált belőle Hogy a közönség mégis meglehetősen fogadta a darabot, az a színészek és Faragó Jenő érdeme. Faragó fordításában sok ötletességet, vidámságot,élénk fordulatot vitt a darabba s pesti miliőbe állítva be, némi mázzal vonta be. A szereplők feladatukat a legjobb igyekezettel ipar 1918 kodták megoldani s menteni és nem minden siker nélkül. Lakatos Ilonka a címszerepben adta bizonyítékát, hogy mennyit haladott tavaly óta. Tamás Benő és Tihanyi Vilmos egy »rassz«, illetve egy kocsis személyesítőjeként érdemelték ki az elismerést. Az együttesben Ujj Kálmán, Papp Manci, Jósika Mici és Róna Valér ügyes játékukért kaptak elismerést. Kellemesen hatott a szép díszlet és az ügyes, gondos rendezés. Utóbbiért Tihanyi Vilmos rendezőé az érdem. MySa. Budatétényi VÁLI ERNŐ dr. kórházi főorvos, kinek a király a közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül »budatétényi« előnévvel a magyar nemességet adományozta. „ IRODALOM N A MUDERNI LUNYVIAK LEU■**■ újabb kötete »Az asszony és a bábu*. A színdarab szépségei így olvasva talán még inkább érvényre jutnak, mint a színpadon, ahol a Vígszínház közönsége csak ,a minap fogadta tüntető lelkesedéssel. És Heltai Jenő pompás fordítása külön élvezetet fog nyújtani az olvasónak. A kis könyv ára mindössze 1 korona 20 fillér. Gyissnyovszky rezső ,két „ kis színjáték* cím alatt kis könyvet bocsátott közre, amelyben jeles irói készségről és verselési ügyességről tesz tanúságot, s az érdeklődést felkelti írójuk iránt, aki már több kötet verset irt össze. Hirdetések a máv. állomásain. A m. kir. államvasutak igazgatósága az állomásai területén kifüggeszthető magánhirdetmények kezelését saját kezelésébe vette át. A hirdetések megválogatásában, elhelyezésében és amenynyire lehetséges, külső kiállításában különös súlyt kíván vetni az igazgatóság a magyar ipari és kereskedelmi érdekek kellő kidomborítására, s arra, hogy a hirdetők a hirdetések e legkedvezőbb helyét és módját, mely számukra minden előnyt biztosít, minél jobban megkedveljék. A hirdetések gyűjtésére és szétküldésére létesített központi iroda Budapest, VI., Csengeri utca 68. sz. a. van. A részletes feltételek itt tudhatók meg. SZERKESZTŐI lISI EgSZ -ÜZENETEK — Kéziratok megőrzésére nem vállalkozunk, azokért felelősséget nem vállalunk. — H. Zs. Az Almanach számára még elfogadunk cikkeket. Természetesen, ha megállja helyét a kézirat. Elsősorban régi munkatársainknak adunk helyet s így előre ígéretet nem tehetünk. J. G. Esti harangszóra c. versének sajnálatunkra nem adhatunk helyet. V. R. A zenélőóra. Ha helyünk lesz, kiadjuk. Nem igen szeretjük a színi jeleneteket. Olvasóink nem szívesen látják. Sz. L. Gyenge kis vers, nem jelenhet meg. Kufárok a szent csarnokban. Ha helyünk lesz az Almanachban, kiadjuk. Versekre vonatkozólag előre nem tehetünk ígéretet. A. F. Meghódolás. Nem vált be. A »Nyári emlék* meg fog jelenni, azonban máskor jobb formát válasszon kéziratának leírására. Jobban szedhető, ha kisebb lapokra ír! V. Gy. Irmuska. Nem vehetjük hasznát. Márton. Ha nagyon jó lenne a verse, akkor sem közölnők le, mert legalább mi, szerkesztőség tudni szeretnők, ki az a Márton. T. S. F. Te érted is élek! A leghangulatosabb valamennyi között. Mest fog alkalommal jelenni.