Ország-Világ, 1919 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1919-01-01 / 1. szám

XL. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1919. JANUÁR­I ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ......... 40 kor. Fél évre .............. 20 kor. Negyed évre .. .. 10 kor. Egyes szám ára 80 fillér. Vasúti állomáson 90 fillér. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, V., HOLD­ UTCA 7. SZERKESZTIK: DR. VÁRADI ANTAL ÉS DR. FALK ZSIGMOND / /-ak I.J9AM. ■— . : * * ■: díszpéldány előfizetési ára: Egész évre .........100 kor. Fél évre .. .. .. .. 50 kor. Egyes díszpéldány ára 2 kor. Az előfizetési pénzek az Ország- Világ kiadóhivatalába küldendők. MEGJELENIK: HETENKINT EGYSZER „TIKIAK." — Samassa Désy Annie könyve. — A karácsonyi könyvpiac egyik legkedvesebb jelensége ez a könyv, amellyel a szerző bokrétába gyűjtve nyújtja át az olvasók nagy közönségének azokat a gyönyörű apróságokat, amelyek lapunkban megjelentek. Olvasóink előtt nem kell ismertetnünk ennek a könyvnek tartalmát, mert nincs köztük egyetlen egy sem, aki a legnagyobb lelki élvezettel el nem olvasta volna. Csak most, mikor így együtt van az, amit az antik órák, az élet apró drámai reme®­kei és a tenger végtelen tükre sugalltak a költőnőnek, jutnak teljesen érvényre azok a kvalitások, amelyek Samassa Désy Anniét a modern írónők gárdájának első sorába állí­tották. Amilyen bájos könnyedséggel forgatja a tollat, épp olyan mélységes hatással vonja az olvasót saját képzeletének birodalmába, és aki őt teljes odaadással követi, végül emel® kedett lelki hangulatban, belsejében meggazda­­godva teszi le a könyvet. Eddigi írói működésének mindenesetre egyik legértékesebb terméke ez a munka és kétségen® kívül hozzá fog járulni ahhoz, hogy eddig is nagyrabecsült nevét népszerűvé tegye. Isme® retes, hogy az ő működése az irodalom mellett nagy kiterjedésű társadalmi mozgalmakra is kihatott és ezen a téren is az ő szép lelki® világa járult hozzá sok nemes cél eléréséhez, sok gondolat megnemesítéséhez és sok szuny® nyadó energia mozgósításához. Ez is egyik oka annak, hogy lapunk mai számában olva® sóinknak az írónő sikerült képmásával kedves® kedünk. A »Tik®tak« különben a Pesti Könyv® nyomda r.s t. kiadásában jelent meg fényes kiállításban, amelyhez Kampis Margit igen sikerült rajzai is hozzájárulnak. A könyv ára 10 korona, kapható a szerzőnél, a Pesti Könyv® nyomda r.st.»nál (Budapest, V., Hold­ utca 7.) és minden könyvkereskedésben. CC^CCXZIXCCZDCCC=XXSZDCCCIDCX5C^0CCZX A NEMZETI SZÍNHÁZ december 20®án mutatta be Paul Hervieu »Bagatelle« című háromfelvonásos színművét. A darab hat éve fekszik a Nemzet Színház® nál és még Tóth Imre igazgatása alatt lett felvéve a játékrendbe. Közben kitört a háború, mely alatt a velünk hadilábon álló nemzetek életben levő íróitól nem hozott színre dara® bot a Nemzeti Színház. Amint tudjuk Shakes® peare, Moliére és más idegen elhalt íróktól nemcsak a műsoron szerepelt, de még újon® nan betanult darabok is kerültek a műsorba. Paul Hervieunek a »Bagatelle« negyedik da® rabja, mely a Nemzeti Színházban színre ke® rült. »A bilincs« 1897®ben Zempléni P. Gyula fordításában, »A rejtély« 1902-ben és »Ismerd meg magad« 1910-ben Ambrus Zoltán fór® dításában lett felvéve első színpadunk játék® rendjébe. Paul Hervieu 1857®ben született. Ügyvéd, majd diplomata lett és csak élte utolsó évei® ben szentelte minden idejét az irodalomnak. 1900®ban a francia Akadémia tagjai sorába választotta és 1916®ban meghalt Párisban. Iro® dalmi munkái regények, novellák, elbeszélések és színművek. Rendkívül termékeny író volt, aki szakadatlanul dolgozott és hamarosan vi­­lághírre tett szert. Műveit a világ minden nyelvére lefordították. Szellemes és problémá®­kát kereső írásait mindenki gyönyörűséggel olvasta és színdarabjait a közönség örömmel élvezi. »A Bagatelle« nem is a legsikerültebb alkotása és Párisban még 1912-ben százakra menő előadáson tapsolták. Egy öregedő gazdag nő, aki három férj után maradt özvegyen, kastélyában bőséges vendégszeretetben részesíti látogatóit. Azt sze® véti, ha kiki túl teszi magát a társadalmi me® rév formákon és az élet pillanatnyi élvezeteit nem engedi tovarebbenni. Megragadja az al® karmat, amely gyönyört adhat és nem bánja, ha evvel valamelyest vét az erkölcs illem® szabályai ellen. Bagatelle az egész, nem kell róla sokat fecsegni. Ezért kastélya kapuja felett olvasható is ez az egy szó. Ne tessék fontoskodni, nem kell komolykodni. Ragadjuk meg a kínálkozó alkalmat és éljük az életet élvezettel. Carpe diem, ahogy ezt már Ho® ratius mondotta. Minden napnak, minden órá­nak, minden percnek szakaszd le virágát — így bővíti Hervieu »Bagatelle«-jében a régi klasszikus mondást. Össze is gyűl állandóan vidám, mulatni tudó, és vigadni óhajtó társaság a kastélyban. Ahol itt a párok — ott a párok jelszóval m­egtalálja mindenki szórakozását. Egy napon beállít egy házaspár — a régi módi felfogás® sál — persze az asszony részéről. Hét éve házasok és még ma is boldogok, mint a mézeshetek legelején. Az asszony megbotránkozva látja a hangot, amely ebben a házban járja és szemrehányással illeti férjét, amiért ide hozta. A férj azonban épp azért jött, mert csa­­podár szenvedélyének keres kielégítést egy itt időző fiatal özvegynél, akit már régebben üldöz szerelmével. A fiatal özvegy menekülni akar és más® napra bejelenti a háziasszonynak elutazását. Közben azonban este megostromolja szerel® mével a férj és sikerül találkát kierőszakolnia. A beszélgetést a véletlenül a szomszéd szó® bábán időző feleség meghallja és kétségbeesik megingathatlannak gondolt férje hűtlenségén. És hogy valamikép bosszút álljon, találkára rendeli a fiatal özvegy szobájába férje legjobb barátját, akiben az ura vakon megbízik és aki talán épp ezért már évek óta meghódí­tani iparkodik az asszonykát. Éjjeli 121 órakor tényleg összekerül az özvegy szobájában az egész társaság. Előbb a férj, majd a felesége és utóbb a férj jó® barátja jelenik meg. Nincs semmiféle menek­vés. A házasok válni fognak, a jóbarátok szétmennek és a két legjobb barátnő pedig ezentúl gyűlöli egymást. Íme, ez az eredmény, ha az élet apró kedvteléseit túl komolyan vesszük. Bagatell az egész és amikor nem annak vesszük, meg­utáljuk az életet. Az asszonyé az utolsó szó, aki »Undor, undor!« felkiáltással hagyja el a szobát. Nem mondja a szerző, de mintha a cse® lekménnyel elmagyarázni akarná, hogy ne legyünk túl erényesek, mert ez boldogságunk megrontója lesz. A Nemzeti Színház Csathó Kálmán ren®­dezésében kerek, szépen gördülő előadást nyújtott. A szereplők élén járt F. Váradi Aranka, aki az erényes asszony szerepét a lehető legtökéletesebb alakításban hozta elénk. Kristályosan csöndülő kitűnő magyar beszéde, stílusosan megnyilvánuló pompás játéka és ízléses öltözékei egyaránt elragadták a közön­séget. Nemcsak az eszével, de a lelkével és a szívével mélyedt szerepébe és el tudta velünk hitetni a hűséges feleség kínzó fájdalmát, amikor ura csélcsap dolgairól tudomást szerez. De elragadóan bájos volt, amikor a szerelmét féltő és a szerelmét gondozó boldog fiatal­­asszony hűséges odaadását tolmácsolta. Mellette Odry Árpád, mint férj, kitűnően állta meg helyét, Kürthy György, a jóbarát igen nehéz szerepét pompásan adta. Bizony­ságot nyújtott, hogy komoly feladatokra is hivatott igazi művész, Gaál Gyula, az öre­gedő gavallért sok szeretetreméltó vonással ruházta fel. Tasnády Ilona helyes érzékkel adta a társalkodónét. A többi szereplők iparkodtak beilleszkedni az együttesbe. Külön ki kell emelnem Ábrányi Emil nagy­szerű fordítását, amely visszaadja az eredeti szöveg valamennyi szépségét. Dr. Talk­­Zsigmond: SAMASSA DÉSY ANNIE. Most jelent meg a könyvpiacon »Tik-tak« című kötete. Az „égenyvícicsákói mai számunkhoz postautalvány van mellékelve.

Next