Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1920-07-18 / 29. szám

29. SZÁM. XLI. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1920. JULIUS 18. Szerkesztőség: VI., HORN EDE­ UTCA 18., földszint 1. Kiadóhivatal: V. KERÜLET, HOLD-UTCA 7. SZÁM. SZERKESZTIK : Dr. VÁRADI ANTAL / Dr. FALK ZSIGMOND ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 160 kor., félévre 80 kor., negyed évre 40 kor., egyes szám­ára 5 korona Finom műnyomó papíron készítette egész évre 300 korona, egyes számonkint 10 korona. SZŰRY­ JÁNOS: soha a politikát nem szerette és soha a politiká­val nem törődött. Kiszámíthatlan kára Magyar­­országnak, hogy a hivatalnok-minisztérium csak igen rövidéletű volt. Szűry Jánosnak így nem nyílt alkalma számtalan gyönyörű tervének és életrevaló eszméjének a megvalósítására. Mint nyugalomba vonult kereskedelemügyi miniszter, Szűry János tisztára közgazdasági tevékenységre szánta idejét, bár fiatalkorában voltak irodalmi ambíciói és az irodalom terén is eredményesen működött. Mint fivére Szűry Dénesnek, a Kisfaludy-Társaság aránylag kor­­ Magyarország nincs híján nagy tehetsé­­geknek és ha ezek ideig-óráig nem is tudnak kellőkép érvényesülni, a legtöbbre előbb-utóbb mégis csak rákerül a sor. Mert bármilyen gazdag legyen egy ország talen­tumokban, sohasem szabad nélkülöznie összes okosainak a tanácsát és így óvatosan kerülni kell akár csak egyetlenegy éles elmének eset­leges elkallódását. De az igazi tehetség, bármily szerény le­gyen a birtokosa, bármennyire félrevonultan kívánja leélni a számára kijelölt időt, végül mindig elérkezik arra a helyre, me­lyet tudása és helyes ítélőképessége folytán számára a sors kijelölt. Ezek a gondolatok cikáztak vég­é­gig agyamon, amikor tudomásomra jutott Szűry Jánosnak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztségébe való behelyezése. Lánczy Leó, az eddigi elnök, nagy szeretettel és dicséretes ügy­buzgalommal felelt meg a reá bí­zott nehéz feladatnak. És amikor részben másféle nagymérvű elfog­laltsága, részben előrehaladott kora folytán eme kedves állásáról le­mondott, bizony úgy látszott, mintha alig lehetne méltó utódját meg­találni. Magyarországon azonban soha­sem kell kétségbeesnünk emberek, rátermett tehetségek esetleges hiá­nya miatt. Vannak hála Istennek szép számmal, csak körül kell néz­nünk és okvetlenül megtaláljuk, így sikerült a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetésére Szűry János személyében elsőrangú, rend­kívüli egyént találni. Szűry János pályafutása a ke­reskedelemügyi minisztériumban folyt le, a legalsóbb foktól a leg­magasabb fokig. Egy évtizeden át volt az iparfejlesztő osztály veze­tője, ahol egyaránt alkalma volt a magyar kereskedelem és a magyar ipar igényeit felismerni és azokat széleskörű éleslátásával a leghat­­hatósabban előmozdítani. Szűry János rendkívüli tehetsé­gét Szterényi József ismerte fel és az ő minisztersége alatt lett Szűry Jánosból államtitkár. És mikor hi­vatalnok-minisztériumot állítottak össze, akkor természetesen első­sorban Szűry Jánost nevezték ki kereskedelemügyi miniszternek, bár tán elhunyt oszlopos tagjának, Szűry János­ban is felcsillámlott az irodalom kultiválására való hivatottság. De a kenyérpálya megaka­dályozta az idealizmus ösvényén való jár­­hatást és ma csak elvi harcosa az irodalmi, főkép a szépirodalmi termelésnek. A család­­fenntartási gondok és kötelességek bár el tudták téríteni egy olyan pályáról, amely keserves nehézségek leküzdése után is csak kivételesek­nek adja a megélhetés lehetőségét, mert ez a sors jut Magyarországon azoknak, akik egész tevékenységüket kizárólag az irodalomnak szentelik, még­sem voltak képesek Szűry János ideális gondolkozását háttérbe szorítani. A gyakorlati életben is megmaradt fennölt esz­méi körében és elhatározásai és cselekedetei mindenkor megmutat­ták lendületes tudását, amellyel nem az anyagi hasznot, hanem első­sorban az erkölcsi előnyöket hono­rálta. Evvel az eljárásával örök­értékű szolgálatot tett az államnak és a polgároknak egyaránt, mert fényesen diadalra tudta vinni az erkölcsi értékek megbecsülését. Szűry János egyaránt ismeri a kereskedelmet, a kiviteli és be­hozatalt, a nagy- és kiskereskedel­met és feltétlenül tájékozott a nagy­ipar és a kisipar, sőt még a házi­ipar összes bajai és kívánságai fe­lől is. Nálánál hívatottabb és a mai igen nehéz helyzetben tájékozottabb vezetőt a kamara élére az egész országban nem találhattak. Ra­jongó híve a munkának. Dolgozni szeret reggeltől késő estig. Minisz­tériumi szolgálata alatt ott volt a késő esti órákig, bár délután nem tartanak hivatalt és reggel az elsők között jött frissen, jókedvűen az új munkára. Pedáns, igen pontos ember, aki ragaszkodik a rendhez, mert min­denkor szeme előtt lebeg a latin bölcs mondás : Ordo est anima rerum. A dolgok lelkét tartja a kezében az, aki a rendet meg­becsüli. És végül évtizedes összekötte­tése révén hivatalos működéséből kifolyólag megismerte a nagytőkét és a nagyvállalkozást és ért ahhoz, miként kell a meglevő pénzt érté­kelni és új pénzforrásokat hogyan lehet megnyitni. Munka, rend és pénz, evvel a három programm­ SZÜRY JÁNOS ny. kereskedelemügyi miniszter, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara most megválasztott új elnöke. Moldvai Krajna János festménye.

Next