Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1920-10-03 / 40. szám
470 Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. A MOZIRÓL. (Csevegés a mozi köréből.) Magyarországnak még sohasem volt annyira fontos, mint éppen a mostani időkben, minden lehetőséget felhasználni a helyes propaganda kifejtésére. Erre a célra kiválóan alkalmas a film. Azonban hiba lenne azt gondolni, hogy az eddigi, olcsó hatást vadászó, vad csikós-, vagy betyárromantika ennek megfelel. Lehetséges, hogy figyelmet ébreszt, de inkább árt, mint használ. Nekünk olyan filmekre van szükségünk, amely őszintén magyar levegőjű és a magyar nép fejlettségét, egyéni kultúráját mutatja be. Ezt a nemes célt tűzte zászlójára az Orion-filmgyár és igaz lelkesedéssel, dícséretreméltó buzgalommal fáradozik megalkotásán a vállalat művészi igazgatója, Tóth Béla. Első filmükről annak idején megemlékeztünk. Második ilyen irányú filmük »A rög«, most készült el A mozidarab szkenáriuma az ügyes tollú Lázár István sikerült munkája. Egy elszegényedett nemescsalád feltörekvő sarjadékának harca a földéhes, vagyonos paraszt ellen, elvesztett ősi földjének visszaszerzéséért , e körül forog a történet. A vége békés megegyezés: a nemes leányát elveszi a gazdag paraszt fia s így a föld a családban marad. A főszerepekben ott találjuk Lacy von Blondelt, Kürthy Józsefet, Fehér Gyulát és Koszta Viktort, akik a legjobb igyekezettel és komoly odaadással végezték feladatukat. Gerőffy Béla rendező ügyes munkát produkált s a darab sikerében jelentékeny érdeme van. rts. A MARGITSZIGET régi, háború előtti fényes, felejthetetlen idejére emlékeztetett az a tündéri éjszaka, amelyet szeptember 25-én, szombaton varázsoltak a fürdővendégeknek és a Budapestről átrándult látogatóknak. A Szent-Margitsziget gyógyfürdő részvénytársaság tisztviselői és alkalmazottai nyugdíjalapja javára hangverseny és kabaré volt. A gazdag műsorból különösen ki kell emelnünk dr. Gál Dezső ércesen csendülő, ritka szép énekét. Legnagyobb hatást keltette a Puccini Tosca-jából énekelt áriával, melyhez Székely Tihamér tudatos zongorakísérettel járult. Baksay Judit szintén szépen énekelt dr. Ribáry Géza zongorakísérete mellett. Nagyon ügyesek és mulattatók voltak Pásztor Gusztáv és Boross Géza kabarészámai. A hangverseny még sok kedves és kellemes meglepetéssel szolgált és tán az volt az egyetlen hibája, hogy túl hosszúra nyúlt. Féltizenkettőkor Hortense Mantyn és partnerének parkett-tánckettőse megnyitotta a fiatalok igazi mulatságát. Az idősebbek is örültek annak a fesztelen jókedvnek, amely erőt vett minden MOLNÁR KÁLMÁN. Túsz éves irodalmi pályafutásra tekinthet vissza Molnár Kálmán, kinek minden dalát a legtisztább faji magyarság jellemzi. Az élet elmúlt örömét, az elvesztett boldogságot ő egészen máskép sírja el, mint költőtársai. Az ő lelkéből nem vált ki haragot a csalódás , ő nem gyűlöl, nem átkoz, hanem szelíd bánattal és mélységes, de csöndes fájdalommal sirat és temet el mindent, ami elmúlt, de olyan őszinte és közvetlen hangon, hogy önkénytelenül vele sír a lelkünk. Dalai mindig a legtisztább és legszebb érzésekből fakadnak, mint pl. ez is : Nem az a sok lehulló könny Égeti a lelkem, Amivel a halványra vált Arcom öntözgettem, Nem az a csók fáj legjobban, Amit soha nem csókoltam, Hanem az, hogy neked most már Nem vagyok az, aki voltam. Hogyha majd én te utánad Megtalálok halni, Ne borulj le a síromhoz Könnyeket hullatni. Nem az fájna, hogy szemedből Könnyet látok lepörögni, Hanem az, hogy nem tudnám már Az arcodról letörülni. Szinte meglepő az a játszi könnyedség és keresetlen közvetlenség, amellyel lantját kezeli. Bánata, fájdalma mindig mélységes és megindító, öröme — bár kevés ilyen dala van — verőfényes és csillogó. S mivel dalainak túlnyomó részében a bánat és a fájdalom az uralkodó érzés, ezért Molnár Kálmánt méltán nevezhetjük a bánat és a fájdalom dalköltőjének. Molnár Kálmán 1878-ban Pápán született s a vidéki sajtónak hosszú éveken keresztül hívatott munkása volt. A világháború kitörésekor letette a tollat és magyar hazafias kötelességérzésből önként besoroztatta magát katonának s a harctérre sietett. Kezéből azonban hamar ki ÚJABB HUSZONEGY VAGYON SZERETETADOMÁNY ÉRKEZÉSE AMERIKÁBÓL. Az autóban Thomsonné és Pedrov kapitány ülnek. (Eiser felvétele.) ORSZÁG-VILÁG km. Mi tagadás benne, a tánc reggel nyolc órakor ért véget. A pompásan sikerült mulatság nagy összeget hozott a jótékony célra és nagy népszerűséget szerzett a Margitszigetnek. A rendezőség élén Tárnoky és Kraszner igazgatók mellett különös érdemeket szerzett Bosnyákovics rendőrtanácsos, a szigeti rendőri kirendeltség vezetője és Fekete főpénztáros meg Nádasdy főkertész, Strich József és Bittner, a kertészeti ügyek intézői. A kis szállóban levő olvasótermet a kertészet gazdag pompájával tündérkertté varázsolták. A női látogatók néhány szál virágot és legyezőt kaptak, a közreműködő művésznők igen szép csokrot és külön még virágkosarat A gazdagon ellátott büffében pedig Keresztes vendéglős gondosan őrködött vendégei testi jóléte felett. Nem csoda, ha a közel ezerre menő vendég és látogató felejthetetlennek mondja ezt az éjszakát és olyan dicséretekkel mesél róla, hogy mindenki fájlalhatja, aki nem volt ott. A sok keserűség után végre néhány óra a felvidulásnak, az örömnek, a boldogságnak volt szentelhető. Dr. Tark Zsigmond: esett a fegyver, mert 1915. február 17-én a galíciai harcokban hátgerinctörést szenvedett, minek következtében mozgási képességét majdnem teljesen elveszítette, bár több mint öt éve gyógykezelés alatt áll. Jelenleg március óta a Császárfürdőben ápolják, ahol dr. Müller Imre igazgatófőorvos buzgó odaadással fáradozik azon, hogy a beteg dalköltő mozgási képességét valamiféleképen visszanyerhesse. Molnár Kálmán irodalmi munkáiból eddig csak három kötet jelent meg: »Álom és valóság« (1904), »Nótáskönyvem« (1910. Singer és Wolfner) és »Nyári napsütés« (1913. Pfeiffer Ferdinánd kiadása). Ezeken kívül több mint ötszáz magyar dalt írt, melyek közül mintegy 110-et maga zenésített meg s számos közülök országos hírűvé vált, mint a »Nem látlak én többet téged« kezdetű híres katonadal is. Többi szövegét pedig legjobb és legismertebb dalszerzőink, mint: Révfy Géza, Fráter Loránd, Sas Náci, Kun László, Kurucz János, Hetényi-Heidlberg Albert, Bajomi Hümér stb. zenésítették meg s a háború előtti években alig jelent meg magyar dalos kótafüzet, melyben Molnár Kálmán neve nem szerepelt volna. Ma pedig senki sincs, aki a hontalan, földönfutó magyarok, a hazájukat vesztett székely nép keservét nálánál hívebben eldalolni tudná. R. G. IRODALMI PÁLYÁZAT. A »Területvédő Liga« keszthelyi csoportja 1921. január 6-án országos irodalmi ünnepet rendez Keszthelyen. Ezzel kapcsolatosan pályázatot hirdet: 1. Irodalomtörténelemi felolvasásra, melynek tárgya Kisfaludy Sándor és Berzsenyi korából merítendő. Terjedelme egy nyomtatott ív. Díja ezer korona. 2. Drámai jelenetre, mely vagy ezzel a korral foglalkozik, vagy általában irodalmunknak nemzeti életünkre való hatását mutatja. Díja ezer korona. 3. Alkalmi költeményre, mely szintén ebből a korból merítsen. Díja ötszáz korona. — A pályamunkák jeligés levéllel november elsejéig Szerecz Imre dr. tanár Keszthely címre küldendők. A ZSEBKENDŐRŐL Csevegés. — írta FLIGL JÓZSEF. A leheletszerű patyolatból készült, apró középső részt pompás, velencei csipkéből való pókhálófinomságú keret veszi körül, hogy azt egy tündér megelevenedett mosolyának lehetne tartani. Ez a csodás szerkezet úgy hízeleg ,a szemnek, mint egy bájos táj látványa. És csak oly tökéletes szépségű kéz, aminől van Dyck festett, méltó ennek az illatból és csipkéből szőtt alkotásnak a megérintésére. Ilyen gyönyörű zsebkendővel még a pompakedvelő római nők sem dicsekedhettek. Ezeknek kendőcskéje, mely még kétségkívül igen értékes föníciai selyemből készült, a forróság enyhítésére és az arc tisztántartására szolgált. Németországban Nagy Károly idejében a vászonkendő volt használatban. Nemesemberek és polgárok az övhöz erősítve viselték azt, asszonyok és cselédek az akkoriban igen kedvelt posztótarsolyokba rejtették. Ez a fehér vászonkendő ugyancsak különbözik a mouchoir galant tól, mely a pazarló, kegyetlen Medici Katalin udvaránál rettentő szerepet játszott. A mouchoir galantot, amelyből kedves, de ah, áruló halált okozó illat áradt szét, a kényelmetlen ellenségnek küldték, hogy azt minden feltűnés nélkül távolítsák el az árnyékvilágból. Az ily ártalmatlannak látszó kendők egyik veszedelmes példánya rabolta el végleg a Bertalan éjjelén IX. Károly eszméletét. Nem akarunk tovább időzni ennél a vérszomjas és orgyilkos kornál, hanem irányítsuk figyelmünket inkább egy sokkal rokonszenvesebb kendőre, melynek szépítő és fiatalító hatást tulajdonítottak. Ezt a »Venus-zsebkendőt« a XVI. század körül egy olasz kuruzsló vezette be és ha azt hétszer a következő, nagyon sajátságos keverékbe mártották, akkor végbement az ígért csodahatás. 1920 --------- A keverék terpentinből, borrisból, ólomfehérből, higanyszublimátból, timsóból, tragant-gummiból, malvasiai borból, tojásfehérjéből, ecetből és gyömbérből állott, mely anyagokat naranccsal, citrommal, kandiszcukorral, ötven csigával, egy kövér, megkoppasztott tyúkkal és mirtusszal keverték még össze. XIV. Lajosnak minden reggel napi használatra átnyújtottak három hímzett vagy csipkével szegélyezett, különféle kivitelű zsebkendőt. Este azonban be kellett érnie két csipke nélküli kendővel. Mikor a jó társaságban a burnótozás hozzátartozott a bontonhoz (a sötétszínű port a nők is felszívták az orrukba), a zsebkendő hozzá alkalmazkodott a szükségletekhez. Naggyá, sőt igen naggyá növekedett és minthogy nem igen tarthatta meg a fehér színét, tarkává vedlett, és divatossá lett a durvább anyag is, mellyel nem kellett oly finnyásan bánni. Mikor azonban a szivar és cigaretta háttérbe szorította a burnótot, a férfivilágból is eltűnt a nagy, tarka kendő és az egész vonalon az előkelő fehér kendő kezdett diadalmaskodni. A finom izlandi vászonból vagy batisztból készült fehér kendő sokkal disztingváltabb a tarka vagy azonos, de széles szegéllyel ellátott batisztkendőnél, amely iránt sok úriember előszeretettel viseltetik. Hiába, a férfiruha ma komoly, méltóságos tónusra van hangolva és a tarka zsebkendőszegélyben van valami kihívó, vidám, játszi vonás és ezért az zavarólag hat. Tarkának csakis a vadászzsebkendőnek szabad lennie, amelynél a két lombszín, a mode és a zöld jöhet figyelembe. Zsebkendő tekintetében a hölgyvilág határozottan előnyben részesül. Sokkal nagyobb választék fölött rendelkezik, és pedig a legkecsesebb, legbájosabb és legértékesebb példányok fölött. Ünnepélyes alkalmakhoz a legszebbek és legelegánsabbak a valódi csipkéből készült, apró, finom szövésű, batisztvagy pókhálószerű finomságú vászonközéprésszel bíró zsebkendők. De a hímzett kendőknek sem kell szégyenkezniük. A hímzés, mely most aratja diadalait, minden elképzelhető anyagnál nyer alkalmazást. Fürge ujjak finom, illatos, fehér hölgykendőkre is bájos arabeszkeket és szegélyeket varázsoltak és az ügyes ujjak oly buzgalommal tevékenykedtek, hogy csak a közepén maradt egy kis üres helyecske hímzés nélkül. Hölgyek részére nem nagyon elegáns a tarka szegélyű kendő. A keskeny fekete szegély csak a gyász részére van megengedve. Igen becsülik a sarkokban Madeira kézihímzéssel készült, szolid vászonkendőt. Valamivel vidámabbul hat a kecses, Valencienne-betétekkel, csipkével és szegéllyel díszített kendő ,■ azonban a selyemkendőcske, mely egy ideig közkedveltségnek örvendett, teljesen trónjavesztett lett. Az apró kis kendőket legjobb monogramm nélkül hagyni, a többibe egyes betűket hímeznek. MOLNÁR KÁLMÁN író és zeneszerző.