Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1920-10-31 / 44. szám
XLI. ÉVFOLYAM. -'*• DÍSZPÉLDÁNY előfizetési ára: Egész évre ......... 600 kor. Fél évre .............. 300 kor. Egyes díszpéldány ára 20 kor. Az előfizetési pénzek az Ország- Világ kiadóhivatalába küldendők. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ......... 200 kor. Fél évre .............. 100 kor. Negyed évre .. .. 50 kor. Egyes szára ára 6 korona. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó SZERKESZTŐSÉG : VI.: HORN EDE U. 18., földsz. 1. SZERKESZTIK: DR. VÁRADI ANTAL És DR. FALK ZSIGMOND KIADÓHIVATAL BUDAPEST, V., HOLD UTCA 7. 45. SZÁM. RÁKOSI JENŐ ÜNNEPLÉSE A SZÍNHÁZAKBAN. Magyar írót még annyi szeretettel és annyi lelkesedéssel nem ünnepeltek, mint az elmúlt héten Rákosi Jenőt. Minden tudományos és irodalmi testület, minden társadalmi és jótékony egyesület iparkodott minél ünnepiesebb formában kivenni méltó részét ebből az országos mozgalomból, amellyel egy érdemekben és munkában megőszült írónknak megadtuk fényes külsőségekben és sok helyen bensőségesebb érzelmekben is a régen kijáró elismerést. Ötven éve volt annak, hogy a 28 éves Rákosi Jenőt — várjon volt-e arra még egy eset — a Kisfaludy-Társaság tagjai sorába választotta. Ezt a ritka évfordulót használta fel a Társaság kiváló tagjának ünneplésére és ez a kezdeményezés igen széles körben talált visszhangra. Az ünneplés legérdekesebb megnyilatkozása a színházakban talált kifejezést. Egy héten át mindennap Rákosi Jenő darabjai szerepeltek a színházak műsorán. A Nemzeti Színház kezdte az »Endre és Johanna* felújításával , majd sorban jöttek: a Belvárosi Színház »A báróné levelei*, a Budai Színkör »Magdolna«, a Vígszínház »Éjjel az Erdőn*, a Magyar Színház az »Ida«, a Városligeti Színkör (most Új Színház) »A szerelem iskolája*, a Színművészeti Akadémia »Aesopus« stb. Kellett volna Rákosi Jenő darabjaiból akár egy második, sőt egy harmadik hétre való és a közönség oly pompásan mulatott valamennyi előadott darabnál, oly igazi, mélyenjáró irodalmi élvezete volt, hogy csak fájlalhatjuk, amiért nem kaptuk meg Rákosi Jenő valamennyi darabját egyfolytában három héten át. Igen érdekes volt különösen a Vígszínház ésa Magyar Színház előadása. Úgy az »Éjjel az erdőn«, mint az »Ida« régen nem szerepelt a színházak műsorán és így ez a két darab az újdonság abszolút ingerével hatott a közönségre. A Vígszínház, mintaszerű előadásban mutatta be az »Éjjel az erdőn«-t. A fiatal generáció nem ismerheti ennek a darabnak Blaha Lujzával való páratlan fényes sikerét az egykori Népszínházban. A Víg ■ színház előadása oly nívós volt, hogy mi öregek elcsodálkoztunk : ime Blaha nélkül is nagyszerűen lehet élvezni ennek a darabnak kedves népiességét és ennek dacára magas irodalmi színvonalát. Hegedűs Gyula, Vendrei, Szerémy, Molnár Aranka és a többiek egytől-egyig kitűnőek voltak. És mily elsőrangú Rákosi Jenő szellemessége, menynyire aktuális, mintha ma írta volna a darabot. Csak Pacor parasztgazda roppant érdekes kiszólására hivatkozom, mikor azt mondja : ő is, van olyan úr, mint a városi ember, ezentúl ő is y-val és y-nal fogja Pacor nevét írni. A Vígszínház zenekara Stephanidesz Károly karmester tudatos vezetésében igen szépen játszotta a fakulni nem akaró gyönyörű magyar melódiákat. A Magyar Színházban színrekerült »Ida« úgyszólván teljesen ismeretlen volt. 1883-ban került először színre, de bizony akkor rövidesen elmaradt a műsorról. A Sardou iránya kellett akkoriban a közönségnek. És ime, közel harminc évi pihenés után frissen, üdén feltámad »Ida« és ma oly hatással van a közönségre, hogy igen sokáig fog műsoron maradni. A cselekmény a maga egyszerűségében és kristálytiszta csörgedezésében meghatja, sőt magával ragadja a közönséget. A Magyar Színház gondos rendezésben mutatta be a darabot. Báthory Géza, Törzsi Jenő és Ursy elsőrangúak voltak. Der tündén dicséreten messze felül Rákosi Szidi, aki gazdag lelkivilágának összes nemességét fektette szerepébe és állandóan, minden szakadatlan ünneplés központja Rákosi Jenő ebben az egy színházban mégis kénytelen volt a közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánítására néhány élőszóval meghatottságának kifejezést adni. Dr. Tató Zsigmond: De MONZIE francia szenátor, a trianoni béke előadója a francia szenátusban. Az elmúlt napokban nálunk járt az új határok tanulmányozása céljából. RÁKOSI JENŐ FÉLSZÁZADOS ÍRÓI MŰKÖDÉSÉNEK ÜNNEPLÉSE A KISFALUDY-TÁRSASÁGBAN. Eiser felvétele. Középen van Rákosi Jenő, tőle jobbra Apponyi Albert gróf, balra,Pekár Gyula államtitkár. AZ ORSZÁGOS RÁKOSI JENŐ-ÜNNEP PLAKETTJE. Beck Ödön szobrász műve. A MOZIRÓL. (Csevegés a magyar mozi köréből.) Abban a nagyszerű munkában, amelyet ■**- virágzó filmiparunk kifejt, elsőrangú értéket jelent a Korona filmvállalat működése. A két tehetséges és agilis igazgató , Roboz Aladár és Egőd Andor vezetése alatt álló vállalat eddigi képeivel már nagy sikereket ért el és az a magasvonalú lendület, amellyel tovább halad, sejtetni engedi, hogy hamarosan a magyar filmipar egyik jelentős, vezető tényezője lesz. Mai számunkban egy nagyszabású újdonságából mutatunk be néhány felvételt. Vajda László írta a darabot, amelynek címe: »Minden poklokon keresztül sejtetni engedi, hogy érdekfeszítő, izgalmas jeleneteken épül fel. Egy abesszíniai kis erődből indul ki a történet, amelyet felkelő benszülöttek zártak körül. Az erődből ezer veszély között menti ki Grandais tábornok csodaszép leányát, Edithet Joe Black, a vakmerő angol kapitány. A nagy sivatagban bujdokolva, nélkülözésektől gyötörve, az alattomos láztól betegen, a jellemes férfi elveszti uralmát saját maga felett és a kísértő vágy egy mámoros pillanatában gyáván kihasználja a leány védtelen helyzetét. Edith kényszerűségből férjhez megy a kapitányhoz, de az esküvő után elzárkózva a világtól, egyedül gyermekének él. A férfi a nő gyűlöletétől és megvetésétől sújtva, a kínzó bűntudat terhe alatt újra felkeresi az afrikai harcmezőket. Hosszú, kínos szenvedések korszaka következik rá, de a súlyos önvád ellen sehol sem talál enyhülést. Szíve oda vonja, ahol kedvesei élnek , titokban állandóan figyelemmel kíséri őket. Hosszú megpróbáltatások után, — amelynek végén megmenti Edithet egy méltatlan férfi szerelmétől, — bűnbocsánatot nyer és végre boldogan szívére ölelheti feleségét és gyermekét. A darab legnagyobb erőssége kétségtelenül a bájos és tehetséges R. Lenkeffy Ica, aki szerepében ragyogó tehetségének egész gazdagságát érvényesíti, mellette a sikerben nagy érdeme van a kitűnő Fenyő Emilnek, a bájos Eszterházy Anikónak és a talentumos Abonyi Tivadarnak. A rendezés Márkus László mesteri munkája. Meg kell dicsérnünk még Escher Károly operatőr szép felvételeit. (ls.)