Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1920-10-31 / 44. szám

XLI. ÉVFOLYAM. -'*• DÍSZPÉLDÁNY előfizetési ára: Egész évre ......... 600 kor. Fél évre .............. 300 kor. Egyes díszpéldány ára 20 kor. Az előfizetési pénzek az Ország- Világ kiadóhivatalába küldendők. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ......... 200 kor. Fél évre .............. 100 kor. Negyed évre .. .. 50 kor. Egyes szára ára 6 korona. Külföldi előfizetésekhez a postailag­ meghatározott viteldíj is csatolandó SZERKESZTŐSÉG : VI.: HORN EDE­ U. 18., földsz. 1. SZERKESZTIK: DR. VÁRADI ANTAL És DR. FALK ZSIGMOND KIADÓHIVATAL BUDAPEST, V., HOLD­ UTCA 7. 45. SZÁM. RÁKOSI JENŐ ÜNNEPLÉSE A SZÍNHÁZAKBAN. M­agyar írót még annyi szeretettel és annyi lelkesedéssel nem ünnepeltek, mint az elmúlt héten Rákosi Jenőt. Min­den tudományos és irodalmi testület, min­den társadalmi és jótékony egyesület ipar­kodott minél ünnepiesebb formában ki­venni méltó részét ebből az országos mozgalomból, amellyel egy érdemekben és munkában megőszült írónknak meg­adtuk fényes külsőségekben és sok helyen bensőségesebb érzelmekben is a régen ki­járó elismerést. Ötven éve volt annak, hogy a 28 éves Rákosi Jenőt — várjon volt-e arra még egy eset — a Kisfaludy-Társaság tagjai sorába választotta. Ezt a ritka évfordulót használta fel a Társaság kiváló tagjának ünneplésére és ez a kezdeményezés igen széles körben talált visszhangra. Az ünneplés legérdekesebb megnyilat­kozása a színházakban talált kifejezést. Egy héten át mindennap Rákosi Jenő darabjai szerepeltek a színházak műsorán. A Nemzeti Színház kezdte az »Endre és Johanna* felújításával , majd sorban jöttek: a Belvárosi Színház »A báróné levelei*, a Budai Színkör »Magdolna«, a Vígszínház »Éjjel az Erdőn*, a Magyar Színház az »Ida«, a Városligeti Színkör (most Új Színház) »A szerelem iskolája*, a Színművészeti Akadémia »Aesopus« stb. Kellett volna Rákosi Jenő darabjaiból akár egy második, sőt egy harmadik hétre való és a közönség oly pompásan mulatott­­ valamennyi előadott darabnál, oly igazi, mélyenjáró irodalmi élvezete volt, hogy csak fájlalhatjuk, amiért nem kaptuk meg Rákosi Jenő valamennyi da­rabját egyfolytában három héten át. Igen érdekes volt különösen a Víg­színház és­­a Magyar Színház előadása. Úgy az »Éjjel az erdőn«, mint az »Ida« régen nem szerepelt a színházak műsorán és így ez a két darab az újdonság ab­szolút ingerével hatott a közönségre. A Vígszínház, mintaszerű előadásban mutatta be az »Éjjel az erdőn«-t. A fiatal generáció nem ismerheti ennek a darab­nak Blaha Lujzával való páratlan fényes sikerét az egykori Népsz­ínházban. A Víg ■ színház előadása oly nívós volt, hogy mi öregek elcsodálkoztunk : ime Blaha nél­kül is nagyszerűen lehet élvezni ennek a darabnak kedves népiességét és ennek dacára magas irodalmi színvonalát. He­gedűs Gyula, Vendrei, Szerémy, Molnár Aranka és a többiek egy­­től-egyig kitűnőek voltak. És mily elsőrangú Rákosi Jenő szellemessége, meny­nyire aktuális, mintha ma írta volna a darabot. Csak Pacor parasztgazda roppant érdekes kiszólására hivatko­zom, mikor azt mondja : ő is, van olyan úr, mint a városi ember, ezentúl ő is y-val és y-nal fogja Pacor nevét írni. A Vígszínház zenekara Stephanidesz Ká­roly karmester tudatos ve­zetésében igen szépen ját­szotta a fakulni nem akaró gyönyörű magyar meló­diákat. A Magyar Színházban színrekerült »Ida« úgyszól­ván teljesen ismeretlen volt. 1883-ban került először színre, de bizony akkor rövidesen elmaradt a műsor­ról. A Sardou iránya kellett akkoriban a közönségnek. És ime, közel harminc évi pihenés után frissen, üdén feltámad »Ida« és ma oly hatással van a közönségre, hogy igen sokáig fog műsoron maradni. A cselekmény a maga egyszerűségében és kristálytiszta csörgedez­ésében meghatja, sőt magával ragadja a közönséget. A Magyar Színház gondos rendezésben mutatta be a darabot. Báthory Géza, Törzsi Jenő és Ur­sy elsőrangúak voltak. Der­ tündén dicséreten messze felül Rákosi Szidi, aki gazdag lelkivilágának összes nemességét fektette szerepébe és állandóan, minden szakadatlan ünneplés központja Rákosi Jenő ebben az egy színházban mégis kény­telen volt a közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánítására néhány élőszóval meghatottságának kifejezést adni. Dr. Tató Zsigmond: De MONZIE francia szenátor, a trianoni béke előadója a francia szenátusban. Az elmúlt napokban nálunk járt az új határok tanulmányozása céljából. RÁKOSI JENŐ FÉLSZÁZADOS ÍRÓI MŰKÖDÉSÉNEK ÜNNEPLÉSE A KISFALUDY-TÁRSASÁGBAN.­ Eiser felvétele. Középen van Rákosi Jenő, tőle jobbra Apponyi Albert gróf, balra,Pekár Gyula államtitkár. AZ ORSZÁGOS RÁKOSI JENŐ-ÜNNEP PLAKETTJE. Beck Ödön szobrász műve. A MOZIRÓL. (Csevegés a magyar mozi köréből.) A­bban a nagyszerű munkában, amelyet ■**- virágzó filmiparunk kifejt, elsőrangú értéket jelent a Korona filmvállalat mű­ködése. A két tehetséges és agilis igaz­gató , Roboz Aladár és Egőd Andor vezetése alatt álló vállalat eddigi képeivel már nagy sikereket ért el és az a magas­vonalú lendület, amellyel tovább halad, sejtetni engedi, hogy hamarosan a magyar filmipar egyik jelentős, vezető tényezője lesz. Mai számunkban egy nagyszabású újdonságából mutatunk be néhány felvé­telt. Vajda László írta a darabot, amely­nek címe: »Minden poklokon keresztül­ sejtetni engedi, hogy érdekfeszítő, izgal­mas jeleneteken épül fel. Egy abesszíniai kis erődből indul ki a történet, amelyet felkelő benszülöttek zár­tak körül. Az erődből ezer veszély között menti ki Grandais tábornok csodaszép leányát, Edithet Joe Black, a vakmerő angol kapitány. A nagy sivatagban buj­­dokolva, nélkülözésektől gyötörve, az alattomos láztól betegen, a jellemes férfi elveszti uralmát saját maga felett és a kísértő vágy egy mámoros pillanatában gyáván kihasználja a leány védtelen hely­zetét. Edith kényszerűségből férjhez megy a kapitányhoz, de az esküvő után elzár­kózva a világtól, egyedül gyermekének él. A férfi a nő gyűlöletétől és megveté­sétől sújtva, a kínzó bűntudat terhe alatt újra felkeresi az afrikai harcmezőket. Hosszú, kínos szenvedések korszaka kö­vetkezik rá, de a súlyos önvád ellen se­hol sem talál enyhülést. Szíve oda vonja, ahol kedvesei élnek , titokban állandóan figyelemmel kíséri őket. Hosszú megpró­báltatások után, — amelynek végén meg­menti Edithet egy méltatlan férfi szerel­métől, — bűnbocsánatot nyer és végre boldogan szívére ölelheti feleségét és gyer­mekét. A darab legnagyobb erőssége kétség­telenül a bájos és tehetséges R. Lenkeffy Ica, aki szerepében ragyogó tehetségének egész gazdagságát érvényesíti, mellette a sikerben nagy érdeme van a kitűnő Fenyő Emilnek, a bájos Eszterházy Anikó­nak és a talentumos Abonyi Tivadarnak. A rendezés Márkus László mesteri mun­kája. Meg kell dicsérnünk még Escher Károly operatőr szép felvételeit. (l­s.)

Next