Ország-Világ, 1923 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-07 / 2. szám

1923. január 7. táncolt. Ez a ritka férj pedig sajátságos módon nem zsörtölődik sem a cipőpocsé­­kolás, sem nejének mulatozási vágya miatt. Örvend vele — és azalatt maga is mulat ott, ahol éppen időzik, persze anélkül, hogy nejének erről kimerítően bereferálna. Mert okosabb nálánál és mert jól tudja, hogy Krisztina nem fog magáról megfeledkezni (amit az asszony persze férje uráról nem tud olyan pontosan). De bizonyára nehe­zebb dolog is egy Goethét megcsalni, mint egy Vulpius Krisztinát. Goethe fogadja neje tisztelőit, akik természetesen egyúttal az övéi is. „Nálam volt a Te feketefürtű imádód!" — így ír a feleségének és ezzel neje egy nyári fürdőismerősére céloz. Elismeri, hogy a szóban levő udvarló valóban csinos fickó és hogy nejének jó az ízlése. A férj egy másik előnye ez volt. Amikor dolgozott, többnyire Jenába utazott, úgy hogy az asszony mit sem érzett ura inger­lékenységéből, amivel minden alkotó mű­vész meg van verve. De még munka köz­ben sem feledkezett meg sem ő róla, sem Ágost fiáról, sem pedig a friss főzelékről... A költővel szemben az asszonyban nem volt túlságos megértés. Szerette, de nem imádta őt, mint a többi nő. Hiszen a saját feleségnek mindig nehezebbre esik, hogy urában megpillantsa az Istent. A feleség nagyon is gyakran maga előtt látja ura földi porhüvelyét. Goethe pedig családi tűz­helyén kívül annyi megértésre talált, hogy ezt nejénél nem nélkülözte. Egy ízben mo­solyogva így szólt: — Mégis sajátságos dolog... A kicsike egyetlen verset nem tud megérteni! De azután mégis felolvasta neki a regé­nyeit és beszámolt neki munkássága előre­haladásáról, eredményéről. Tudatlanságát nem éreztette a nővel. A költő, aki sok emberrel szemben hűvös, zárkózott, sőt gőgös volt, megértette és tisztelte neje gyengeségeit. Schleiermacher német teológus egyszer, mikor barátai Goethe kevéssé szívélyes társas érintkezési módjáról nyilatkoztak, csitítólag így szólt: — Goethe alapjában véve mégis jó gyerek ! Ilyként Krisztina asszony házassága majdnem paradicsominak látszik. A leg­nagyobb költő, egy miniszter neje volt, akit mindezeken kívül évközben néhány hó­napig nem látott, ami némely házasság tartósságát állítólag előnyösen befolyásolja. Férje valószínűleg mindig újnak, mindig bá­­mulatraméltónak tűnhetett fel előtte. Azon­ban egy ízben a maga gyermeteg módján mégis így nyilatkozott: — A tanácsos úr — férjéről mindig ilyen tiszteletteljes módon beszélt — meg én, mi mindig egymás mellett ülünk és egymást nézzük. Idővel ez unalmassá válik! Goethe aligha búsulhatott nagyon az ilyen kijelentéseken, mert ő nemcsak költő, miniszter, színházi intendáns stb. volt, ha­nem filozófus is. És tudta, hogy ember­emlékezet óta átka volt a férjeknek, ha saját feleségük szemében unalmasaknak tűnnek fel. Ezt alkalmasint már Éva is állította Ádámról... EMLÉKEZTETŐ. Január 8. 1620. Bethlen Gábort a felkelő rendek Magyarország fejedelmévé válasz­tották. 1642. meghalt Galilei Galileo, csillagász és fizikus, Florenz közelében. 1849. pusztult el Nagyenyed. 1922. meg­halt Rubinek Gyula volt földm­ívelésügyi és keresk. miniszter, a kisgazdapárt ve­zére, 57 éves korában. Január 9. 1849. tartotta a képviselőház első ülését Debrecenben a református fő­iskola termében. 1878. fogságba ejtették az oroszok a Sipka-szorosban a török hadsereget. 1873. megh. III. Napóleon francia császár. — 1916. a Dardanellák fel­szabadultak az antant csapatok ostroma alól. Január 10. 1778. meghalt Linné Károly svéd természetbúvár.­­ 1849. az aradi vár épületeit ostromágyúkkal fölgyújtották. 1921. a németek aláírták a békeszerződést. 1921. leplezték le Radisics Jenő emlék­tábláját az Iparművészeti Múzeumban. Január 11. 1820. a kormány megtiltotta a külföldi nyomtatványok behozatalát Ma­gyarországba. — 1919. Károlyi Mihály gr. ideiglenes államfő lesz. — 1922. nyújtotta át megbízó levelét gróf Széchenyi László Ma­gyarország washingtoni követe Harding elnöknek, az Északamerikai Egyesült­ Ál­lamok elnökének. Január 12. 1519. meghalt I. Miksa, német császár, a művészetek barátja. 1849. Klapka György vette át a vezényletet Mé­száros Lázár hadügyminisztertől. 1921. a dévényi milleniumi emléket a csehek fölrobbantották. 1922. a kormány tör­vényjavaslatot nyújtott be, mely a soproni népszavazás emlékét megörökíti. Január 13. 1847. meghalt József főher­ceg nádor, Budán.­­ 1849. gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt elfogták az osztrá­kok Pesten gróf Károlyi György palotájá­ban, ahol az estét töltötte. 1922. az angol király aláírta az Írországi amnesztia-ren­deletet, mely 2000-nél több politikai fogoly­nak adta vissza szabadságát. Január 14. 1301. megh. III. Endre király Budán , benne az Árpádházi királyok fi­ájának megvaszakadt. 1826. szül. Ré­vész Imre egyházi író és történettudós, Uj­­fehértón. 1874. megh. Reis Fülöp, a tele­fon feltalálója, Homburgban. 1922. Mad­­rasban a walesi herceg látogatása alkal­mával zavargások voltak, emiatt Reading lord, India alkirálya lemondott. A RÁKOSI-ISKOLA növendékei a minap pompás ké­szültségről tanúskodó előadásban játszották a Király­ Színházban a „Csárdáskirályné“-t. Wörnle Gitta egy bájos megjelenésű, angyalarcú, szőke leányka meglepően rutinos színjátszó készséggel, iskolázott, üde hanggal mutatkozott be Stázi szerepében. Nagy jövőt jósolunk neki. Káldor Jenő kitűnő humorú táncos-komikus, akiben az Unió­színházak elsőrangú operetténekest nyernének. Jók voltak még Nazi­­meczky és Szabados. A közönség sűrűn felhangzó, viharos tapsokkal adózott minden közreműködőnek. A mesterverseny 50.000 K-ás első díját, melyet az állam ajánlott fel, Havasi Kornél jeles régi tornajáté­­kosunk nyerte meg, ki ezt biztos, nyugodt játékával, melybe minden tudását belevitte, méltán megérde­melte. Második lett dr. Balogh János derék székely honfitársunk, ki a távoli Erdélyből hozta a mindig friss székely vénát. Szimpatikus, kedves fiú, aki a nyári londoni eredményét előnyösen megjavította. Harmadik és negyedik holtverseny­ben Steiner Endre és Schweiger József, ötödik, hatodik és hetedik Nemzedék" munkatársa, aki már évek óta egyike legjobb amatőr­jeinknek. A versenyek simán, rendben foly­tak le, csak az volt a szépség­hibája, hogy a mesterversenyen nem indult Balla Zoltán magyar mester, ki méltán beleszólt volna a küzdelembe, Chalupetzky és dr. Erdey egész­ségi okokból léptek ki a versenyből. Játékosaink nagy száma a gya­korlati sakkjáték extenzív művelé­sét, egyre szélesebb körben való elterjedését jelenti. A sakk rejtes­ ORSZÁG-VILÁG A MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG VERSENYEI. Az elmúlt évben újonnan meg­alakult Magyar Sakkszövetség most bonyolította le első nagysza­bású nemzeti mesterversenyét és mesterképző főtornáját. A mesterversenyen az ország legerősebb mesterjátékosai küz­döttek az elsőségért, a mesterkép­zőn pedig legjobb amatőr sakko­zóink. A két hétig tartó izgalmas küzde­lem a Honvédelmi Párt Esterházy­­utcai helyiségében a fővárosi és vidéki sakkozók élénk érdeklődése mellett folyt le. Vajda Árpád dr., Négyessy György dr. és Merényi Lajos. A verseny nagy meglepetése Stark és Vajda mesterek lemara­dása, kik végig indiszponáltan ját­szottak. Érdekesen szerepelt az extravagáns Krivoss Béla, egy izzig­­vérig művészember, ki jóllehet he­­lyezetlenül végzett, a három ki­mondottan legerősebb mestert meg­verte. A mesterképző versenyt a tö­rekvő fiatal nemzedék jeles tagja, Steiner Lajos nyerte, aki egyúttal a sakkszövetség magyar mesteri oklevelét is megkapta. Fiatal, tehet­séges játékos, neki még nagy jö­vőt jósolunk. Második lett a rokon­szenves dr. Elekes Dezső, az „Új mesbe való elmélyedés a sakk in­tenzív művészete: a feladványköl­­tészet. Ennek nagy kulturális je­lentősége a problémaszerzők mun­kásságából tűnik ki. A mai magyar gárda a világon vezető szerepet ját­szik. Szerzőink a világ minden részén szerepelnek és mindenütt sikerrel. A világ összes sakkro­­vatai ismerik a magyarokat és mindenütt megbecsülnek bennün­ket. Még csak azt jegyezzük meg, hogy az elmúlt évben külföldi probléma-versenyeken 35 ízben nyertek honfitársaink kitünteté­seket. A gárda, vagy amint az angolok nevezik „a csodálatos budapesti iskola" legjobbjai: Neukomm Gyula, Schor László, Nagy Ödön, dr. Ko­vács Norbert, dr. Bláthy Ottó Titusz, dr. Simay Molnár Aladár, Jakab Árpád, Havasi Artúr, dr. Elekes Dezső, Kintzig Róbert, Vész Tibor, kik számtalan esetben öregbítették a magyarok kultúrfölényét. Hisszük és reméljük, hogy mes­­terjátszóink is méltók lesznek a nagy Charusek Rezső emlékéhez és külföldön is becsületet fognak a mi szegény, csonka hazánknak szerezni. ORSZÁGOS SAKKVERSENY BUDAPESTEN. 1. Havasi Károly, a mesterverseny győztese, 2. Steiner Lajos, a mesterképző verseny győztese, 3. Dr. Balogh J., 4. Steiner E., 5. Dr. Erdey A., 6. Dr. Vajda Á., 7. Muhr Gyula tornavezető. IRODALOM A Petőfi-Társaság és a budai tudósok, írók, művészek Hollós Mátyás­ Társasága a Petőfi­­centennárium budai nagyünnepéül 1922. december hó 10-én a budai Várszínházban irodalmi és művé­szeti matinéval egybekötött ünne­pélyes nagygyűlést tartott, melyen a közönség zsúfolásig megtöltötte az intim kis színház minden zugát. Az ünnepség Pekár Gyula mély gondolatokkal átszőtt, túlfűtött ma­gyar érzésű megnyitójával kez­dődött. Szávay Gyula „Budai prológ" címen ez alkalomra írt költeményét olvasta fel, míg a Hollós Mátyás­ Társaság évi jelen­tését Peterdi Sándor terjesztette elő. A Budai Dalárda Szegheő Sándor karnagy vezetése alatt a magyar Hiszekegy­et, majd Petőfi­­dalokat adott elő a tőle megszokott nagy precizitással. Grill Lola a kiváló előadóművésznő Petőfi-költe­­ményeket adott elő frenetikus ha­tással, a közönség tomboló tetszés­nyilvánításai közepette. A fel-fel­­viharzó lapsorban újra meg újra a 23

Next