Ország-Világ, 1923 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-07 / 2. szám
1923. január 7. táncolt. Ez a ritka férj pedig sajátságos módon nem zsörtölődik sem a cipőpocsékolás, sem nejének mulatozási vágya miatt. Örvend vele — és azalatt maga is mulat ott, ahol éppen időzik, persze anélkül, hogy nejének erről kimerítően bereferálna. Mert okosabb nálánál és mert jól tudja, hogy Krisztina nem fog magáról megfeledkezni (amit az asszony persze férje uráról nem tud olyan pontosan). De bizonyára nehezebb dolog is egy Goethét megcsalni, mint egy Vulpius Krisztinát. Goethe fogadja neje tisztelőit, akik természetesen egyúttal az övéi is. „Nálam volt a Te feketefürtű imádód!" — így ír a feleségének és ezzel neje egy nyári fürdőismerősére céloz. Elismeri, hogy a szóban levő udvarló valóban csinos fickó és hogy nejének jó az ízlése. A férj egy másik előnye ez volt. Amikor dolgozott, többnyire Jenába utazott, úgy hogy az asszony mit sem érzett ura ingerlékenységéből, amivel minden alkotó művész meg van verve. De még munka közben sem feledkezett meg sem ő róla, sem Ágost fiáról, sem pedig a friss főzelékről... A költővel szemben az asszonyban nem volt túlságos megértés. Szerette, de nem imádta őt, mint a többi nő. Hiszen a saját feleségnek mindig nehezebbre esik, hogy urában megpillantsa az Istent. A feleség nagyon is gyakran maga előtt látja ura földi porhüvelyét. Goethe pedig családi tűzhelyén kívül annyi megértésre talált, hogy ezt nejénél nem nélkülözte. Egy ízben mosolyogva így szólt: — Mégis sajátságos dolog... A kicsike egyetlen verset nem tud megérteni! De azután mégis felolvasta neki a regényeit és beszámolt neki munkássága előrehaladásáról, eredményéről. Tudatlanságát nem éreztette a nővel. A költő, aki sok emberrel szemben hűvös, zárkózott, sőt gőgös volt, megértette és tisztelte neje gyengeségeit. Schleiermacher német teológus egyszer, mikor barátai Goethe kevéssé szívélyes társas érintkezési módjáról nyilatkoztak, csitítólag így szólt: — Goethe alapjában véve mégis jó gyerek ! Ilyként Krisztina asszony házassága majdnem paradicsominak látszik. A legnagyobb költő, egy miniszter neje volt, akit mindezeken kívül évközben néhány hónapig nem látott, ami némely házasság tartósságát állítólag előnyösen befolyásolja. Férje valószínűleg mindig újnak, mindig bámulatraméltónak tűnhetett fel előtte. Azonban egy ízben a maga gyermeteg módján mégis így nyilatkozott: — A tanácsos úr — férjéről mindig ilyen tiszteletteljes módon beszélt — meg én, mi mindig egymás mellett ülünk és egymást nézzük. Idővel ez unalmassá válik! Goethe aligha búsulhatott nagyon az ilyen kijelentéseken, mert ő nemcsak költő, miniszter, színházi intendáns stb. volt, hanem filozófus is. És tudta, hogy emberemlékezet óta átka volt a férjeknek, ha saját feleségük szemében unalmasaknak tűnnek fel. Ezt alkalmasint már Éva is állította Ádámról... EMLÉKEZTETŐ. Január 8. 1620. Bethlen Gábort a felkelő rendek Magyarország fejedelmévé választották. 1642. meghalt Galilei Galileo, csillagász és fizikus, Florenz közelében. 1849. pusztult el Nagyenyed. 1922. meghalt Rubinek Gyula volt földmívelésügyi és keresk. miniszter, a kisgazdapárt vezére, 57 éves korában. Január 9. 1849. tartotta a képviselőház első ülését Debrecenben a református főiskola termében. 1878. fogságba ejtették az oroszok a Sipka-szorosban a török hadsereget. 1873. megh. III. Napóleon francia császár. — 1916. a Dardanellák felszabadultak az antant csapatok ostroma alól. Január 10. 1778. meghalt Linné Károly svéd természetbúvár. 1849. az aradi vár épületeit ostromágyúkkal fölgyújtották. 1921. a németek aláírták a békeszerződést. 1921. leplezték le Radisics Jenő emléktábláját az Iparművészeti Múzeumban. Január 11. 1820. a kormány megtiltotta a külföldi nyomtatványok behozatalát Magyarországba. — 1919. Károlyi Mihály gr. ideiglenes államfő lesz. — 1922. nyújtotta át megbízó levelét gróf Széchenyi László Magyarország washingtoni követe Harding elnöknek, az Északamerikai Egyesült Államok elnökének. Január 12. 1519. meghalt I. Miksa, német császár, a művészetek barátja. 1849. Klapka György vette át a vezényletet Mészáros Lázár hadügyminisztertől. 1921. a dévényi milleniumi emléket a csehek fölrobbantották. 1922. a kormány törvényjavaslatot nyújtott be, mely a soproni népszavazás emlékét megörökíti. Január 13. 1847. meghalt József főherceg nádor, Budán. 1849. gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt elfogták az osztrákok Pesten gróf Károlyi György palotájában, ahol az estét töltötte. 1922. az angol király aláírta az Írországi amnesztia-rendeletet, mely 2000-nél több politikai fogolynak adta vissza szabadságát. Január 14. 1301. megh. III. Endre király Budán , benne az Árpádházi királyok fiájának megvaszakadt. 1826. szül. Révész Imre egyházi író és történettudós, Ujfehértón. 1874. megh. Reis Fülöp, a telefon feltalálója, Homburgban. 1922. Madrasban a walesi herceg látogatása alkalmával zavargások voltak, emiatt Reading lord, India alkirálya lemondott. A RÁKOSI-ISKOLA növendékei a minap pompás készültségről tanúskodó előadásban játszották a Király Színházban a „Csárdáskirályné“-t. Wörnle Gitta egy bájos megjelenésű, angyalarcú, szőke leányka meglepően rutinos színjátszó készséggel, iskolázott, üde hanggal mutatkozott be Stázi szerepében. Nagy jövőt jósolunk neki. Káldor Jenő kitűnő humorú táncos-komikus, akiben az Uniószínházak elsőrangú operetténekest nyernének. Jók voltak még Nazimeczky és Szabados. A közönség sűrűn felhangzó, viharos tapsokkal adózott minden közreműködőnek. A mesterverseny 50.000 K-ás első díját, melyet az állam ajánlott fel, Havasi Kornél jeles régi tornajátékosunk nyerte meg, ki ezt biztos, nyugodt játékával, melybe minden tudását belevitte, méltán megérdemelte. Második lett dr. Balogh János derék székely honfitársunk, ki a távoli Erdélyből hozta a mindig friss székely vénát. Szimpatikus, kedves fiú, aki a nyári londoni eredményét előnyösen megjavította. Harmadik és negyedik holtversenyben Steiner Endre és Schweiger József, ötödik, hatodik és hetedik Nemzedék" munkatársa, aki már évek óta egyike legjobb amatőrjeinknek. A versenyek simán, rendben folytak le, csak az volt a szépséghibája, hogy a mesterversenyen nem indult Balla Zoltán magyar mester, ki méltán beleszólt volna a küzdelembe, Chalupetzky és dr. Erdey egészségi okokból léptek ki a versenyből. Játékosaink nagy száma a gyakorlati sakkjáték extenzív művelését, egyre szélesebb körben való elterjedését jelenti. A sakk rejtes ORSZÁG-VILÁG A MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG VERSENYEI. Az elmúlt évben újonnan megalakult Magyar Sakkszövetség most bonyolította le első nagyszabású nemzeti mesterversenyét és mesterképző főtornáját. A mesterversenyen az ország legerősebb mesterjátékosai küzdöttek az elsőségért, a mesterképzőn pedig legjobb amatőr sakkozóink. A két hétig tartó izgalmas küzdelem a Honvédelmi Párt Esterházyutcai helyiségében a fővárosi és vidéki sakkozók élénk érdeklődése mellett folyt le. Vajda Árpád dr., Négyessy György dr. és Merényi Lajos. A verseny nagy meglepetése Stark és Vajda mesterek lemaradása, kik végig indiszponáltan játszottak. Érdekesen szerepelt az extravagáns Krivoss Béla, egy izzigvérig művészember, ki jóllehet helyezetlenül végzett, a három kimondottan legerősebb mestert megverte. A mesterképző versenyt a törekvő fiatal nemzedék jeles tagja, Steiner Lajos nyerte, aki egyúttal a sakkszövetség magyar mesteri oklevelét is megkapta. Fiatal, tehetséges játékos, neki még nagy jövőt jósolunk. Második lett a rokonszenves dr. Elekes Dezső, az „Új mesbe való elmélyedés a sakk intenzív művészete: a feladványköltészet. Ennek nagy kulturális jelentősége a problémaszerzők munkásságából tűnik ki. A mai magyar gárda a világon vezető szerepet játszik. Szerzőink a világ minden részén szerepelnek és mindenütt sikerrel. A világ összes sakkrovatai ismerik a magyarokat és mindenütt megbecsülnek bennünket. Még csak azt jegyezzük meg, hogy az elmúlt évben külföldi probléma-versenyeken 35 ízben nyertek honfitársaink kitüntetéseket. A gárda, vagy amint az angolok nevezik „a csodálatos budapesti iskola" legjobbjai: Neukomm Gyula, Schor László, Nagy Ödön, dr. Kovács Norbert, dr. Bláthy Ottó Titusz, dr. Simay Molnár Aladár, Jakab Árpád, Havasi Artúr, dr. Elekes Dezső, Kintzig Róbert, Vész Tibor, kik számtalan esetben öregbítették a magyarok kultúrfölényét. Hisszük és reméljük, hogy mesterjátszóink is méltók lesznek a nagy Charusek Rezső emlékéhez és külföldön is becsületet fognak a mi szegény, csonka hazánknak szerezni. ORSZÁGOS SAKKVERSENY BUDAPESTEN. 1. Havasi Károly, a mesterverseny győztese, 2. Steiner Lajos, a mesterképző verseny győztese, 3. Dr. Balogh J., 4. Steiner E., 5. Dr. Erdey A., 6. Dr. Vajda Á., 7. Muhr Gyula tornavezető. IRODALOM A Petőfi-Társaság és a budai tudósok, írók, művészek Hollós Mátyás Társasága a Petőficentennárium budai nagyünnepéül 1922. december hó 10-én a budai Várszínházban irodalmi és művészeti matinéval egybekötött ünnepélyes nagygyűlést tartott, melyen a közönség zsúfolásig megtöltötte az intim kis színház minden zugát. Az ünnepség Pekár Gyula mély gondolatokkal átszőtt, túlfűtött magyar érzésű megnyitójával kezdődött. Szávay Gyula „Budai prológ" címen ez alkalomra írt költeményét olvasta fel, míg a Hollós Mátyás Társaság évi jelentését Peterdi Sándor terjesztette elő. A Budai Dalárda Szegheő Sándor karnagy vezetése alatt a magyar Hiszekegyet, majd Petőfidalokat adott elő a tőle megszokott nagy precizitással. Grill Lola a kiváló előadóművésznő Petőfi-költeményeket adott elő frenetikus hatással, a közönség tomboló tetszésnyilvánításai közepette. A fel-felviharzó lapsorban újra meg újra a 23