Ország-Világ, 1923 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1923-07-08 / 28. szám

320 CZÉCSI FERENC: „ADDIO Si­­gnorina." Verses könyv. Ezzel az olasz címmel, mely a kötet utolsó versének is címe, szép nyomdai kiállítású verses könyv jelent meg a Lampel-cég kiadásában. Szerző nagy részét e verseknek hadifog­ságban, a bűbájos olasz ég alatt, más részét itthon írta a kiszaba­dulása után. Bár összefüggenek a háborúval, nem a szokásos hadi­versek, hanem egy mélyen érző, sok mindent meglátó szép lélek költői megnyilatkozásai. Dalra kész­teti a rabság, a fogolytábor, a hon­vágy, a gyermeki szeretet. Meg­­énekli a tengert, a szivárványt, a sirokkót és pompás lírai hangja van lantjának a nagy, örök, szent érzelem, a szerelem számára is. Nagy biztonsággal mozog a vers­formák között s könnyed, gördü­lékeny sorai szépen csendülnek. Ma még erősen forrásban levő te­hetség, de keresi, kutatja az utat, mely a magasba visz s ha el nem tántorodik, meg is találja. A kötet­ből bemutatjuk az alábbi kis verset: RAB KANÁRI. Kalitkájából hibásul ijedten A kis kanári, ha hallja szavam, Ó, én kicsi pihegő madaram, Rabok vagyunk itt mind a ketten. Téged a Harz-erdőből loptak ide, Engem meg a síkos harcmezőről, Aztán rokonom is szegről-végről, Akinek szerelmes honvágy a hite. Mind a ketten messze vagyunk innen, Mámoros dalok tüzében égve, Nyílt levegőre, szabad vidékre, így kettesben tűröm könnyebben, Csak hangod halljam, csak színed lássam, Trillázó kedves kis fogolytársam. TEÁN CHRISTOPHE VI. KÖTETE: Antoinette. Romain Rolland vi­lághírű regényciklusa a Teán Chris­­tophe, az Athenaeum kiadásában egyöntetű sorozatban folytatólago­san jelenik meg. A regényciklus hatodik kötete, az „Antoinette", Ka­rinthy Frigyes virtuóz fordításában most került ki a sajtó alól. Ez a kötet Jean Christophe és Antoinette nagy szerelmi regénye, telve költői szépségekkel, drámai jelenetekkel és a leggyönyörűbb gondolatokkal. Az Athenaeum nagy szolgálatot tesz a magyar irodalomnak, amikor ezt a hatalmas regényciklust a leg­kitűnőbb magyar fordításban bo­csátja a közönség rendelkezésére. A befejező kötetek most már gyors egymásutánban fognak megjelenni. A kötet ára (felárral és forgalmi adóval) 1080 korona. Szécsy Ferenc: ORSZÁG-VILÁG EMLÉKEZTETŐ. Július 9. 1552. Szondy György, Drégely várának parancsnoka, a várnak a törökök elleni védelmezésében hősi halált halt. — 1807. kötötték meg a békét Tilsitben Fran­ciaország és Poroszország. — 1905. a fel­lázadt Potemkin orosz hadihajó megadta magát Konstanzában a románoknak. — 1920. megh. Tichy Gyula festőművész. Július 10. 1509. szül. Calvin János, a helvét hitvallású református egyház meg­alapítója, a pikardiai Noyensben. — 1922. tartotta alakuló ülését a lakásrendelet és a drágaság tárgyalásának ügyében kikül­dött 33-as parlamenti bizottság. — 1922. hirdették ki az ítéletet az orgoványi gyil­kosság ügyében. Július 11. 1525. megh. Rotterdami Eras­­mus Dezső, tudós és könyvkiadó, egyes betűtípusok javítója. — 1848. Kossuth Lajos­nak a Ház egyhangú lelkesedéssel meg­adta a kért 200.000 katonát és a 42 millió hitelt. — 1896. megh. Curtius Ernő német régiségbúvár és történetíró, Berlinben. I 'C T) ’C ÉPÍTÉSI IRODÁJA: ){ " BUDAPEST, VI., M * ~\ ’VT'T' ~\ T Nagymező­ utca 45. H ! /VJN 1 Telefon: 11-01. ----------------------------'—“­­ Vállalja templomok, családi-, ij­­, bér- és gazdasági házak építé­­ti­sét, valamint átalakítását és fa-­­­tározását legjutányosabb árban |j ! M ■ i .GRÓSZ­­­ES VIDOR * PAPIRNAGYKERESKEDÉS 1j BUDAPEST, VII., KERTÉSZ­ UTCA 20.­­ Telefon : József 126—54. Mindennemű okmány-, könyv-, famentes, nyomó-, szí- n­­es és födélpapírok nagy raktára. Papír és boríték H gyári képviselete. 0-------------------------------------------------------------------­Kitüntetéssel érettségizett­­ fiatalember a nyári két hónapra oktatást­­ vállalt olcsó árban. — Vidékre is elmegy. Pótvizsgára garanciával előkészít 1 :­ Ajánlatok az „Ország-Világ" kiadóhivatalába küldendők:­­ Budapest, V., Hold­ utca 7. szám. B­rilliánsokat gyöngyöket, régiségeket és ékszereket mindenkinél drágábban veszek. Telefon SZÉKELY EMIL József Király­ utca 51. szám. 105—35 Teréz-templommal szemben S­zőnyegeket régi, rongyosakat is, a legmagasabb árakon vesz vagy cserél TUDOK TIVADAR szőnyegjavító és tisztító telepe. Szőnyegmegóvás­­ VI., Dalnok­ utca 12 a. Telefon 46—68. Július 12. 1849. egy orosz és egy osztrák csapat bevonult Pestre. — Kossuth Sze­geden volt a kormánnyal. — Engelhard­ elfoglalta Mórictól Fogaras városát.­­ 1850. megh. Gieschecke Keresztély Frigyes betű­szedő, a Schelter és Gieschecke­ cég egyik alapítója, Lipcsében.­­ 1820. megh. Czir­­busz Géza egyetemi tanár. Július 13. 1772. megh. Bradley János csillagász. — 1905. volt az aggteleki bar­lang százötéves jubileuma. — 1921. a fran­cia szenátus éjjeli ülésén De Monzie sze­nátor kifogásolja a trianoni békeszerző­dés igazságtalanságait. 1922. Ambrus Zoltánt fölmentették a Nemzeti Színház igazgatói teendői alól; utóda dr. Hevesi Sándor lett. Július 14. 1764. jelent meg a „Pressbur­­ger Zeitung" első száma.­­ 1902. omlott össze Velencében a „Campanile", melyet azóta újra felépítettek. - 1904. megh. Krü­­ger Pál, Transval volt elnöke, Clarensben (Svájc), — 1922. Zagrid pasa Egyiptom füg­getlenségének visszaszerzője, száműze­tésben. Július 15. 1291. megh. Habsburgi Rudolf. — 1606. szül. Rembrandt német­alföldi festő. — 1846. nyílt meg a budapest—váci vasút­vonal Magyarországon. — 1858. született Schwarz Félix, a Grafikai Főnökegyesület érdemdús elnöke, az Athenaeum-nyomda vezérigazgatója. — 1922. indult meg Ro­mániával a postai csomagforgalom. KÖZGAZDASÁG. AZ ÚJPESTI BETONÁRÚ- ÉS Kerámiai­gyár Részvénytársa­ság cég alatt 560.000.000 korona alaptőkével részvénytársaság ala­kult Újpesten, melynek célja a tu­lajdonában levő 15.000 négyzetösnyi ingatlanon fekvő betonárú-, kerá­mia-, műszaru­ gyár, kavics- és homokbányák üzemet folytatni és fejleszteni. Az igazgatóság elnöke : báró Lukachich Géza altábornagy; alelnöke: Kálmán Gusztáv v. b. f. f., államtitkár; vezérigazgató: Tomola Frigyes; műszaki igazgató : Komlós Dezső. Pénztárhely: Strasser és Tsa bankcég. (Budapest, V., Nádor­ utca 11. sz.) A PHARMACIA GYÓGYSZER-, Ve­­gyészetigyár, Gyógyárúnagyke­­reskedés cég alatt 250.000.000 korona alaptőkével részvénytársaság ala­kult, mely érdekközösséget létesí­ A Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság nyomása. (Dr. Faik Zsigmond, Budapest, V., Hold-utca 7.) 1923. július 8. tett a német Remler céggel és a Hageda gyógyszer-tröszttel, és Dembinszky­ utcai saját gyártelepén azok szabadalmait fogja gyártani. Az igazgatóság tagjai: dr. Hugó Remler és Koschiszky vezérigaz­gatók (Berlin), dr. Kerekes Pál ál­lamtitkár, Peres Ernő kormányfő­­tanácsos, Édes Endre fővárosi ta­nácsnok, dr. Strasser József és Strausz Imre gyógyszerészek Pénz­­tárhely: Strasser és Tsa­bankház. (Budapest, V., Nádor­ utca 11. sz.) SZERKESZTŐI ÜZENETEK Kéziratok megőrzésére nem vállalkozunk és azokért felelősséget nem vállalunk.­­ Be­küldött képeket nem érzünk meg. Esetleges leközlésükért honoráriumot nem fizetünk. Figyelmeztetés: Az utóbbi időben — valószínűleg a postai díjszabás gyakori változása miatt — többször előfordult, hogy leveleket vagy egyéb küldeményeket hiá­nyosan bélyegezve kaptunk s ezekért kü­lön büntetéspénzt kellett fizetnünk a postá­nak. Figyelmeztetjük az ilyen beküldőket, hogy jövőben a hiányosan bélyegzett leve­leket vagy küldeményeket nem fogjuk át­venni. P. B. Ügyes, gondos munka, de egy ki­csit el van nyújtva s így nem közölhetjük. Rövidebb lélekzetű dolgait szívesen látjuk. Róma. Küldeményét megkaptuk. Egyi­­ket-másikat alkalom­adtán felhasználjuk. Vega. Névtelenül beküldött dolgok bírá­latára nem vállalkozunk. V. B., Szeged. Megkaptuk. Alkalom­­adtán felhasználjuk. P. I., Budapest. A frázisok közt elvész a mondanivalója. Ne keresse a homályos­ságot, az olvasó végre is meg akarja ér­teni, amit olvas. Versírói készsége egyéb­ként reményekre jogosít. H. A. Kettőt kiválasztottunk és ha szűk terünk megengedi, közölni fogjuk. Kevés bennük a változatosság, egyébként is ezek a témák már nagyon el vannak koptatva. Cs. G., Budapest. Egy kis hangulat van bennük, de a versírás szabályaival nincs tisztában. Tanuljon és akkor kísér­letezzék. Dr. Str. I.-né, Tőváros. Alaphibája valamennyinek a terjengősség. A „Töpren­gés" és a „Napló töredékében ügyesen filozofál, de nagyon részletez és ez fá­rasztja az olvasó figyelmét. A másik kettő gyönge kísérletezés. Mivel egyébként ha­tározott tehetséget látunk, a „Kamélia" címűt kissé átdolgozva, a közlendők közé tettük. Nyomatott Berger és Wirth budapesti festékgyár festékével.

Next