Ország-Világ, 1924 (45. évfolyam, 1-53. szám)
1924-01-06 / 2. szám
1924. január 6. tag nagy termékenységén. Képei nem annyira technikai bevégzettségükkel hatnak, mint inkább alkotójuknak a természet szépségei iránt érzett rajongásával, a kultúra megszentelt helyeinek romantikus szeretetével. Meleg érdeklődéssel fordul a főúri kastélyok és az intim bájukkal elragadó tájak felé. Lelke magas röptének azonban korlátokat szabnak a technikai megoldások nehezebb problémái, de így is, felvázolt erényeinél fogva, megértő méltánylásra tarthat igényt Barabás Atala festőművészete. * * * Ars Una művészeti szemle címen 1923. év október havában egy ízléses köntösben bemutatkozó folyóirat indult meg Pogány Kálmán dr. szerkesztésével, a Magyar Műkiadó című vállalat kiadásában. E folyóirat október, november és december havi számaiban jelent meg Fülep Lajos mélyen szántó tanulmánya, melyben a művészet és világnézet egymásba kapcsolódásának kérdéseit a tőle megszokott hozzáértéssel tárgyalja. Elek Artúr egy, nálunk a közelmúltban váratlanul felbukkant, de máris kivándorolt ifjú szobrásznak, Schönbauer Henriknek monumentális művészetét méltatja. Schoen Arnold nagy utánjárásra valló tanulmánya Nádasdy Ferenc grófnak, a Wesselényi - féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett országbírónak poffendorfi kastélyából elkobzott képtárával foglalkozik, mely ez idő szerint annál inkább érdekelhet bennünket, mivel a trianoni békeszerződés értelmében is jogunk van a nagyobbára olasz mesterek kezétől származó Nádasdy-műkincsek egy tekintélyes részéhez. A felsőmagyarországi habán keramikával, a népművészet mázas cserépedényein megnyilatkozó ötletességgel és meglepően finom színérzékkel ismerteti meg az olvasót dr. Layer Károly beható cikke. Kállai Ernő: Berlinben élő műkritikus az Ars Una novemberi számában a mai művészet képproblémáiról, a sokat vitatott, de kevesektől megértett expresszionizmusról, kubizmusról, stb. értekezik világos, a laikus színvonalához alkalmazkodó előadásban. Alkalomszerű cikket közöl Hans Sedlmayer bécsi műtörténész a barokk építészet egyik legnagyobb mesteréről, Fischer von Erlachról, halálának 100 éves fordulója alkalmából, fejtegetve a bécsi Schwarzenberg-palota, Lobkovitz-palota a bécsi Burg József-téri része és más híres épület tervezőjének jelentőségét. Ugyancsak érdekes a Gyárfás Júlia tollából eredő ismertetés Ludwig Baldass és Hans Tietze tanulmányairól, melyek Albrecht Alfdorfernek, a „dunai német festőiskola" nagy mesterének tevékenységét méltatják Az előkelő színvonalú folyóiratot Szemle zárja le az időközben megjelent művészeti tárgykörbe vágó könyvekről, lapokról, kiállításokról és múzeumokról. A szép nyomású, tökéletes illusztrációkkal gazdagított folyóirat bizonyára mihamarabb tekintélyes számú olvasóközönséget fog magának hódítani. Dr. Márffy Oszkár. A RÉGI BUDAPEST. Részlet az úgynevezett „váci" temetőből. SZILVESZTERRE. Fut az orsó, sereg-sereg. Öv év után egyre pereg. Örökléiben egy év — semmi ! Nekünk mégis mennyi, mennyi! Egy év ott egy szemrebbenés. Nekünk hosszú kínszenvedés! Alig tudjuk végét várni. Nem lesz rosszabb — jöjjön bármi! Most is, hogy ez végét járja, Nem indul könnyeim árja. Halálában vigasztalás: Közelebb a „Feltámadás"! Sírját reménnyel hántolom S a jövőért csendül halom. Szívem vágyát dalba öntöm, Az Újévet így köszöntöm : Jobb legyen, mint az elmúltak, Azok mindent széjjel dúltak. Hozza vissza mit amazok Elraboltak. Ez a gazok ! Békét, rendet, igazságot, Elsiratott boldogságot. Fagyos télre dalos tavaszt, Amely reményrügyet fakaszt. Dúsan termő munkás nyarat, Mikor az Igazság arat. Napvilágot sötét éjre, Hogy megértsük egymást végre! Mit rút önzés elkergetett : A szívekbe — Szeretetet. Félredobott becsületet, Amit a múlt eltemetett. A megcsúfolt, kinevetett, De örökké élő Hitet. Hozza vissza, mit úgy várunk : A mi külön Igazságunk, Mitől soha el nem állunk. Ez a napi imádságunk ! Gaz szomszédok , falánkölyük, Sakálok és dögkeselyűk, Undok-gyáván mit szétmartak „Mennyországáét a Magyarnak ! Kemény Gyula: A Gróf APPONYIPOLIKLINIKA BÁLJA. József kir. herceg és Auguszta kir. hercegasszony legfőbb díszvédnöksége és gróf Apponyi Albert fővédnöksége mellett jótékonycélú bált rendez az Apponyi Poliklinika f. hó 9-én a Vigadó összes termeiben. A fényes sikerűnek ígérkező bálra jegyek csak borítékos meghívó előmutatása mellett válthatók a báliroda helyiségében (Szövetség utca 14-16.). ORSZAG-VILAG NAPRÓL-NAPRA. Kisebb közlemények. — 1923. December 29. Eiffel Sándor mérnök, a párizsi Eiffel-torony tervezője, meghalt 92 éves korában, Párizsban. December 30. ünnepelte a Szent István-Társulat Ipolyi Arnold történettudós születésének 100 éves évfordulóját. 1823. szül. Ipolykesziben s mint nagyváradi püspök 1886-ban halt meg Nagyváradon. Működésének jelentékeny eredménye a Magyar Mithológiája, óriási nyelvi, mondai és mesei anyaggal. December 30. megh. Éble Gábor történetíró, a Károlyi grófi nemzetség nyug. levéltárosa, 81 éves korában, Budapesten. December 30. A csongrádi bombamerénylők bevallották bűneiket. Simkó László dobta a terembe a bombát. Az értelmi szerző Piroska János főhadnagy. December 31. volt Csaftday Ferencnek, a Budapesti Hírlap helyettes szerkesztőjének negyvenéves újságírói jubileuma. December 31. Párizsi jelentés szerint Saint Cloudban Nikoláj Nikolajevics nagyherceget Oroszország cárjává koronázták. 1924. január 1. a kormány Tersztyánszky Kálmán helyettes belügyi államtitkárt Budapest kormánybiztosává nevezte ki. — Sipőcz Jenő dr.-t Budapest főpolgármesteri teendői ellátásának megbízása alól fölmentették. Január 1. ünnepelte Augenfeld I. Leó, a Magyar Általános Hitelbank igazgatója az intézet kötelékébe történt belépésének 50-ik évfordulóját. Január 1. meghalt Mohr Mihály dr. világhírű szemorvos, a Gyógyászat orvosi szaklap szerkesztője, Budapesten. Izland szigeten a természetes kutakban mosnak az asszonyok. IRODALOM A GÖRÖG MŰVÉSZET BÖLCSElete. A 19. században fölmerült művészelméletek közül a Taineé volt a legnagyobb hatással a mi irodalmunkra. Legkitűnőbb irodalmi és művészeti gondolkodóink többékevésbbé hatása alá kerültek. Péterfy Jenő gazdag és mély szellemén erősen érzik Taine eszméinek lenyomata. Riedl Frigyes közvetlen tanítványa volt a francia mesternek és tőle tanulta az irodalomelemző módszer finomságait, Beöthy Zsoltnak az irodalom és a nemzeti élet közti kapcsolatokat kutató felfogásában is nem egy olyan gondolatot találni, amely Taine elméletében és ennek alkalmazásában gyökerezik. Ma sincs a Taineéhez fogható művészetfilozófia s ma is rá vagyunk utalva az ő tanulmányozására. Ezért nagy kulturális szolgálatot tesz a kultúra és tudomány vállalat Taine, A görög művészet bölcselete című művének új kiadásával. Ez a műve az a francia gondolkodónak, amelyben módszerét a legpontosabban fejezi ki. A fordítás Ferenczi tollának az eredetivel egyenrangú munkája, a kötetet a Franklin-Társulat adta ki. 15