Ország-Világ, 1924 (45. évfolyam, 1-53. szám)

1924-01-06 / 2. szám

1924. január 6. tag nagy termékenységén. Képei nem annyira technikai bevégzettségükkel hatnak, mint in­kább alkotójuknak a természet szépségei iránt érzett rajongásával, a kultúra megszentelt he­lyeinek romantikus szeretetével. Meleg érdek­lődéssel fordul a főúri kastélyok és az intim bájukkal elragadó tájak felé. Lelke magas röptének azonban korlátokat szabnak a tech­nikai megoldások nehezebb problémái, de így is, fe­lvázolt erényeinél fogva, megértő mél­tánylásra tarthat igényt Barabás Atala festő­­művészete. * * * Ars Una művészeti szemle címen 1923. év október havában egy ízléses köntösben be­mutatkozó folyóirat indult meg Pogány Kálmán dr. szerkesztésével, a Magyar Műkiadó című vállalat kiadásában. E folyóirat október, no­vember és december havi számaiban jelent meg Fülep Lajos mélyen szántó tanulmánya, melyben a művészet és világnéz­et egymásba kapcsolódásának kérdéseit a tőle megszokott hozzáértéssel tárgyalja. Elek Artúr egy, nálunk a közelmúltban váratlanul felbukkant, de máris kivándorolt ifjú szobrásznak, Schönbauer Hen­riknek monumentális művészetét méltatja. Schoen Arnold nagy utánjárásra valló tanul­mánya Nádasdy Ferenc grófnak, a Wesselényi - féle összeesküvésben való részvétele miatt ki­végzett országbírónak poffendorfi kastélyából elkobzott képtárával foglalkozik, mely ez idő szerint annál inkább érdekelhet bennünket, mivel a trianoni békeszerződés értelmében is jogunk van a nagyobbára olasz mesterek ke­zétől származó Nádasdy-műkincsek egy tekin­télyes részéhez. A felsőmagyarországi habán keramikával, a népművészet mázas cserép­edényein megnyilatkozó ötletességgel és meg­lepően finom színérzékkel ismerteti meg az olvasót dr. Layer Károly beható cikke. Kállai Ernő: Berlinben élő műkritikus az Ars Una novemberi számában a mai művé­szet képproblémáiról, a sokat vitatott, de ke­vesektől megértett expresszionizmusról, kubiz­­musról, stb. értekezik világos, a laikus szín­vonalához alkalmazkodó előadásban. Alka­lomszerű cikket közöl Hans Sedlmayer bécsi műtörténész a barok­k építészet egyik leg­nagyobb mesteréről, Fischer von Erlachról, halálának 100 éves fordulója alkalmából, fej­tegetve a bécsi Schwarzenberg-palota, Lob­­kovitz-palota a bécsi Burg József-téri része és más híres épület tervezőjének jelentőségét. Ugyancsak érdekes a Gyárfás Júlia tollából eredő ismertetés Ludwig Baldass és Hans Tietze tanulmányairól, melyek Albrecht Alf­­dorfernek, a „dunai német festőiskola" nagy mesterének tevékenységét méltatják Az előkelő színvonalú folyóiratot Szemle zárja le az időközben megjelent művészeti tárgykörbe vágó könyvekről, lapokról, kiállí­tásokról és múzeumokról. A szép nyomású, tökéletes illusztrációkkal gazdagított folyóirat bizonyára mihamarabb tekintélyes számú ol­vasóközönséget fog magának hódítani. Dr. Márffy Oszkár. A RÉGI BUDAPEST. Részlet az úgynevezett „váci" temetőből. SZILVESZTERRE. Fut az orsó, sereg-sereg. Öv­ év után egyre pereg. Örökléiben egy év — semmi ! Nekünk mégis mennyi, mennyi! Egy év ott egy szemrebbenés. Nekünk hosszú kínszenvedés! Alig tudjuk végét várni. Nem lesz rosszabb — jöjjön bármi! Most is, hogy ez végét járja, Nem indul könnyeim árja. Halálában vigasztalás: Közelebb a „Feltámadás"! Sírját reménnyel hántolom S a jövőért csendül halom. Szívem vágyát dalba öntöm, Az Újévet így köszöntöm : Jobb legyen, mint az elmúltak, Azok mindent széjjel dúltak. Hozza vissza mit amazok Elraboltak. Ez a gazok ! Békét, rendet, igazságot, Elsiratott boldogságot. Fagyos télre dalos tavaszt, Amely reményrügyet fakaszt. Dúsan termő munkás nyarat, Mikor az Igazság arat. Napvilágot sötét éjre, Hogy megértsük egymást végre! Mit rút önzés elkergetett : A szívekbe — Szeretetet. Félredobott becsületet, Amit a múlt eltemetett. A megcsúfolt, kinevetett, De örökké élő Hitet. Hozza vissza, mit úgy várunk : A mi külön Igazságunk, Mitől soha el nem állunk. Ez a napi imádságunk ! Gaz szomszédok , falánk­ölyük, Sakálok és dögkeselyűk, Undok-gyáván mit szétmartak „Mennyországáét a Magyarnak ! Kemény Gyula: A Gróf APPONYI­­POLIKLINIKA BÁLJA. József kir. herceg és Auguszta kir. hercegasszony legfőbb dísz­védnöksége és gróf Apponyi Al­bert fővédnöksége mellett jóté­­konycélú bált rendez az Apponyi­ Poliklinika f. hó 9-én a Vigadó összes termeiben. A fényes sikerű­nek ígérkező bálra jegyek csak borítékos meghívó előmutatása mel­lett válthatók a báliroda helyisé­gében (Szövetség­ utca 14-16.). ORSZAG-VILAG NAPRÓL-NAPRA. Kisebb közlemények. — 1923. December 29. Eiffel Sándor mér­nök, a párizsi Eiffel-torony terve­zője, meghalt 92 éves korában, Pá­rizsban. December 30. ünnepelte a Szent István-Társulat Ipolyi Arnold törté­­nettudós születésének 100 éves év­fordulóját. 1823. szül. Ipolykesziben s mint nagyváradi püspök 1886-ban halt meg Nagyváradon. Működésé­nek jelentékeny eredménye a Ma­gyar Mithológiája, óriási nyelvi, mondai és mesei anyaggal. December 30. megh. Éble Gábor történetíró, a Károlyi grófi nemzet­ség nyug. levéltárosa, 81 éves ko­rában, Budapesten. December 30. A csongrádi bom­bamerénylők bevallották bűneiket. Simkó László dobta a terembe a bombát. Az értelmi szerző Piroska János főhadnagy. December 31. volt Csaftday Fe­rencnek, a Budapesti Hírlap he­lyettes szerkesztőjének negyven­éves újságírói jubileuma. December 31. Párizsi jelentés szerint Saint Cloudban Nikoláj Nikolajevics nagyherceget Orosz­ország cárjává koronázták. 1924. január 1. a kormány Tersz­­tyánszky Kálmán helyettes belügyi államtitkárt Budapest kormány­biztosává nevezte ki. — Sipőcz Jenő dr.-t Budapest főpolgármes­teri teendői ellátásának megbízása alól fölmentették. Január 1. ünnepelte Augenfeld I. Leó, a Magyar Általános Hitel­bank igazgatója az intézet kötelé­kébe történt belépésének 50-ik év­fordulóját. Január 1. meghalt Mohr Mihály dr. világhírű szemorvos, a Gyó­gyászat orvosi szaklap szerkesz­tője, Budapesten. Izland szigeten a természetes kutakban mosnak az asszonyok. IRODALOM A GÖRÖG MŰVÉSZET BÖLCSE­­lete. A 19. században fölmerült művészelméletek közül a Taineé volt a legnagyobb hatással a mi irodalmunkra. Legkitűnőbb irodalmi és művészeti gondolkodóink többé­­kevésbbé hatása alá kerültek. Pé­­terfy Jenő gazdag és mély szellemén erősen érzik Taine eszméinek le­nyomata. Riedl Frigyes közvetlen tanítványa volt a francia mester­nek és tőle tanulta az irodalom­elemző módszer finomságait, Beöthy Zsoltnak az irodalom és a nemzeti élet közti kapcsolatokat kutató fel­fogásában is nem egy olyan gon­dolatot találni, amely Taine elmé­letében és ennek alkalmazásában gyökerezik. Ma sincs a­ Taineéhez fogható művészetfilozófia s ma is rá vagyunk utalva az ő tanulmá­nyozására. Ezért nagy kulturális szolgálatot tesz a kultúra és tudo­mány vállalat Taine, A görög művészet bölcselete című művének új kiadásával. Ez a műve az a francia gondolkodónak, amelyben módszerét a legpontosabban fejezi ki. A fordítás Ferenczi tollának az eredetivel egyenrangú munkája, a kötetet a Franklin-Társulat adta ki. 15

Next