Ország-Világ, 1926 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-17 / 41-42. szám
1926. október 10. és 17-ORSZÁG-VILÁG A M. KIR. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TI3 ALIGAZGATÓJA. A kormányzó úr ő főméltósága a hivatalos Budapesti Közlöny október 12-iki számában közölt irattal a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal aligazgatójává Konkoly Thege Gyula miniszteri tanácsost nevezte ki. Hosszú és érdemes hivatalnoki pálya jutott ezzel méltó elismeréshez. De nemcsak a hivatalbeli kollégák értékelik és nagyrabecsüléssel tisztelik a kiváló szakember mélyreható munkásságát, hanem a nagyközönség és főleg a szakkörök vezetősége is felfigyel, valahányszor Konkoly Thege Gyula hallatja szavát. Mindenkor mély tudományosság, igazi szakértelem és meleg szeretet az ügy iránt sugárzik felszólalásaiból és irataiból egyaránt. Konkoly Thege Gyula ért ahhoz, mikép kell a statisztika száraz adatait oly módon feldolgozni, hogy abból akár az intelligens laikus is meglássa és megismerhesse a szükséges tudnivalókat. Ebben lényegesen különbözik legtöbb statisztikusunktól és ennek tulajdonítható, hogy a minisztériumok kész örömest veszik igénybe Konkoly Thege Gyula szolgálatait. Tisztán, éles szemmel és fegyelmezett aggyal látja az eseményeket, amelyek csoportosítása az ő megvilágításában áttekinthetővé és nyomban megérthetővé válik. Új állásában bizonyára alkalma lesz az irányítást a leghelyesebb útra vinni. Konkoly Thege Gyulával a Központi Statisztikai Hivatal aligazgatói állásába ismét egy kiváló szakember került, aki - bár ősrégi, közismert nemesi családból származik — tehetsége és hosszú éveken át tartó tartalmas és lankadatlan munkássága alapján jutott el a Központi Statisztikai Hivatal aligazgatói székébe. Az új aligazgató a Konkoly Thege-családnak barsi ágából származik. Nagyatyja, Pál, földbirtokos és Bars vármegye első alkotmányos alispánja, korán elhunyt édesatyja pedig ugyanott földbirtokos, ügyvéd, és időközben, rövid ideig árvaszéki elnök volt. Miklós, a híres csillagász, a Konkoly Thege-családnak ugyanebből az ágából származott, amennyiben édesatyja a volt barsi alispánnak testvérbátyja volt. Konkoly Thege Gyula ma 49 éves és — beleszámítva a több mint hároméves háborús katonai szolgálatot - 28 éve áll a Központi Statisztikai Hivatal szolgálatában. Kezdetben, amint az a Statisztikai Hivatalban szokásos, a hivatalnak majd minden munkakörében dolgozott. Később főleg gazdasági statisztikákkal, elsősorban mezőgazdasági statisztikával foglalkozott. Ma pedig ő az országnak egyik legkiválóbb agrárstatisztikusa. Ezirányú számtalan ismertetése, de különösen az a több nyelven is megjelent előadása, amelyet a magyar földbirtokviszonyokról tartott, közismertté tették nevét. A Statisztikai Hivatal által kiadott és általa szerkesztett Gazdacímtárral pedig csak öregbítette hírnevét. Tudományos munkásságának elismeréseként a magyar Többtermelési Liga elnöki tanácsának tagjává választotta, a Belga Közgazdasági Társaság pedig tiszteleti tagjai sorába iktatta. Tudományos statisztikai munkásságán kívül lankadatlan, de tárgyilagos harcosa a magyar középosztálynak s egyik vezetője a magyar tisztviselőtársadalomnak is. Ennek révén 1920-ban a közszolgálati alkalmazottak közellátásának kormánybiztosa is volt, négy esztendő óta pedig a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének egyik országos alelnöke. E téren kifejtett munkássága a tisztviselőtársadalmon kívül álló körökben is elismerésre talált, amennyiben a magyar tisztviselőkérdést a munkanélküliség ellen küzdő nemzetközi liga 1923. évi genfi kongresszusa az ő ismertetése alapján tárgyalta, újabban pedig a folyó hó végén tartandó országos társadalompolitikai értekezleten a tisztviselőkérdésről szintén ő fog előadást tartani. Ezenkívül tagja még számos más egyesületnek is , mint Bars vármegye szülöttje, elnöke a Barsvármegyei Egyesületnek és dominusza a Felvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének is. ... mond. KONKOLY THEGE GYULA miniszteri tanácsos, a M. hír. Központi Statisztikai Hivatal új aligazgatója. A Nemzeti Színház október 9-én mutatta be E. Bourdet francia író háromfelvonásos színművét : A szerelem hídját. Ettől a szerzőtől a múlt színházi szezonban a Magyar Színház A rabnő című darabot akarta bemutatni, de csak a főpróbáig jutott, mert a cenzúra betiltotta. Sőt még az itt vendégszereplő német színészeknek sem engedték meg a darab eljátszását, amivel két napra kellemetlen kavarodás teremtődött. A szerelem órája csak a címével ígér valamelyes kétértelmű szenzációt. A darab tartalma azonban majdnem az unalmasságig fehér. Francine, egy szórakozott tudós 28 éves leánya anyja halála óta immár 12 éve viszi a háztartást. Bíbelődik rakoncátlan, lusta öccsével, az anyjáról reá maradt öreg cseléddel és tehetetlen, kissé félszeg, de tudós édesatyjával. Az orvos az öregúrnak nyaralásra tengeri levegőt ajánl és így jutnak egy bájos, kedves helyre. Az özvegyasszony lakásadónő itt él 23 éves fiával. A fiatalember beleszeretett a múlt évi lakóba és most Francine-nak elpanaszolja szíve fájdalmát, mert az illető nő faképnél hagyta. Addig beszél régi szerelméről, míg végül belebolondul Francinébe. A korkülönbség nem határoz, mert a fiatalember családjában rendesen fiatalabb a férj a feleségénél. Az öreg apa kétségbeesik leánya elvesztésén, de hamar megvigasztalják avval, hogy ott maradnak nála, együtt fognak lakni. A szereplők Siklóssy Pál rendezésében nagyszerűen játszottak élükön állt Várady Aranka, aki Francine-t ragyogó művészete dús ajándékaival halmozta el. Nincs Európában színésznő, aki ezt jobban végezhetné. Kristályos hangja, nagyszerű gyöngyöző szép beszélése, finom, disztingvált játéka és melegen dobogó szíve uralták a színpadot az est folyamán. Mellette Gaál Gyula, Vízvári Mariska, Uray Tivadar, Mátrai Erzsi tűntek ki. A fiatal tanulót Szilassy Gyula a múlt évben végzett akadémista, túlzott temperamentummal adta. A fordítás Heltai Jenő mesterműve. Dr. Fáik Zsigmond: Magyar Színház. Október 2-án újabb bemutatóval kedveskedett a Magyar Színház hűséges közönségének. Színre került Fodor László 4 felvonásos vígjátéka: Szeretek egy színésznőt. A kitűnő megfigyeléssel rendelkező író, aki Dr. Szabó duci pompás darabjával immár világhírűvé tette nevét, ezúttal ismét belenyúlt a mindennapi életbe és onnan újra olyan témát ragadott ki, amely mindannyiunkat érdekel. A körülrajongott színésznő, kinek persze van dúsgazdag bankár udvarlója, végül mégis csak a szívére hallgat és annak a fiatalembernek lesz a párja, aki koldusszegény, de kedves, aranyos, tolakodó, bőbeszédű, vagyis röviden fiatal. A Magyar Színház ügyes rendezésben mutatta be Fodor László új alkotását, amely ha nem is fogja elérni a Dr. Szabó duci közel százötven előadását, de mégis hosszú ideig fog műsoron maradni. A színészek szeretettel és világos jókedvvel játszottak. Élükön járt Titkos Ilona, aki a körülrajongott színésznő szerepében finom közvetlenséggel hatott a közönségre, Törzs Jenő, Csortos Gyula, Z. Molnár, Forrai Rózsi, Dénes György, Hahner Aranka és a többiek mind kitűnőek voltak. Külön kell kiemelnünk Gombaszögi Ellát, művészi egyéniségének aranyos kedvességéért és Vajda Máriát, a színház új tagját, aki néhány szavas szerepével bizonyságát adta, hogy szép jövő vár reá. A közönség igen jól mulatott és számtalanszor hívta Fodor Lászlót az érdemes Szereplőkkel. Dr. Faik Zsigmond, Diedermann, Hugó v. Hoffmannsthal középkori misztérium stílusában írt megrázó erejű drámai költeménye, mely a nyári salzburgi játékokon világsikert aratott, került bemutatóra október 1-én a Fővárosi Operettszínház színpadán a miskolci színtársulat vendégszereplő művészeinek előadásában. Merész vállalkozás volt Reinhardték után magyarul, pesti közönség előtt, operettszínházban, vidéki társulattal bemutatni ezt a külön színpadot és művészetet igénylő darabot, a vállalkozás azonban — bár voltak hibák, de ezek inkább az adott helyzetből fakadtak — reménységen felül sikerült s csak dicséret illeti Sebestyén Mihályt, akiben volt bátorság a művészetért kockára tenni a pénztár egyensúlyát. Jedermannt, a gazdag embert, akit a halál órájában mindenki elhagy, Gellért Lajos játszotta erővel, plasztikus mozdulatokkal, de gyors beszéddel s így a szavai gyakran elvesztek. Lázár Mária, Molnár Aranka osztoztak vele a sikerben, meg a vendégszereplő társulat tagjai. Mindegyik jót akart, még a rendező és díszlettervező is, bár ők összetévesztették a misztériumot az operettel, a mélység helyett inkább a felületet csillogtatták. A közönség érdeklődéssel ült a nézőtéren. A darab gyönyörű nyelvezete Kállay Miklós fordításában muzsika gyanánt hatott a fülre. A mű méltó fordítóra talált, mégis sajnáltuk Hoffmannsthalt, a költőt, hogy súlyos szavai a Halló Amerika deszkáiról hullottak a telkekbe. Kevés az ünnep s ha akad, kár abbólköznapot csinálni._____ stadier A Máv. Testvériség Dalkör, amely mint a baseli Nemzetközi Dalversenyen első díjat nyert Daloskör, egyike a főváros kiválóbb dalosköreinek, nagy megtiszteltetésben részesült, amennyiben Márkus Dezső, a Városi Színház főzeneigazgatója felkérésére részt vesz az idei évadban a Városi Színház által rendezett operaelőadásokon a karban. Művészi szempontból nagy jelentőséget tulajdonítunk e nagy vállalkozásnak, és örülünk, hogy ez a külföldön is elterjedt szokás, mely a dalosköröket az opera keretébe vonja, magyar földön is visszhangra talált. Az első előadás szeptember 25-én volt Verdi Aida operájának bemutatásával, dr. Weingartner Félix, a világhírű karnagy vezetése alatt. Az előadás minden mozzanata a legmagasabb igényeknek is megfelelt. A napi sajtó külön elismeréssel adózott a résztvevő Daloskörnek, amely fegyelmezettségével, hatalmas hanganyagával és művészi előadásával, Hackl N. Lajos karigazgató vezetése alatt, derekasan megfelelt feladatának. A Dalkör legközelebb a Lohengrin-ben fog fellépni. 273