Ország-Világ, 1926 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-17 / 41-42. szám

1926. október 10. és 17-ORSZÁG-VILÁG A M. KIR. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TI3 ALIGAZGATÓJA. A kormányzó úr ő főmél­tósága a hivatalos Budapesti Közlöny október 12-iki számában közölt irattal a M. kir. Központi Statiszti­kai Hivatal aligazgatójává Konkoly Thege Gyula miniszteri tanácsost nevezte ki. Hosszú és érdemes hivatalnoki pálya jutott ezzel méltó elismeréshez. De nem­csak a hivatalbeli kollégák értékelik és nagyrabecsüléssel tisztelik a kiváló szak­ember mélyreható munkásságát, hanem a nagyközönség és főleg a szakkörök vezetősége is felfigyel, valahányszor Kon­koly Thege Gyula hallatja szavát. Min­denkor mély tudományosság, igazi szak­értelem és meleg szeretet az ügy iránt sugárzik felszólalásaiból és irataiból egyaránt. Konkoly Thege Gyula ért ah­hoz, mikép kell a statisztika száraz ada­tait oly módon feldolgozni, hogy abból akár az intelligens laikus is meglássa és megismerhesse a szükséges tudnivaló­kat. Ebben lényegesen különbözik leg­több statisztikusunktól és ennek tulajdo­nítható, hogy a minisztériumok kész örö­mest veszik igénybe Konkoly Thege Gyula szolgálatait. Tisztán, éles szemmel és fegyelmezett aggyal látja az eseménye­ket, amelyek csoportosítása az ő meg­világításában áttekinthetővé és nyomban megérthetővé válik. Új állásában bizo­nyára alkalma lesz az irányítást a leg­helyesebb útra vinni. Konkoly Thege Gyulával a Központi Statisztikai Hivatal aligazgatói állásába ismét egy kiváló szakember került, aki - bár ősrégi, közismert nemesi család­ból származik — tehetsége és hosszú éveken át tartó tartalmas és lankadatlan munkássága alapján jutott el a Központi Statisztikai Hivatal aligazgatói székébe. Az új aligazgató a Konkoly Thege-csa­­ládnak barsi ágából származik. Nagy­atyja, Pál, földbirtokos és Bars vármegye első alkotmányos alispánja, korán elhunyt édesatyja pedig ugyanott földbirtokos, ügyvéd, és időközben, rövid ideig árva­széki elnök volt. Miklós, a híres csilla­gász, a Konkoly Thege-családnak ugyan­ebből az ágából származott, amennyiben édes­­atyja a volt barsi alispánnak testvérbátyja volt. Konkoly Thege Gyula ma 49 éves és — bele­számítva a több mint hároméves háborús ka­tonai szolgálatot - 28 éve áll a Köz­ponti Statisztikai Hivatal szolgálatában. Kezdetben, amint az a Statisztikai Hiva­talban szokásos, a hivatalnak majd min­den munkakörében dolgozott. Később fő­leg gazdasági statisztikákkal, elsősorban mezőgazdasági statisztikával foglalko­zott. Ma pedig ő az országnak egyik leg­kiválóbb agrárstatisztikusa. Ezirányú számtalan ismertetése, de különösen az a több nyelven is megjelent előadása, amelyet a magyar földbirtokviszonyokról tartott, közismertté tették nevét. A Sta­tisztikai Hivatal által kiadott és általa szerkesztett Gazdacímtárral pedig csak öregbítette hírnevét. Tudományos mun­kásságának elismeréseként a magyar Többtermelési Liga elnöki tanácsának tagjává választotta, a Belga Közgazda­­sági Társaság pedig tiszteleti tagjai so­rába iktatta. Tudományos statisztikai munkásságán kívül lankadatlan, de tárgyilagos harcosa a magyar középosztálynak s egyik veze­tője a magyar tisztviselőtársadalomnak is. Ennek révén 1920-ban a közszolgálati alkalmazottak közellátásának kormány­biztosa is volt, négy esztendő óta pedig a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének egyik országos alelnöke. E téren kifejtett munkássága a tisztviselő­­társadalmon kívül álló körökben is elis­merésre talált, amennyiben a magyar tisztviselőkérdést a munkanélküliség el­len küzdő nemzetközi liga 1923. évi genfi kongresszusa az ő ismertetése alapján tárgyalta, újabban pedig a folyó hó végén tartandó országos társadalompolitikai ér­tekezleten a tisztviselőkérdésről szintén ő fog előadást tartani. Ezenkívül tagja még számos más egyesületnek is , mint Bars vármegye szülöttje, elnöke a Barsvármegyei Egye­sületnek és dominusza a Felvidéki Egye­temi és Főiskolai Hallgatók Egyesületé­nek is. ... mond. KONKOLY THEGE GYULA miniszteri tanácsos, a M. hír. Központi Statisztikai Hivatal új aligazgatója. A Nemzeti Színház október 9-én mutatta be E. Bourdet francia író háromfelvonásos szín­művét : A szerelem hídját. Ettől a szerzőtől a múlt színházi szezonban a Magyar Színház A rabnő című darabot akarta bemutatni, de csak a főpróbáig jutott, mert a cenzúra betil­totta. Sőt még az itt vendégszereplő német szí­nészeknek sem engedték meg a darab el­játszását, amivel két napra kellemetlen kava­rodás teremtődött. A szerelem órája csak a címével ígér valamelyes kétértelmű szenzációt. A darab tartalma azonban majdnem az unal­­masságig fehér. Francine, egy szórakozott tu­dós 28 éves leánya anyja halála óta immár 12 éve viszi a háztartást. Bíbelődik rakoncát­lan, lusta öccsével, az anyjáról reá maradt öreg cseléddel és tehetetlen, kissé félszeg, de tudós édesatyjával. Az orvos az öregúrnak nyaralásra tengeri levegőt ajánl és így jutnak egy bájos, kedves helyre. Az özvegyasszony lakásadónő itt él 23 éves fiával. A fiatalember beleszeretett a múlt évi lakóba és most Fran­­cine-nak elpanaszolja szíve fájdalmát, mert az illető nő faképnél hagyta. Addig beszél régi szerelméről, míg végül belebolondul Franci­­nébe. A korkülönbség nem határoz, mert a fiatalember családjában rendesen fiatalabb a férj a feleségénél. Az öreg apa kétségbeesik leánya elveszté­sén, de hamar megvigasztalják avval, hogy ott maradnak nála, együtt fognak lakni. A szereplők Siklóssy Pál rendezésében nagy­szerűen játszottak élükön állt Várady Aranka, aki Francine-t ragyogó művészete dús aján­dékaival halmozta el. Nincs Európában szí­nésznő, aki ezt jobban végezhetné. Kristályos hangja, nagyszerű gyöngyöző szép beszélése, finom, disztingvált játéka és melegen dobogó szíve uralták a színpadot az est folyamán. Mellette Gaál Gyula, Vízvári Mariska, Uray Tivadar, Mátrai Erzsi tűntek ki. A fiatal tanu­lót Szilassy Gyula a múlt évben végzett aka­­démista, túlzott temperamentummal adta. A fordítás Heltai Jenő mesterműve. Dr. Fáik Zsigmond: Magyar Színház. Október 2-án újabb be­mutatóval kedveskedett a Magyar Színház hű­séges közönségének. Színre került Fodor László 4 felvonásos vígjátéka: Szeretek egy színész­nőt. A kitűnő megfigyeléssel rendelkező író, aki Dr. Szabó duci pompás darabjával immár világhírűvé tette nevét, ezúttal ismét belenyúlt a mindennapi életbe és onnan újra olyan té­mát ragadott ki, amely mindannyiunkat érde­kel. A körülrajongott színésznő, kinek persze van dúsgazdag bankár udvarlója, végül mégis csak a szívére hallgat és annak a fiatalember­nek lesz a párja, aki koldusszegény, de ked­ves, aranyos, tolakodó, bőbeszédű, vagyis rö­viden­­ fiatal. A Magyar Színház ügyes ren­dezésben mutatta be Fodor László új alkotását, amely ha nem is fogja elérni a Dr. Szabó duci közel százötven előadását, de mégis hosszú ideig fog műsoron maradni. A színészek sze­retettel és világos jókedvvel játszottak. Élükön járt Titkos Ilona, aki a körülrajongott színésznő szerepében finom közvetlenséggel hatott a kö­zönségre, Törzs Jenő, Csortos Gyula, Z. Mol­nár, Forrai Rózsi, Dénes György, Hahner Aranka és a többiek mind kitűnőek voltak. Külön kell kiemelnünk Gombaszögi Ellát, mű­vészi egyéniségének aranyos kedvességéért és Vajda Máriát, a színház új tagját, aki néhány szavas szerepével bizonyságát adta, hogy szép jövő vár reá. A közönség igen jól mulatott és számtalanszor hívta Fodor Lászlót az érdemes Szereplőkkel. Dr. Faik Zsigmond, Diedermann, Hugó v. Hoff­mannsthal közép­kori misztérium stílusában írt megrázó erejű drámai költeménye, mely a nyári salzburgi játékokon világsikert aratott, került bemutatóra október 1-én a Fővárosi Operettszínház szín­­padán a miskolci színtársulat vendégszereplő művészeinek előadásában. Merész vállalkozás volt Reinhardték után magyarul, pesti közön­ség előtt, operettszínházban, vidéki társulattal bemutatni ezt a külön színpadot és művésze­tet igénylő darabot, a vállalkozás azonban — bár voltak hibák, de ezek inkább az adott helyzetből fakadtak — reménységen felül si­került s csak dicséret illeti Sebestyén Mihályt, akiben volt bátorság a művészetért kockára tenni a pénztár egyensúlyát. Jedermannt, a gazdag embert, akit a halál órájában mindenki elhagy, Gellért Lajos játszotta erővel, plasztikus mozdulatokkal, de gyors beszéddel s így a szavai gyakran elvesztek. Lázár Mária, Molnár Aranka osztoztak vele a sikerben, meg a ven­dégszereplő társulat tagjai. Mindegyik jót akart, még a rendező és díszlettervező is, bár ők összetévesztették a misztériumot az operettel, a mélység helyett inkább a felületet csillogtat­ták. A közönség érdeklődéssel ült a nézőtéren. A darab gyönyörű nyelvezete Kállay Miklós fordításában muzsika gyanánt hatott a fülre. A mű méltó fordítóra talált, mégis sajnáltuk Hoffmannsthalt, a költőt, hogy súlyos szavai a Halló Amerika deszkáiról hullottak a tel­kekbe. Kevés az ünnep s ha akad, kár abból­­köznapot csinálni._____ stadier A Máv. Testvériség Dalkör, amely mint a baseli Nemzetközi Dalversenyen első díjat nyert Daloskör, egyike a főváros kiválóbb dalosköreinek, nagy megtiszteltetésben része­sült, amennyiben Márkus Dezső, a Városi Szín­ház főzeneigazgatója felkérésére részt vesz az idei évadban a Városi Színház által rendezett operaelőadásokon a karban. Művészi szem­pontból nagy jelentőséget tulajdonítunk e nagy vállalkozásnak, és örülünk, hogy ez a kül­földön is elterjedt szokás, mely a dalosköröket az opera keretébe vonja, magyar földön is visszhangra talált. Az első előadás szeptember 25-én volt Verdi Aida operájának bemutatásá­val, dr. Weingartner Félix, a világhírű karnagy vezetése alatt. Az előadás minden mozzanata a legmagasabb igényeknek is megfelelt. A napi sajtó külön elismeréssel adózott a résztvevő Daloskörnek, amely fegyelmezettségével, hatal­mas hanganyagával és művészi előadásával, Hackl N. Lajos karigazgató vezetése alatt, derekasan megfelelt feladatának. A Dalkör legközelebb a Lohengrin-ben fog fellépni. 273

Next