Ország-Világ, 1930 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-09 / 36-40. szám

4- A Székesfőváros Hirdetési Vállalatának népszerű hirdető oszlopa Ekamp Nándor jubileumára Október 4 én délután ünnepelni gyűltek össze a Labanc úti elemi iskola tantestülete, ifjúsága és szá­mos tisztelője Ekamp Nándor tiszteletére, hogy őt negyedszázados tanítói működése évfordulóján üdvö­zöljék .... * * * Ennek az ünneplésnek akarunk részesei lenni mi is, amikor krónikánkkal megemlékezünk Ekamp Nándorról, hogy az ólombetűk üdvözletét eljuttassuk hozzá, ki nemcsak pedagógus, de író, — újságíró és művész-barát is, a kit évek hosszú során át láttunk az oktatás és a betűk szolgálatában. Pályáját 1905-ben (Baross-utcai elemi) kezdte meg a főváros­nál. A Pedagógiai Szeminárium gyakorló iskolája (1919—1921), a Szentendrei úti iskola igazgatása (1921 —1924-ig) csak átsuhanó állomásai voltak, mert 1924-ben a Labanc-úti elemi iskola igazgatójává választották és itt ünnepük ma őt jubileumán. Az 1920-ban elnyert Rökk Szilárd-díj és az 1928 ban azt követő „Pro Ecclesia et Pontifice“ pápai arany érdemkereszt fényes tanúságai munkásságának. A Budapesti Tanítótestület 1923—26-ban főtitkárává választotta, melynek 1926 óta alelnöke. Négy éven át (1910 — 1914) szerkesztette a „Keresztény Tanító"-t és a „Magyar Tanítóknak (1919—1923) belmunka­­társa és szerkesztője a „Városi Szülők Lapja" című tanügypolitikai és pedagógiai lapoknak. Mint munkatárs „A Néptanítók Lapja", a „Népnevelő", „Magyar Kultúra",és „Nemzeti Ujság“-nál értékes tevékenységet fejt ki. A pedagógiai szak­­irodalomban is ismert nevet vívott ki magának. Az iparostanonc iskolák tankönyvébe írott 48 oldal ter­jedelmű története és a Deusz­ Kóbor padagógus kollegáival közösen írt „Mindent a hazáért" c. IV- 6. olvasókönyve értékes eredménye a pedagógiai irodalomnak. Az Országos Dalosszövetség 1907-ben titkárává választotta, ma pedig igazgató tanácsosa, az „Erdei Visszhang" dalkörnek pedig elnöke. Ekamp Nándort a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter a fővárosi elemi iskolák tanulmányi főfelügyelővé nevezte ki. * * * Amit pedig a krónikás keze fel nem jegyezhetett, szeme még nem látott, avagy figyelme — akaratán kívül — elkerült, teljes bizonyossággal fel lesz je­gyezve ott, ahol az arra kiválóan érdemesek minden tevékenységét számontartják! A Székesfőváros Hirdetési Vállalatának háromszög­letű és pajzsalakú hirdető transparensei ORSZAG-VILAG Beatrix forrása Budapest „fürdőváros" új értéke. A fáradh­atatlan lelkesedés, a szakértelem és a tudományos kutatás nem hiába végezték előrelátó és alapos munkájukat, mert a sze­rény eszközök dacára, Weszelszky profeszor irányítása szerint nemcsak a „Mátyás" forrás újrafoglalása sikerült, de annak közvetlen Beatrix forrása (Tőry fotó) 1930 november 2. közelében — a munkálatok alatt — egy új, bőséges, forróvizű forrásra is akadtak, ame­lyet nagy királyunk felesége után Beatrixnak neveztek el. A két forrást a a legmodernebb balneoló­giai elvek szerint tökéletesen higiénikusan foglalták és így a közönség szeme előtt buzog fel a sziklából a gyógyvíz. Az újonnan foglalt források is úgy épültek, hogy azokat ivókúrára is használhatja a közönség. _ A „Hungária”-forrás mellett tavaly foglalt „Ár­pád “-forrással most már négy gyógy­tényező szolgálja a gyógyulást keresőket. Négy rádiumban gazdag termálvíz, melyek­re büszke lehet a jövő „Budapest-fürdőváros". A források feltárását jövőre folytatni fogják és ha hozzáfognak a budai dunapart rende­zéséhez, a kolonád, a gyógysétány és kür­­park kiépítéséhez, hatalmas lépésekkel jutottunk közelebb fürdővárosunk megterem­téséhez. LAMOTTE ERNŐ a Székesfőváros Hirdetési Vállalatának illusztris­­ igazgatója, akit 30 éves közszolgálati évfordulója alkalmával a napokban meleg ünneplésben részesítettek Kitti* SS** IVBEN*VAUJIiN A Székesfőváros Hirdetési Vállalatának hirdetőoszlopa a város minden részében világít Város Könnytől megszépült telkemet Kitárom én a jövendőknek, Mert eddig rajtam bús-keservesen Vonaglott át csak ez az élet, Hajhó, vitézül várandós napok, Tőletek én még valamit remélek ! Nem kell nekem koldusalázat, Minden erőknek rombolója, Nekem a harcos munka kell S a mának kurjantó jója. Emelt fővel megyek előre A sebes-sodrú nyílt folyóra. Sűrű bozótban, mehlepetten, Tudom, hogy vár egy kacagó napom . . . Szétfoszlanak majd róla a ködök, Megyek felé . . . elérem, — akarom! És akkor egyszer ünnepet ülünk ! — Várj meg, kacagó, napsütött napom. . . Radványiné Ruttkay Emma

Next