Ország-Világ, 1931 (52. évfolyam, 1-14. szám)

1931-01-04 / 1-2. szám

1931 január 4.____________________________________________ORSZÁG-VILÁG__________________________________________________________­ meg legelőször a tudomány lehelletét és kapott su­galmazást egész életére, hogy a magyar kultúra­­értékeit gyarapítsa. Kornis Gyula dr államtitkár nagyhatású be­széde után Schimanek Emil dr műegyetemi ta­nár, az Eötvös Reáliskola Barátai Egyesületének elnöke a volt „alma mater” nevében buzdította az ifjúságot a régi diákok példáinak követésére, majd ■Gellért Jenő az öreg tanárok nevében megható szavakkal ecsetelte a múltat. Volt iskoláját ked­ves és közvetlen szavaival üdvözölte Szterényi József báró, kifejtve, hogy m­ikép adott az neki irányt pályájához. S­c­h­ü­n Győző, a székesfővárosi gázművek h. vezérigazgatója kortársai nevében mondott üdvözlő beszédet. G­ó­t­h Sándor, a Víg­színház művésze vallomást tett arról, hogy ennek­­az iskolának köszönheti művészi pályáját. Beszél­tek még Rompáry Elemér, a szak­­bíróság nyu­galmazott elnöke és O 111­­­k Iván, a legidősebb üreg diákok nevében. Az ünnepséget este a Gellért-szállóban rende­zett négyszáz terítékes vacsora követte. Kopp Lajos úr nyugalomba vonulása után (1924-ben) éppen a középiskolai új tanterv életbe­lépésekor vette át az iskola vezetését Erődy Kálmán főigazgató. Mint elődei, ő is az iskola megfelelő elhelyezését vette tervbe. A főváros ta­nácsának hozzájárulásával a székesfővárosi könyv­tár helyiségeit nyerte el az iskola és ezzel az egész épület rendelkezésre állott. Szükség volt erre a terjeszkedésre, mert a tizenhat osztályú iskolának a mai keret az új tanterv szerint sem felel meg és új igazgatója ennek megfelelően gyakorlati irányban is fejleszteni óhajtja és a meglevő vegy­tani, fizikai és biológiai gyakorlatokat műhely­­gyakorlatokkal óhajtja kiegészíteni, hogy ily módon nemcsak elméletileg, de gyakorlati irányban is kép­zett ifjúságot bocsájth­asson ki az életbe. A hősök emlékének lelplezése a 75 éves belvárosi reáliskola épü­letében Balról jobbra: vitéz Szinay Béla tábornok, Sebőn Győző, a szív. gázművek h. vezérigazga­tója, Gellért Jenő ny. igazgató, v. tanár, Farkas József szív. tanácsnok, Schimanek Emil mű­egyetemi tanár, Ligeti Miklós szobrász, Erődy Kálmán főigaz­gató (Fotó: Pobuda) MAGYAR KÖZÉLET Helbing Ferenc kormányfőtanácsos. Helbing Ferenc, a kiváló festőművész és grafikus, akinek kér­vadhatatlan érdemei vannak a magyar ipar­művészet fejlesztése körül és aki mint a m. kir. iparművészeti­ iskola igazgatója, kiváló iparművé­­szetet nevelt hazánknak, abban a jól megérdemelt kitüntetésben részesült a közelmúlt napokban, hogy kormányzónk efőméltósága kormányfőtanácsossá nevezte ki. Rokonszenves és köztiszteletben álló kiváló művészt ez alkalommal a szerencsekívána­­tok tömegével árasztották el, lapunkhoz kedves kapcsolatok fűzik Helbing Ferencet, mert mint fiatalember, ez a mi érdemes művészünk, gyakorta felkereste az „Ország-Világ”-ot nagybecsű munkái­val. Őszinte nagyrabecsüléssel üdvözöljük tehát mi is egykori munkatársunkat, akinek életrajzi ada­tait az alábbiakban közöljük: Helbing Ferenc, m. kir. kormányfőtanácsos, grafikus, festőművész, született Érsekújváron 1870 december 25-én. Középiskola elvégzése után a szé­kesfővárosi Iparrajziskolát és az Iparművészeti fő­iskolát Budapesten látogatta. Tanulmányait Wien- T­en és Münchenben folytatta. Utána több nyomda­vállalatnak művészi és technikai vezetője lett. Út­törő munkát végzett hazánkban a merkanti grafika megnemesítésén. 1002-ben a székesfővárosi Ipar-WWVWWWWWSAWWWWWWWWW rajziskola tanára lett. 1906-ban az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola grafikai tanszékre kapott meghívást. Tanszékének megszervezésével rövid idő alatt oly eredményeket ért el, hogy a lipcsei rajz­oktatásügyi kiállításon, az iskola grafikai munkái­nak bemutatása után, a világ különböző részeiből kérték szakoktatási rendszerének mintáját. 1927- ben az Iparművészeti Főiskola igazgatójává válasz­tották. Ismeretesek bankjegy tervrajzai. A magyar posta legtöbb bélyeges tervei után készültek. Pá­lyázatokon nagyon sok díjat nyert. 1929-ben meg­nyerte a genfi Nemzetközi Posta Egyesület válasz­szelvény tervpályázatának első díját. Részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításán. A monzai kiállításon kitüntető elismerést, a milánói kiállításon aranyérmet és díszoklevelet kapott. Több grafikai lapja a Szépművészeti Múzeum bir­tokában van.­­ Tagja az Orsz. Képzőművészeti Tanácsnak, a Műemlékek Országos Bizottságának és az Egyházművészeti Tanácsnak grafikai szak­cikkei különböző szaklapokban jelentek meg. Mű­vészetében a szín és forma harmóniáját keresi. Dr Fromm Lajos kitüntetése. Dr Fromm La­jos ügyvédet a közelmúltban nevezte ki a kor­mányzó kormányfőtanácsosnak. Ezzel a kinevezés­sel dr Fromm Lajos több évtizedes kiváló jogászi működése nyert elismerést. Dr Fromm számos tör­vényjavaslat előkészítésében vett részt. Irodalmi működésének egyik legjelentősebb alkotása a ma­gyar jog fejlődéséről szóló tanulmánya, melyet a jogi szaklapok közöltek. Ügyvédi működését Eötvös Károly irodájában kezdte, 1902 óta folytat önálló ügyvédi gyakorlatot. Tagja a kir. Kúria ügyvédi tanácsának 1924 óta. Társadalmi súlyát jelenti, hogy évek óta ügyésze a Dunamelléki ref. egyház­­kerületeknek és a budapesti ref. egyházközség presbitériumának is tagja. MARGITSZIGET SZÁLLODA, SZANATÓRIUM DIÉTÁS KONYHA VÍZGYÓGY­INTÉZET SZOBÁK, hideg, melegvíz, telefon stb. 8 P-től, fürdőszobával 10 P Négyszeri étkezési penzió 8 P EGÉSZ TÉLEN ÁT NYITVA! GRESHAM KÁVÉHÁZ a lánchíd pesti oldalán, a királyi udvarral szembeni­ ­ Új egyetemi magántanár. A vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter Konkoly- Thege Gyula dr miniszteri tanácsosnak, a M. Kir. Központi Sta­tisztikai Hivatal alelnökének, a budapesti királyi magyar tudományegyetemi közgazdaságtudományi karon az „agrárstatisztika” című tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóvá­hagyólag tudomásul vette s őt ebben a minőségé­ben megerősítette. Pilseni sör. Egyik legutóbbi lapszámunkban megemlékezvén Budapest régi sorházairól, azt ír­tuk, hogy a Pilseni Sörcsarnok is csak kőbányai sört mér ma már. Keresztes Ede, a Pilseni Sör­­csarnok tulajdonosa most annak a megállapítására kér föl bennünket, hogy vendéglőjében még min­dig kapható pilseni sör is. Halász Manó kormányfőtanácsos. A kormány­zó úr őfőméltósága Ha­l­á­s­z Manónak, a Magyar Általános Takarékpénztár igazgatójának, a kor­­mányfőtanácsosi méltóságot adományozta a köz­gazdaság és jótékonyság terén szerzett érdemei el­ismeréséül. Egy igen szeretetreméltó és közbecsü­­lésben álló férfiút ért ez a kitüntetés. Halász Manó, aki Nagyabonyban született, a kereskedelmi iskolai tanulmányok elvégzése után mint egészen fiatalember, ezelőtt 45 évvel lépett a Magyar Ál­talános Takarékpénztár szolgálatába és intelli­genciájával, tudásával, vasszorgalmával gyorsan csinált karriert. Hamarosan lépett a főtisztviselők sorába, majd 25 év előtt az intézet egyik igazgatója lett. Negyedszázadon át tagja volt Budapest szé­kesfőváros törvényhatósági bizottságának és külö­nösen szociálpolitikai téren fejtett ki nagy tevé­kenységet mint városatya, ő indítványozta első­nek a főváros közgyűlésén, hogy írjanak föl a kor­mányhoz a vasárnapi munkaszünet törvénybe ik­tatása érdekében. De buzgón vett részt a főváros­nak minden közgazdasági, szociálpolitikai és tan­ügyi kérdésében. Ferenc József király elismerésé­nek kifejezésével tüntette ki Halász Manót. A Ma­gántisztviselők Országos Szövetségének Halász Manó volt egyik megalapítója. Éveken át elnöke volt ennek az intézménynek, mely az elnökségről való lemondásakor tiszteletbeli tagjává választotta meg. Közgazdasági téren való kiváló működése nemcsak nálunk, hanem a külföldön is ismertté és becsültté tették nevét. Vörös Kálmán iskolaigazgató múlt év novem­ber 20-án életének 82-ik évében elhunyt. Közokta­tásügyünk egyik oszlopa volt és szépírási füzeteivel országos hírre tett szert. Társadalmi életünkben előkelő szerepet vitt és sokat fáradozott az Orszá­gos Magyar Dalosszövetség ügyeinek előbbre vitele körül. Megírta a Dalosszövetség történetét hatal­mas kötetben, amely azonban anyagiak hiánya miatt nem jelent meg nyomtatásban. Az utókor hasznos forrásmunkát talál benne. Vörös Kálmán nyugalmazott iskolaigazgató sokat fordult meg a Józsefvárosi Katolikus Körben, ahol szintén ipar­kodott tanácsaival a köz javát szolgálni. Élénk temperamentuma kész örömmel sietett mindenki támogatására és boldog volt, ha segítségére lehe­tett embertársainak. Drága emlékét barátain és nagyszámú ismerősein kívül leányai, Vörös Mici, férjezett dr Dobozi Kálmánná, Vörös Mimi, férje­zett Toperczer Ernőné, fia dr Vörös Oszkár ügy­véd, unokái és rokonai kegyelettel őrzik. «^wwvwwwwwwwvwww» MACH ZSIGMOND az Artista Egyesület pénztárosa, most ünnepelte 35 éves jubileumát

Next