Ország-Világ, 1931 (52. évfolyam, 1-14. szám)

1931-04-19 / 8-9. szám

RORSZAG-VILAG ez a 26 éves budapesti fiatalember, aki mint nagy zene- és énekbarát már diák­korában állandóan szerepelt templomi kóru­sokban. Saját művészi ambícióját alátá­masztotta azok biztatása, akik ott énekelni hallották s mint hivatalnok végezte el a zene­­akadémiát, ahol Szabados volt a mestere. Egy évig volt ösztöndíjas az Operánál, melynek direkciója mindig nagyobb és nagyobb feladatok elé állítja őt. Sziegfried­ben és főleg a Rajna kincse Wolánjában nagyon szép sajtó és közönség sikere volt. Ezért joggal hisszük, hogy a jövőben is mindenkor teljes mértékben fog művészi feladatainak megfelelni s fejlődése folya­matos és zökkenésmentes lesz. Zenei tanul­mányai mellett szenvedélyesen rajzol és fest s ennek tudható be nagyszerű masz­kírozó képessége. Azért is mutatjuk őt be „cí­v/7“-ben, hogy a közönség láthassa Losonczy György valódi arcát is. Ney Dávid hőstenor Mint prózai színész kezdte pályáját a Magyar Színházban, ahol igen jelentős sikerei voltak már és mint drámai színész a legragyogóbb jövő előtt állott, amikor a Zeneakadémiára iratkozott be s két év alatt elvégezte az operai tan­szakot. Első vizsgája után Radnay igaz­gató rögtön leszerződtette Szabados Béla fiatal növendékét. Legjelentősebb szerepei eddig a Walki­r Siegmundja és a Bolygó Hollandi Erikje. Mint hőstenor természet­szerűleg csak fokozatosan oldhat meg min­dig nehezebb és nehezebb feladatokat s igen helyesen cselekedett az Operaház direkciója, hogy vigyázott ennek az isten­áldotta tehetségnek természetes fejlődésére, s időelőtti fizikai megerőltetésekkel nem akadályozta meg Ney Dávid teljes kifej­lődését. Rövid egy-két esztendő alatt olyan hőstenorunk lesz az ő személyében, akit a világ minden operaszínpada és zeneértő embere irigyelni fog tőlünk. Elfogulatlan szakértők szerint olyan magyar Wagner hőstenor még nem volt, amilyennek ő ígérkezik. Remélhetőleg nemsokára a Lohengrin címszerepében is hallhatjuk őt. Lámy Zoltán szintén a muzsikusok közül való. Nagyváradi születésű s alig volt 20 esztendős, amikor 1923-ban az Opera zenekarába került, mint primhegedűs. Itt két esztendőt töltött s közben hegedűtanári oklevelet szerzett, Kodálytól tanult zene­szerzést s még arra is maradt ideje, hogy a tudományegyetemen a bölcsészeti fakul­tást elvégezze. Majd egy évig Tittel Bernát mellett működött mint korrepetitor s egy évig a balettnél. 1928—29-ben a leipzigi operánál Gustav Brecher főzeneigazgató alatt dolgozott s itt néhány előadást vezényelt is már. Több kompozíciója van, amelyek közül 1922-ben a Városi Színházban Ábrányi vezénylete alatt játszották egy zenekari szvitjét az akkor még csak 19 esztendős szerzőnek, akinek ez volt első zenei kom­pozíciója. Jelenleg készen áll egy 7 képből álló hindu tárgyú operája. A mosoly országa-t ő tanította be s ő is dirigálta, felhasználva mindazt a sok jót, amit még primhegedűs korában az abban az időben itt vendég­szereplő sok kiváló külföldi karmestertől tanult. Tehetségét és hozzáértésé honorálta az igazgatóság azzal, hogy rábízta A mosoly országa-t. Amint látjuk tehát Operaházunk és az egész egyetemes magyar zeneművészet nyugodtan és bizakodással tekinthet a jövőbe, mert szerencsénkre olyan fiatal művészgárda fejlődik szemünk láttára, amelyre nyugodtan számíthatunk. szem. NEY DÁVID a m. kir. Operaház tagja

Next