Ország-Világ, 1932 (53. évfolyam, 1-14. szám)

1932-01-01 / 1-2. szám

ország^Slág Pap József dr. kormányzói kitüntetése. szendrői dr. Pap Józsefet, a buda­pesti Ügyvédi Kamara elnökét, a kiváló jogtudóst, a kormányzó a II. osztályú koronás érdemrenddel tüntette ki. Eb­ből az alkalomból kereste fel munka­társunk és meginterjúálta. Dolgozó­szobájában a tudós mun­kásságának kísérői: hatalmas könyves­polc, Werbőczy szobor, rengeteg könyv, semmi dísz. Még a hatalmas íróasz­talt vizsgálom, amikor nyitom az ajtót és ott dr. Pap József ismert, magas alakja jelenik meg. Az igazi úri egy­szerűség és közvetlenség, a formák nél­küli tudós, a szívélyes házigazda hang­ján kínál helyet, hogy hozzá intézett kérdéseimet megválaszolja és amikor megkérem, hogy beszéljen magáról, csodálkozva tesz eleget. Eperjesen születtem, ahol iskoláimat, majd egyetemi tanulmányaim egy ré­szét végeztem, melyet Budapesten fe­jeztem be 1884 ben, amikor doktorá avattak Ennek az egyetemnek külön­ben ma is rendkívüli tanára vagyok és a perrendtartást adom elő. Negyvenöt év óta gyakorló ügyvé­­deskedem, tagja vagyok az egységes bírói és ügyvédi vizsgáló bizottságnak. 1911-ben udvari tanácsos lettem. A Budapesti Ügyvédi Kamarának előbb titkára majd elnökhelyettese, mig 1918 óta elnöke vagyok. — Ha valamire büszke lehetek, — mondja — úgy ez az egyetlen tisztség amelyet ma is önzetlen szeretettel és buzgalommal, minden erőmmel tovább­ra is betölteni igyekszem, amig Isten kegyelméből dolgozni tudok. — A kötelesség útján teljesített mun­kákról az elvégzett feladatnak, nem pedig a munkát végzőnek kell beszél­nie. Életem minden napját egyetlen célnak, — a köz javának szolgálatába állítottam és azt hiszem, nem egészen eredménytelenül. 1927 óta, magyar ügyvédek nevében, tagja a magyar országgyűlés Felsőhá­zának. Tagja a székesfőváros törvény­­hatósági bizottságának, alelnöke a ma­gyar jogászegyletnek és Pest vármegyé­nek tb főügyésze. Sok és szép kitün­tetés ez, de a legszebb és a legkedve­sebb, hogy az eperjesi alma máterből kikerült véndiákok szövetségének elnöke vagyok. Ebben az összetartásban látom azt az összekötő kapcsot, amely múlt emlékeit megtartva neveli a jelen a generációját a jövő javára. Megkértük még, hogy beszélje el hosszú ügyvédi gyakorlatának legérde­kesebb esetét. — Ha „legérdekesebb“-nek mond­ható, úgy nem bánom jegyezze fel: — A Kúrián történt, ahol egy or­szággyűlési képviselő megtámadott (pe­­ticionált) mandátumát védtem. A kép­viselő is, no meg én is drukkoltunk Amikor pedig a Kúria elutasította a petíciót, kliensem felkeresett és jeléül egy kitöltetlen csekklapot hálája nyúj­tott át azzal, hogy tetszés szerint tölt­­sem ki. Én kitöltöttem és amikor kli­ensem meglepve reám nézett, csak annyit mondtam no igen, annyit álla­pított meg a Kúria. .. Négy év Törökországban, 1925-től, 1929-ig, — kronológiailag nem hosszú idő, de történelmileg rendkívül jelen­tős Évszázadok hagyományai dőltek romba ez alatt a négy év alatt. Qázi Musztafa Kemál pasa egymás­után hozta be a legjelentősebb refor­mokat. Nem várt, nem „készítette elő“ még attól sem félt, hogy a „sötétbe ugrik," ha népét az európai civilizáció közösségébe kapcsolja be. Nem kutatta, hogy mennyire érett, vagy mennyire nem érett a nép a reformokra. — egy­más után lépett, óriási léptekkel a ha­ladás útján. Hírlapírói élményeimet immár a har­madik év távlatából írom most össze. Egyszerű megfigyelések. Hiányzanak nagy szenzációk, a világra szóló lelep­­­lezések és még inkább hiányzanak az indiszkréciók, — de annak a rejtélyes nemzetnek, amelyet Európa „beteg­em­A beszélgetés végére ért s mi meg­köszönve szívességét, távoztunk a ma­gyar tehetség, tudományosság, igazsá­gosság nagytekintélyű képviselőjétől, akit a magyar közélet büszkén tekint értékének. Ezt az értéket mérlegelte most a kormányzói kitüntetés. ■" Af. G. berének" neveztek, — egy kissé meg­világítja lelki életét mindaz amit láttam. Sztambul idegenforgalma igen nagy. A hajók és vonatok állandóan ontják a kiváncsiak tömegét. Három szempont­ból volt divat a gazdagok között Sztambul meglátogatása. Az első, az örök szempont: a világ legszebb városának fekvése élvezi Sztambul ezt a jelzőt. Vitán felül Budapest a maga régiségével csupán a kontinens belső városai között a legszebb, de aki Sztambult megismerte, kénytelen a pálmát ennek a városnak ítélni. A második szempont: a históriai em­lékek hallatlan tömege. Bizánc kétezer­éves, a török uralom félezeréves emlé­kei,­­ a szultáni szerájok, a csodála­tos mecsetek, köztük a bizánci építő­művészet halhatatlan remeke: az Aja Szófia. . . A harmadik szempont: a város egy­ A táncoló dervisek utolsó istentiszteletén Sztambulban (Hírlapírói élményeim Törökországban) szendrői Pap József, az Ügyvédi Kamara elnöke 12

Next