Ország-Világ, 1932 (53. évfolyam, 1-14. szám)
1932-01-01 / 1-2. szám
ország^Slág Pap József dr. kormányzói kitüntetése. szendrői dr. Pap Józsefet, a budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, a kiváló jogtudóst, a kormányzó a II. osztályú koronás érdemrenddel tüntette ki. Ebből az alkalomból kereste fel munkatársunk és meginterjúálta. Dolgozószobájában a tudós munkásságának kísérői: hatalmas könyvespolc, Werbőczy szobor, rengeteg könyv, semmi dísz. Még a hatalmas íróasztalt vizsgálom, amikor nyitom az ajtót és ott dr. Pap József ismert, magas alakja jelenik meg. Az igazi úri egyszerűség és közvetlenség, a formák nélküli tudós, a szívélyes házigazda hangján kínál helyet, hogy hozzá intézett kérdéseimet megválaszolja és amikor megkérem, hogy beszéljen magáról, csodálkozva tesz eleget. Eperjesen születtem, ahol iskoláimat, majd egyetemi tanulmányaim egy részét végeztem, melyet Budapesten fejeztem be 1884 ben, amikor doktorá avattak Ennek az egyetemnek különben ma is rendkívüli tanára vagyok és a perrendtartást adom elő. Negyvenöt év óta gyakorló ügyvédeskedem, tagja vagyok az egységes bírói és ügyvédi vizsgáló bizottságnak. 1911-ben udvari tanácsos lettem. A Budapesti Ügyvédi Kamarának előbb titkára majd elnökhelyettese, mig 1918 óta elnöke vagyok. — Ha valamire büszke lehetek, — mondja — úgy ez az egyetlen tisztség amelyet ma is önzetlen szeretettel és buzgalommal, minden erőmmel továbbra is betölteni igyekszem, amig Isten kegyelméből dolgozni tudok. — A kötelesség útján teljesített munkákról az elvégzett feladatnak, nem pedig a munkát végzőnek kell beszélnie. Életem minden napját egyetlen célnak, — a köz javának szolgálatába állítottam és azt hiszem, nem egészen eredménytelenül. 1927 óta, magyar ügyvédek nevében, tagja a magyar országgyűlés Felsőházának. Tagja a székesfőváros törvényhatósági bizottságának, alelnöke a magyar jogászegyletnek és Pest vármegyének tb főügyésze. Sok és szép kitüntetés ez, de a legszebb és a legkedvesebb, hogy az eperjesi alma máterből kikerült véndiákok szövetségének elnöke vagyok. Ebben az összetartásban látom azt az összekötő kapcsot, amely múlt emlékeit megtartva neveli a jelen a generációját a jövő javára. Megkértük még, hogy beszélje el hosszú ügyvédi gyakorlatának legérdekesebb esetét. — Ha „legérdekesebb“-nek mondható, úgy nem bánom jegyezze fel: — A Kúrián történt, ahol egy országgyűlési képviselő megtámadott (peticionált) mandátumát védtem. A képviselő is, no meg én is drukkoltunk Amikor pedig a Kúria elutasította a petíciót, kliensem felkeresett és jeléül egy kitöltetlen csekklapot hálája nyújtott át azzal, hogy tetszés szerint töltsem ki. Én kitöltöttem és amikor kliensem meglepve reám nézett, csak annyit mondtam no igen, annyit állapított meg a Kúria. .. Négy év Törökországban, 1925-től, 1929-ig, — kronológiailag nem hosszú idő, de történelmileg rendkívül jelentős Évszázadok hagyományai dőltek romba ez alatt a négy év alatt. Qázi Musztafa Kemál pasa egymásután hozta be a legjelentősebb reformokat. Nem várt, nem „készítette elő“ még attól sem félt, hogy a „sötétbe ugrik," ha népét az európai civilizáció közösségébe kapcsolja be. Nem kutatta, hogy mennyire érett, vagy mennyire nem érett a nép a reformokra. — egymás után lépett, óriási léptekkel a haladás útján. Hírlapírói élményeimet immár a harmadik év távlatából írom most össze. Egyszerű megfigyelések. Hiányzanak nagy szenzációk, a világra szóló leleplezések és még inkább hiányzanak az indiszkréciók, — de annak a rejtélyes nemzetnek, amelyet Európa „betegemA beszélgetés végére ért s mi megköszönve szívességét, távoztunk a magyar tehetség, tudományosság, igazságosság nagytekintélyű képviselőjétől, akit a magyar közélet büszkén tekint értékének. Ezt az értéket mérlegelte most a kormányzói kitüntetés. ■" Af. G. berének" neveztek, — egy kissé megvilágítja lelki életét mindaz amit láttam. Sztambul idegenforgalma igen nagy. A hajók és vonatok állandóan ontják a kiváncsiak tömegét. Három szempontból volt divat a gazdagok között Sztambul meglátogatása. Az első, az örök szempont: a világ legszebb városának fekvése élvezi Sztambul ezt a jelzőt. Vitán felül Budapest a maga régiségével csupán a kontinens belső városai között a legszebb, de aki Sztambult megismerte, kénytelen a pálmát ennek a városnak ítélni. A második szempont: a históriai emlékek hallatlan tömege. Bizánc kétezeréves, a török uralom félezeréves emlékei, a szultáni szerájok, a csodálatos mecsetek, köztük a bizánci építőművészet halhatatlan remeke: az Aja Szófia. . . A harmadik szempont: a város egy A táncoló dervisek utolsó istentiszteletén Sztambulban (Hírlapírói élményeim Törökországban) szendrői Pap József, az Ügyvédi Kamara elnöke 12