Ország-Világ, 1932 (53. évfolyam, 1-14. szám)
1932-06-15 / 7-8. szám
6 ORSZÁG-VILÁG Herritz Oszkár Egyike a fiatalabb festőgeneráció kiválóságainak. Amikor elvégezte a képzőművészeti főiskolát, tudásvágya külföldre vitte. Münchenben és Párizsban élt évekig és dolgozott, tanult. Tele vággyal és ambícióval visszatért hazájába és Győrben helyezkedett el. Az intelligens dunántúli városban méltányolták művészetét és elhalmozták megrendelésekkel. Megalapította ott a képzőművészeti és iparművészeti társaságot, kiállításokat rendezett, melyeken feltűnt olaj- és aquarellképeivel, figurális dolgaival és kompozícióival. Néhány év előtt Budapestre került és nevével már több kiállításon találkoztunk. Herritz Oszkárnak ezúttal két munkáját mutatjuk be az (Ország-Világi) olvasóinak. Győri székesegyház belseje. (Olajfestmény) Tükör elött. (Vizfestmény) ' 1932 junius 30 — julius 15 így került Vaszary János a Terézkörúti Színpadhoz és reméljük, hogy önállóságát megtartva sikerülni fog neki a kabaré művészi nívóját visszaállítani a régi magaslatra. Magyarország a világkrizisben. Dános Árpád dr. egyetemi magántanár, kormányfőtanácsos, a Magyar-Olasz Bank igazgatója, aki nevét a gazdasági irodalom terén már nagyon ismertté tette, újabban francia nyelven tanulmányt irt a magyar gazdasági válságról La Hongrie dans la crise mondiale címen. Ez az értékes tanulmány a „Magyar Közgazdaság“ kiadásában jelent meg rendkívül ízléses kiállításban és kitűnő áttekintést nyújtó illusztrációkkal. Dános Árpádnak nemrég «örülő szomjazok» címen novellás kötete jelent meg, amelyről az ORSZÁG-VILÁG már megemlékezett. Kresz Károly kincstári főtanácsost, a TÉBE igazgatóját, a Lipótvárosi Társaskör XXI. rendes közgyűlésén egyhangúlag és név lelkesedéssel társelnökévé választotta. Róna Lajos gyásza. Súlyos csapás érte Róna Lajos kollégánkat a «Pénzvilág» főszerkesztőjét. Édesanyja, a jótékonyságáról és nemeslelkűségéről ismert úriasszony, özv. Rónaamuné 74 éves korában Szegeden meghalt. Gyermekein kívül kiterjedt rokonság kísérte utolsó útjára és halála mindenütt nagy részvétet keltett. Miért vált meg Herczeg Jenő a Terézkörutitól ? Megírták a lapok, hogy a Terézkörúti Színpad, kitűnő igazgatója, Roboz Aladár a jövő szezonra Vaszary Jánost, a sok sikert aratott színpadi szerzőt és kiváló rendezőt szerződtette a kabaréhoz főrendezőnek és dramaturgnak. Ez a kis színházi hír mindenkit meglepett, mert a kabaré főrendezője évek óta Herczeg Jenő volt, akinek nevéhez nagyon sok siker és ragyogó színészi alakítás fűződött. A beavatottak előtt is meglepetést keltett Herczegnek a kabarétól való hirtelen megválása és a pesti publikum már csak ilyen, kutatni kezdte annak okait. Roboz Aladár is, Herczeg is mélységes hallgatásba burkolózott, mégis kipattant a nagy titok. Az igazgató és a főrendező között súlyos nézeteltérések keletkeztek. Amit a főrendező jónak és helyesnek talált, az ellen az igazgató emelt kifogásokat, amit viszont az igazgató akart, az a főrendezőnek nem tetszett és ennek több ízben hangosan adott kifejezést. A tényállás röviden az, hogy Herczeg nemcsak színésze és főrendezője volt a kabarénak, hanem dramaturgja is. E munkájába azonban nagyon sokan beleszóltak. Az nem lett volna baj, ha azok adtak volna tanácsokat Herczegnek, akik értenek a színházhoz, hanem olyanoknak volt döntő befolyásuk, akik nem értettek a színházvezetéshez, de nem értettek különösen a darabok kiválogatásához. Ebből aztán az következett, hogy a kabaré kitűnő művészszemélyzete kénytelen volt olyan darabokban játszani, melyeknek nem volt meg az a közönségsikere, amit évek hosszú során át megszoktak. Ez a szomorú tény persze meglátszott a kis színház bevételein is és ezért az igazgató volt dühös. Herczeg például kézzel-lábbal tiltakozott a Werbezirk vendégjáték ellen és a kasszarapportok szerint neki volt igaza. Tiltakozott több darab előadása ellen és ismét neki volt igaza. Végre is a szezon végén kirobbant belőle minden keserűség és alaposan megmondta a véleményét mindenkinek, akiket illetett. Kijelentette, hogy nem hajlandó, mint dramaturg-főrendező tovább is viselni közönség előtt a felelősséget a kabaré nem a mindig sikerült műsoráért és fájó szívvel bár, de a jövő szezonra nem hajlandó a szerződést aláírni. Basilides Sándor A lapok azt írták erről a mindjobban népszerű művészről, hogy Amerikából érkezett egy műbarát, meglátogatta rákosszentmihályi gyönyörű műtermében és összevásárolta a képeit. Most kezdheti elölről a munkát. Basilides Sándor neve ma már a legjobban csengők közé tartozik, munkáival a kiállításokon nagy sikert ér el és emlékezetes még a Munkácsy céh tavaszi kiállításán bemutatott e Rőzseszedők» cmű képe, melyet a «Zuzmara» cíművel együtt a főváros vásárolt meg. Jelenleg egy nagyobbszabású kompozíción dolgozik, melyet már előre lekötölt az amerikai műbarát, aki valósággal beleszeretett munkáiba. Holló Pál.