Ország-Világ, 1934 (55. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-03 / 1. szám
ÚJÉVI SZÁM.Ára 20 fillér. 1934. január 3. TÁRSADALMI, MŰVÉSZETI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VÁROSPOLITiKAI LAP Megjelenik havonta kétszer. 55. évfolyam, 1. szám. A szerkesztő bizottság elnöke: BOTFAI HŰVÖS IVÁN székesfővárosi bizottsági tag Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., JÓZSEF UTCA 12. Telefon: 31-8-18. Kik építették Budapestet Előző cikkeinkben József nádorról, gróf Széchenyi Istvánról és Andrássy Gyula grófról emlékeztünk meg, mint akik Budapest naggyá tételében soha el nem múló érdemeket szereztek maguknak. Ezeknek a nagy városépitőknek példája hathatott Táncsics Mihályra, kit a fiatalság 1848-ban a forradalomkor börtönéből szabadított ki, hova sajtóvétség miatt került, ki egyike volt azoknak, kik Budapest mai képét előre megrajzolták. Midőn Táncsics Mihály felségsértés miatt 1860-ban ismételten börtönbe került, hogy tizenöt évi büntetését kitöltse, börtönében bámulatos éle itatással rajzolta meg a jövendő főváros képét. Ezen munkáját 1864- ben álnév alatt eljuttatta a Vasárnapi újsághoz, de az a tanulmányt nem merte kiadni. Csak midőn 1867-ben félig megvakultan kiszabadult börtönéből, »Fővárosunk« cím alatt kiadta munkáját a következő jeligével: »Amily mértékben teremtitek a fővárost nagyszerűvé, oly mértékben válik e hon hatornássá.* luio:-Pics mit ve bet! hibáztalja, hogy minden terv és szabály nélkül építenek. Azt tanácsolja, hogy befolyásos, tekintélyes, tehetős polgárok alakuljanak bizottsággá, járuljanak a királyi helytartótanácshoz és kérelmezzék, hogy egész Budapest területére szabályozási terv készülhessen, s amíg ez meg nem történik, addig semminemű építkezés ne engedélyeztessék. Főfeltételnek a tiszta levegőt mondja, melyről mindenképpen gondoskodni kell. E célból két kikötőt javasol; egyiket fent a gőzmalom táján, a másikat a Ferencz külvárosban a régi Molnár tótól be a Két nyulutcáig (jelenleg Lónyay utcáig). A déli kikötő partjáról a Gellérthegy alá hidat építsenek. Az északi kikötőtől a Teréz, József és Ferenc külvárosokon keresztül csatornát kell a város szélén létesíteni, mely a két kikötőt kösse össze. Ennek partján a kicsinyes Városligetet világvárosiassá kell fejleszteni. Az összes főutakat és csatornák partjait fákkal kell beültetni, hogy tiszta levegőjű sétányokká, váljanak. Ez lenne az ifjúságnak futásban gyakorló pályája. (Sta-dion gondolat megnyilvánulása.) A város öntözésének kérdése a csatornán járó vízi- puska-szerű géperőművekkel oldandó meg. Táncsics majd a Belváros szabályozásáról beszél. Az Úri-utca (Petőfi Sándor utca) törte át a Fehér hajót (híres vendéglő volt, mely Vörösmarty Mihályt is gyakran látta vendégül). (Így történt.) A Városház-térről (a mai Piarista-tér) a Városházának és a kegyesrendiek épületének el kell tűnnie (így történt) és a Dunapart hosszában feltétlenül sétányt kell teremteni. Általános kérdésekben azt javasolja, hogy a házak tágas udvarral épüljenek és pince, u. n. földalatti lakások ne engedélyeztessenek. (Ő már akkor is gondolt erre). A budai várat lebontásra ítéli, mondván, hogy Buda páratlan tündérvárossá emelkedhetnek, ha a várat lebontanák. A helyére egy új város építését képzeli el. A budai Dunapartot, a Császárfördőtőt Coliért Vivét- t, akarja fásítani, sétánnyá akarja átvarázsolni (sajna, ez még a mai napig sem történt meg). Rudasfürdőt, Rácfürdőt és Sáros (mai Gellért) fürdőt modern fürdőkké akarja átalakítani és azt tanácsolja, hogy a Lukács és Császárfürdőt az állam vegye át. A Margitszigetet a kisebb szigettel összeragasztva fürdőnek kell kijelölni és olyan hidat építesenek, mely érinti a sziget csúcsát, hogy a hídról le lehessen lépni a Margitszigetre. Táncsics Mihály röpirata végül az Aldunasor ügyével foglalkozik, a Mária Valéria-utca létesítését és a Dunapartnak korzóvá való megépítését javasolja. Ismételten csak sétányok létesítését forszírozza és a következő módon aposztrofálja az akkori városi tanácsot: »A tanácsot zsebelési szándék vezeti, mert be akarván építeni az Aldunasort, azok telkeit el akarja adni, hogy az eladott telkekből a városházára emeletet építhessen és a redutot akarja felépíteni. (A cél nem volt elhibázott, csak a pénz előteremtésének módja). Inkább egy szép sétány épüljön, mely mellett alacsonyuljon törpévé a berlini »Unter den Lindem. Táncsics a következő szavakkal fejezi be tanulmányát: »Fővárosunk ügye az egész országé is, ezt tehát a törvényhozásnak fel kell karolnia, igy fővárosunk egész Európában páratlanul széppé fejlődhetik. Kezdetül kimondatik, hogy senki addig új házakat nem építhet, amig a testvérváros újjáépítésének terve el nem készül. Széchenyi István tanácsát kell megfogadni s akkor Magyarország oly virág- Budapest látképe három híddal. Kilátás a Lánchídról a Mátyás koronázó templomra