Ország-Világ, 1935 (56. évfolyam, 1-38. szám)

1935-12-05 / 36. szám

4 Sürgős intézkedést mielőtt katasztrófa következik be A Margit-hídon egy autóbusz egy kerék­páros miatt kénytelen volt hirtelen lelassí­tani, minek folytán a hátulról jövő villamos­kocsi beléje rohant és csaknem belelökte a Dunába. Hajszálon múlott, hogy ez be nem következett. Talán ez volt a szerencsés ómen, mely figyelmezteti hatóságainkat, hogy a Mar­git-hídon a hídkorlát gyönge és még el nem képzelhető katasztrófáknak lehet előidézője. Ha valami váratlan akadály egy gépkocsit, vagy autóbuszt egyszer hirtelen elfordulásra kényszerít, az utasostól nagy lendülettel bele fog zuhanni a Dunába. A rendőrség sürgősen írja elő, legalább az építés ideje alatt a 18—20 kilométeres sebességet, hídépítőink pedig sür­gősen tegyenek előterjesztést egy hatalmas, széles vastartókból összeépített, mai kornak megfelelő korlát létesítésére. Az autóbusz-utasoknak a Margit-hídon leg­alább olyan biztonságban kell lenniük, mint a Lánchídon. Mindenesetre sürgetni kell a Margit-híd át­építési munkálatait, mert, amint hírlik, egy teljes évig, vagy talán tovább is el fog tar­tani, amíg a teherjárművek a Margit-hídon a villamos vágányokat felváltva fogják a for­galmi időben használni, ami szigorú rendsza­bályok alkalmazása nélkül nap-nap után le­het súlyos szerencsétlenségeknek okozója. Fenti balesetből két tanulságot lehet levonni. A Margit-híd kiszélesítését az óbudai híd lé­tesítésének kellett volna megelőznie; másod­szor a vágányoknak már régen a középen kel­lene mindenütt feküdniük. Az alagút csempézését abba­hagyták Úgy látszik, sikerült megállítanunk az alag­útnak a piszkos szinü lapokkal való burko­lását. Csak egyet sajnálunk, hogy az illeté­kesek akkor jöttek rá arra, hogy a felhasz­nált seszinü lapok alkalmazása annyi, mintha semmiféle lapozás sem történt volna, amikor már igen nagy területnek történt meg a burkolása. Ismételten arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az alagút csempézésének csak akkor van értelme, ha az fehér, ragyogó lapokkal törté­nik. Kár elfelejteni, hogy az volt tulajdon­képpen a cél, hogy az alagút, amellett hogy tiszta benyomást keltsen, világosabbá váljék. Honnan vette nevét a Pál ucca, mely Molnár Ferenc Pál uccai Kuk című kitűnő elbeszélése hőseinek volt szintere Érdeklődésére azonnal válaszolunk. Már a múlt évben foglalkoztunk az uccaelnevezések kérdésével és mi is megállapítottuk, hogy a Közmunkák Tanácsa régebben az uccák­ elneve­zését nem valami nagy leleményességgel esz­közölte. Nem akarjuk megismételni azoknak az uccáknak neveit, melyek nemcsak hogy ér­telem nélküliek és egyenesen bántak, mert azok amúgy is ismertek minden pesti ember előtt, örvendünk, hogy arra a kérdésére, miért nevezték el a József k­örút egyik kis m­ellék­­uccáját Pál uccának, felelni tudunk. Volt Bu­dapesten egy K­r­a­i­l Pál nevű nagy vagyonra szert tett vaskereskedő. Egyetlen leánya volt I­r­m­a, ki később jótékonyságáról vált híressé. Krail Irma első férje egy Farkas nevű föld­­birtokos, második férje gróf Somsich volt, ki iszákos hajlamú ember volt és egy alkalom­mal ennek következtében a Dunában lelte ha­lálát. Harmadik férje volt a Nemzeti Szín­ház híres drámai színésze, Bercsényi Béla, ki­nek elhalálozása után mint hatvankét éves asz­ szony, egy báró Strahlendorf nevű harminc éves fiatalemberhez ment nőül. Krail Irma atyjától hatalmas telkeket örökölt, melyek a József körút és a mai Csepreghy utca sar­kán kezdődtek és csaknem az Üllői útnál vég­ződtek. Krail Irma parcelláztatni akarta eze­ket a telkeket és azzal a feltétellel adott a fővárosnak a mai Pál ucca helyén ucca cél­jaira telkeket, ha az uccát atyjáról, Krail Pál­ról nevezik el. Az illetékes hatóság csak félig ment bele a dologba és az uccát szellemesen Pál uccának nevezte el. Krail Irma egyebekben, mint említettük, jótékony, bőkezű hölgy volt és egyáltalán nem sajnáljuk, ha alkalmunk volt ezúttal róla is megemlékezni. Idegenforgalom Az elmúlt évek alatt végzett idegenforgalmi munkának eredménye a székesfőváros statisz­tikai hivatalának 1934. évi évkönyvéből és egyéb statisztikai kimutatásokból állapítható meg. Az idegenforgalom állandóan emelke­dik, ami Budapest nagyszerű adottságának kö­szönhető. Igen érdekesek azok a számada­tok, melyek a különféle nemzetiségű láto­gatók számát jelölik meg. Csak egy néhányat akarunk felemlíteni. Természetesen az osztrákok keresték fel leg­többen Budapestet. Második helyen állnak a németek, harmadikon az angolok, negyedik helyen az olaszok, ötödiken a franciák, hatodi­kon a lengyelek, hetediken, egészen kis szám­mal, 523-al, az amerikaiak. Az idegenforgalom évről-évre cca 126/o-kal emelkedik. Az emel­kedés százalékának megállapítását azért tart­juk különösen fontosnak, mert igen sok rek­lámcikk jelenik meg az utóbbi időkben a Gyógyhely bizottság vezetője részéről, kinek adatai, ahogy nézzük, nem fedik a statisz­tikai hivatal számadatait. Különösen zavaro­sak a Gyógyhelybizottságnak a gyógykeze­lést keresők számszerűsége. Azt hisszük, hogy említett hivatal tévesen a budapesti egyéb szállodai forgalmat lebonyolító idegeneket is a fürdővendégek közé vette fel. Nagyon fon­tosnak tartanók, hogy teljesen hiteles adatok álljanak mindenkor az illetékesek és a nagy­­közönség rendelkezésére, hogy azokból esetleg olyan következtetéseket is le lehessen vonni, melyek megtakarításokkal járnak. Ha az ille­tékesek azt látják, hogy valamelyik intéz­ményre nincs szükség, ha az nem­ áll a hely­zet magaslatán és az eredmények a kiadott költségekkel sem állnak arányban, úgy olyan intézmények megszüntetése elől sem szabad elzárkózni. Amikor ma már külföldön min­denki Budapestről beszél és sikk Budapestre jönni, amikor a walesi herceg számokban ki nem fejezhető reklámot csinált Magyarország­nak, az a nézetünk, hogy másképpen kell az idegenforgalmi kérdést elbírálni. Nem va­gyunk ellenségei annak, hogy például kül­földi orvosok költségeit részben fedezzük, mert azok igen sokat tudnak a magyar fürdő­város-ügynek használni, de fel kell hagyni végre azzal a szellemimel, mely annak látszatát kelti, mintha nekünk fizetnünk kellene vala­kinek, hogy gyönyörű városunkat, nagyszerű fürdőinket és művészeti értékeinket megte­kintse. De leginkább az ellen tiltakozunk, hogy a Gyógyhely-bizottság érdemének tudja be azt, hogy nagy pénzen, szóval államköltségen, ennyi és ennyi idegent tudott idecsődíteni. Senki sem fog abban kételkedni, hogy fog akadni a nagy világon igen sok érdemes, értékes, elő­kelő társadalmi állású, tekintélyes ember, aki szívesen eljön Budapestre, ha utazási és it­teni tartózkodásának költségeit megfizetjük, de abban sem lehet ma már kételkedni, hogy igen sokan saját költségükön is szív­esen jön­nek Budapestre. Legalább ezt bizonyítják a statisztikai adatok. Elérkezett az ideje, hogy végre mi is ön­tudatra ébredjünk és ne szórjuk a pénzt ott el, ahol már tisztában vannak azzal, hogy ér­demes Magyarországra jönni. ORSZÁG-VILÁG A kormányzó névnapja A főváros és az egész ország meleg sze­retettel ünnepelte meg vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó nevenapját. Az igaz szeretet és őszinte rajongás spontán megnyi­latkozását valóban megérdemli az a férfi, akinek országunk annyit köszönhet. A ma­gyarok istene tartsa meg őt sokáig!! Liber Endre h.­polgármester névnapja Liber Endrét névnapja alkalmából számo­san üdvözölték. Elsők között Szendy Károly polgármester köszöntötte, majd Lamotte Ká­roly alpolgármester gratulált. Az elöljárók ne­vében Duday Lajos, a FANSz képviseletében Erődy Kálmán, a József fiúárvaház volt nö­vendékeinek egyesületének nevében Schuler Alajos igazgató keresték fel, hogy névnapja alkalmából jókívánságaikat tolmácsolják. Li­ber Endre hálatelt szavakkal köszönte meg a gratulációkat. Csendélet a VIII. ker, Ká­lvária­ téren A következő panaszos levelet kaptuk: Az Ország-Világ tekintetes Szerkesztőségének Budapest. Évek óta tisztelettel és megbecsüléssel ol­vasom értékes nb. lapjukat, élénk figyelem­mel kísértem mindenkor igazságos és erélyes fellépésüket és örömmel tapasztaltam­, hogy az a legtöbb esetben eredményre vezetett. A következő kéréssel fordulok most a tekin­tetes Szerkesztőséghez: A Kálvária­ téri háztulajdonosok nagy ál­dozattal igyekeznek házaikat modernizálni, szépíteni, aminek következtében ma már igen sok intelligens ember költözött erre a vidékre, sőt a térnek szép és előkelő filmpalotája, színháza is van. Múlt év december havában a Kálvária-tér háztulajdonosai küldöttségileg keresték fel Szendy polgármester urat és neki memoran­dumot nyújtottak át. A memorandum fő célja a tér útbetorkolásainak rendezése, füvel való bevetése volt. Nevezetesen a Karpfenstein-utca sarkától a Dankó Pista­ utcáig szabad »Gurnd« van, ahol állandó footbalozás folyik. Eltekintve attól, hogy ez a terület a közvetlen mellette fekvő villamosvágányok miatt is életveszélyes, életveszélyes az ott footbalozó és játszadozó gyermekek számára is. Emellett a járó­kelők állandó inzultusok­nak van kitéve, mert a környék legrosszabb nevelésben részesült gyermekei és még fel­nőttek is, itt footbaloznak. Itt valóságos sport­pálya van. Télen korcsolyáznak, ródliznak, stb. és éktelen lármát csapnak. Az arra járó nők és férfiak arcába dobálják a hatalmas bőr­labdát, ablakokat törnek, zúznak be. Rendőrt pedig a téren aranyért sem látni, holott éjjel­nappal verekedések is gyakran előfordulnak. Tisztelettel felkérem a tekintetes Szerkesz­tőséget, szíveskedjék erélyesen közbelépni, hogy az életveszélyes területet sürgősen kerít­sék be, mert már igazán tarthatatlan állapotok uralkodnak. Nem kerülne nagy költségbe a veszélyes és parkírozandó terület bekerítése és az amúgy is nehéz gondokkal küzdők megérdemelnek egy kis nyugalmat. Köszönetem előzetes kifejezése mellett ma­radok Budapest, 1935 november 18-án hű tisztelőjük: Egy nyugalmazott ezredorvos. (Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy a tér rendezése folyamatban van)! [A szerk.] Vásároljon telket a kiépített Széher-uton! Hárshegyi Gazdaság rt.T. 318-18,641-82, hol építéshez kő, homok, kertekhez sárga sóder kapható.

Next