Orvosi Hetilap, 1857. szeptember (1. évfolyam, 14-17. szám)
1857-09-17 / 16. szám
— 243 - s nemű egyének találkozzanak, miből egyszersmind kiviláglik, hogy az orvosokon kívül laikusok is vegyenek részt a gyógyszerkísérletekben. Azon 27 egyén közt, kik Jörg vezérlete alatt a gyógyszereket kisérlették, három nőnembeli volt. Mindkét nem részeltetése szükségét senki sem fogja kétségbe vonni, ha meggondoljuk, hogy a méhre ható gyógyszerek természetesen csak nőnemnél fognak eredményeket nyújtani. A különben jeles élettani kísérletek légsavas ezüsttel (nitras argenti) csak maga Dr. Kramliner s néhány férfiú által tétettek, miért is magában értetik, hogy a méhre való hatásról semmi nyoma sem fordul elő, melyre még is kell, hogy egészséges állapotában is hasson, miután annak sokféle megbetegedéseinél hasonlíthatlan jó hatással, oly gyakran alkalmazzuk. — Lesznek, kik kétségbe fogják vonni: valjon fognak önök is magukat ily kísérletekre elszánni ? Részemről épen nem kételkedem hogy ily kísérletek átalánosan megismert szükséges létéről meggyőződvén, azokra a különben is nemeskeblű nők talán szintúgy fognák elhatározni magukat, mint férfiak, valamint ezt az amerikai gyógyszerkisérleteknél látni volt, hol ezen kísérletekre a jobb osztályokból számos nő ajánlkozott. 6) Szükséges, nemcsak a szabályellenes érzelmeket, valamint a kisérlők szellemi- szedélyi állapotát naplószerűleg följegyezni, hanem különösen a tárgyilagos jelenségeket is*) a gyógyszerkísérletet vezérlő orvosok által, a semiotika szabályai szerint, napról napra följegyeztetni. Dr. Schneller (az idézett helyen 91. 1.) fájlalja, hogy az érintett kísérleteknél sem hallcsövi, sem vegytanilag górcsöi vizsgálatok nem létezhettek. Arról ugyan nem lehet kétség, hogy szabályellenes érzelmek, mint p.o. fájdalmak gyakran a legtürhetlenebb, olykor még pathognomiai kórjelenségeket is képeznek, tehát minden esetre figyelmet érdemlenek; de az eszes szenvedés, valamennyi tárgyilagos jelenségnek azon egy időben tett szorgalmas figyelembe vétele nélkül egyátalában nem ismertethetik meg. Ez okból a hasonszenvi gyógyszerkísérletek nagy számából is semmiféle hasznot sem meríthetünk, még azon esetre sem, ha nem tétettek volna egyátalában érzékfölötti gyógyszeradagokkal, miután nagyából van benne képviselve, mi Hamburgban — ezen világvárosban, hol annyi nyilvános és titkos „kunion du beau monde“ kacérkodik, a legnagyobb ellenőrködés mellett sem gátolható egészen. Lélekbeteg aránylag szinte sok fordul meg a közkórházban, kik állítólag többnyire szerencsétlen kereskedelmi spekulációk áldozataivá lőnek. Dr. Langgaard jeles orthopédiai intézetéről kell még említést tennem. Intézetében jobbadán általa eredetileg föltalált vagy célszerűen módosított gépek, készülékek alkalmaztatnak. Mindamellett fölveszi szerelésében más szakértőnek is okszerű javalatát, elfogadja bárkinek is józan tanácsát. Gépek, közeszközök magában az intézetben készíttetnek Dr. Langgaard felügyeletes közreműködése mellett, mégpedig oly kitűnő minőségben, hogy azok már a párisi világiparműtárlaton s közelebbről Hamburgban, a „Gesellschaft zur Beförderung der Künste und nützlichen Gewerbe“ előtt, aranyérmet nyertek. Az intézetnek egészséges, kies fekvése van. Termei rendesen tágasak, tiszták. Az intézet terjedelmes, szép és nagy csak alanyi jelenségeket, és a kevés számú tárgyilagosokat véghetlenül hanyagon, s minden pontosság nélkül említik, azért is ránk nézve haszonvehetlenekké válnak. Ezen a budapesti orvosi társulat gyűlésében tartott előadás nyomán az elnök által választmány neveztetett, mely az élettani gyógyszerkisérletek szükségességéről és módjáról véleményt adjon, valamint az utakról is, melyeken azokat életbe léptetni lehetne. Az e végre kijelölt választmánynak indítványomra nézve kedvező eredménye a beállott szünnapok miatt még eddig nem közöltethetett a társulattal, miért is ezen a gyógyászati művészetre nézve gyakorlatilag fontosabb ügynek további fejleményeit e lapokban közleni csak később lesz alkalmam. Azonban ismervén ügyfeleim fogékonyságát a gyakorlati haladás iránt, meg vagyok győződve, hogy sükerteljes élettani gyógyszerkísérletek nemcsak itt, hanem hazánk egyéb helyein is fognak alkalmazásba vétetni. Ily közösen és erélyesen véghezvitt munkák által a gyógyművészet előmozdítására csakugyan lehetne hasznos eredményekre, s azon örvendetes helyzetbe jutni, hogy e tekintetben kelet is tudományos fölfedezéssel szolgálhatna nyugatnak. A PESTI GYERMEKKÓRHÁZBÓL. LÉGCSŐ- HÖRG- TÜDŐSOB, a légutakba jutott idegen test által előidézve. Közli Dr. Koller Gyula, első segédorvos. (Vége.) Tudjuk a bonctanból, hogy a jobboldali hörg jóval tágabb a balnál, s innen könnyű belátni, hogy a légcsőbe jutott kukoricaszem, ezen által ugyancsak a jobb oldali hörgbe vitetett, melynek oszlási helyén végre fenakadt, s a beteg álló vagy ülő helyzeténél véglegesen ott fészkelt. Elzáratván tehát ezáltal a jobb tüdőnek légutai, természetes hogy a mellkas jobb oldalán a légzés-zörej határozatlan s igen gyöngén volt hallható. Ellenben a légcső és a baloldali hörg szabad maradván, ezen után a légfolyam gátolva nem jön, a légzés tehát a bal tüdőre korlátoltatott. A kukoricaszem mint idegen test izgatólag hatott a lakhártyára, s abban sobot idézett elő, mely folytatólag a jobb hörg finomabb elágazásaira s elvégre a légsejtekbe is elterjedt. Midőn azonban a gyermek néhány óráig hátán feküdt, a kukoricaszem kilégzés alatt elhagyá helyét, s köhögést idézvén elő, ez által ismét a légcsőbe vitetett, melynek egész helülét kitölté s ez által okozá a fuldoklási rohamokat. Első alkalommal a gyermeknek ösztönszerűleg véghezvitt rázása által az ilykér beszorult kukoricaszem kimozdittatott a gonddal művelt parkjában, árnyas helyen egész nap hosszant, üde jégen feküsznek ágyaikban, vagy fölváltva sétálgatnak, gymnastizálnak a betegek. De térjünk át Helgolandra, ama fölséges angol szigetre, mely az éjszaki tenger óriási víztömegének bőszült habjaival, ezred év óta, örökös küzdésben áll. Augustus 23-kán szálltunk Hamburgban hajóra, hogy csodáljuk ezen dicső gyógyhelyet, mely annyi kimerült egyénnek edzette meg újra bágyadt tagjait. Most érzem jelentőségét annak, hogy mit tesz : ég és víz között lebegni, oly tengervíz fölött hányattatni, mely örökösen hullámzik és zúg. Láttam és észleltem a tengeri betegséget egész erejével kitörni. Mint a szabad tengerre kiértünk, a hajófedezeten sétálgatok vagy állók száma, mindinkább gyérült. Sok utazó szédülni kezdett, roszul érzé magát s nyughely után epedezett, mert lábain alig birt állani. Arcuk elsáppadt, szemük elveszté fényét. Elhallgatott a csevegés, tréfa, hahota. A tengeri beteg *) Sok orvos fájdalom, azon alaptalan véleményben van, hogy az egyszerű élettani gyógyszerkísérletek által előidézett kórjelenségek csak alanyiak. Hogy ez nincs így, bebizonyítja p. o. a szépnönye (belladonna), mely egészségeseknél egyebek közt következő tárgyilagos jelenségeket idéz elő : 1) a láta kitágulását, 2) az arcbőr kipirulását, 3) a nyelés eszközeinek vörösségét és megdagadását, 4) többféle elválasztásoknak, név szerint a nyákhártyáénak megkereskedését, 5) gyakori vizelésösztönt a vizelet kiürítésével. — 244 -