Orvosi Hetilap, 1858. február (2. évfolyam, 5-8. szám)
1858-02-21 / 7. szám
7. Sí. Pest, 1858. Február 21. Megjelenik minden Vasárnap, Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottyautca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP, Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. Markusovszki L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. Tartalom: A takaros szemloltok fölismerése és gyógyítása. Dr. Hirschler. — Kórházi közlemények. — A bujakórszereléséhez. Dr. Popper József. — A rüh gyógykezelése katonai kórházakban. Dr. Kudik Fer. — Külföldi irodalom Az u. n. psychographphali (asztal hatás) foglalkozásból származott ragályos őrültség. Casper után közli Kocsis Alajos — Társulatok.— Természettudományi társ. Febr. 6-ki gy. Orvosegylet Febr. 6. gyűl. Gyógyszertani közlemények. Az alaktalan (vörös) vilany. Árpacukor fertőzése hánytató borkővel. — Heti kimutatás. — Vegyesek. Hivatalos. Pályázat. Tárca . Némely észrevételek az uj szigorlati rend tervezete alkalmával. III. — Lapszemelvény. Az orvosi tanok beosztásának elméleti- és gyakorlatiakra, bármennyire alapos is, több rész következése volt, mint amennyit közönségesen gyanítanak. E beosztás régtől fogva az úgynevezett gyakorlati szakok művelésétől a legtöbb hasznot és nyereséget igér a tanulónak, s a vényformulát (Receptformes), mint csak az avatottak által közelíthető szentélyét és tetőpontját a tudománynak, tünteti föl. — Értekezésünk folytán meg fogjuk mutatni, hogy a legújabb, legvilágosabb gyógyászi módszernek, s hozzá még aránylag leghozzáférhetőbb, s kézzelfogható köralakhoz, ugyanazon meddőség tapad mint a régibb, minden ítészet nélküli u. n. Schlendrianból eredeti formulákhoz, hacsak alapos és az adott esethez egyénített önálló észlelet által nem támogattatnak. — Talán bocsánandó kitérés lesz, ha Schleiden nem eléggé ismételhető szavait fölhozzuk, mit ő ezen eszmét illetőleg a gazdák részére irt élettanában mond: „itt oly viszony jő szóba, melynek hamis megítélése leginkább oka, hogy a gazdászat, főleg a német, és nem kevésbé a hozzá bizonyos tekintetben igen rokon gyakorlati gyógytan aránylag oly alacsony állásponton van. Kívánják ugyanis, miként az ösmeretek, miket a mezei gazda szerez, gyakorlatiak legyenek, hogy a tan, mely előadatik gyakorlati legyen. — De hogy mi az a gyakorlati ösmeret és tan, vagy egészen magyarázatlanul marad, vagy ferdén fejtetik meg, mert itt is mindennemű viszonyokat a dolog nagy hátrányára egymással összezavarnak. Mindjárt e kérdésnél: mi a gyakorlati ismeret ? élénkbe lép azon átalános tényleg fenálló előítélet ,mely Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. vidéken félév 4 fr 30 fr. egész év 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és Szelvények bérmentesen küldendők. A TAKAROS SZEMLOROK FÖLISMERÉSE ÉS GYÓGY KEZELÉSE.*) (Die Erkennung und Behandlung der blenorrhoischen Augenentzündungen). Dr. Hirschler Pesten. Az már régi igazság, hogy a gyógyeljárást (Therapie) a legjobb oskolában sem tanulhatni meg, s hogy a gyógyművészetet illetőleg csak egy oskola lehet, és ez a saját tapasztalás, sőt a saját elkövetett hibák. A kórodán látott bármennyi eset, bármennyi előadás, bármennyi olvasmány nem segítnek át a nehézségeken, melyeket az orvosnak gyakorlati ösvénye kezdetén a gyógyászat mezején legyőznie kelletik. És mégsem tagadhatni, hogy egy alapos és nyomatékos gyógykezelési tevékenységhez vezető alap a kezdeményt tanokban keresendő, amire a kórodán nyújtatik alkalom; csakhogy ezen ponton nem ismételhető eléggé a gyakorlati ismeretekről minő téveszmék és nézetek szoktak uralkodni. *) Ezen kóralak az itteni orvosegylet őszi hónapjaiban tartott ülés négy előadásának tárgya volt. Jelen értelme szerint hív másolata ugyanazon előadásoknak, hanem külalakzatára nézve több rendbeli változtatásnak jön alávetve. Legelőször is a négy előadás, mely többé kevésbé befejezett dolgozatot tön , egy teljesen összefüggő egészszé olvadt egybe, egyes hosszadalmai is kikerülvék , melyek ott helyükön voltak, a helyett azonban sok egyéb, mely szóbeli előadás folytán csak töredékesen érintetett, a nagyobb többség kedvéért közelebbről világitatott meg. H. TÁRCA. Némely észrevételek az uj szigorlati rend tervezete alkalmával. III. „A vizsgák szóval és nyilvánosan tartandók; — ugyanazon tárgyból több jelölt vizsgáltassák egymásután; csupán akkor ha csak egy jelölt jelenté magát, ez azon nap több tárgyból vizsgáltassák.“ A nyilvánosságnak szószólóra szüksége nincs, az korunk jelszava. Nincs művelt nép mely benne fejlődése, közerkölcsisége, igazságszolgáltatása palládiumát ne tisztelné. A nyilvánosság által a tanárok buzditatnak s tevékenységök gyümölcseit nyilván aratják; a tanulók pedig a részrehajlatlan , igaz és tudományosan szigorú vizsgálati eljárás által, melylyel a vizsgálók e váró percekben az állam és tudomány iránti kötelességüket teljesítik, ismételve intetnek tanulmányaik erélyes folytatására, s maguk is ítéletet mondanak társaik fölött, a hasonlók ítélete pedig szigorú szokott lenni. Hogy a vizsga tisztán szóbeli legyen, nekünk célszerűnek nem látszik. A fölavatási értekezések (dissertatio inauguralis) nem saját célszerűtlenségek, hanem az akadémiai tudományos élet silánysága s az illetők hanyag kezelése miatt alásülyedtek és avultak el. Ezek helyébe, ha a „tudományok egyetemeinek“ korunkban csakugyan államtanintézetekké válniok kell, egy kis írásbeli vizsga megkívántatnék, nem valamely szakbani tárgyismeret, hanem tisztán a fogalmazási képesség kipuhatolása végett. Orvostudori vizsgáink egyúttal államvizsgák is lévén, az itt előléptetett tudorok közhivatalokra is alkalmaztatnak, s mint megyei, községi, törvényszéki orvosok gyakran kelletinél is több relatiokat, törvényszéki eseteknél okadatolt s nem ritkán nehezen összeállítható véleményeket fölterjeszteni köteleztetnek, minélfogva a fogalmazási képesség a szigorlat nem megvetendő tárgyát képezhetné. E vizsga céljának tökéletesen megfel