Orvosi Hetilap, 1858. március (2. évfolyam, 9-12. szám)
1858-03-07 / 9. szám
133 134 lépő térimbeli izzadmánynyal lefolyó takárból saját be-tegségi fajt csinálni, épen úgy, mint ahogy a Pneumo- typhust nem tarthatjuk más mit csak hagymázos folyamatnak. — Graefe célja véleményem szerint az volt: több ugyanazon alapokból (tudniillik kezdetben térimbeli izzadmányból) származó vészteljes tünetek összefoglalása által, és a látszólagos véletlenségek szoros bonctani méltánylásával a takár egy hasonfaját (Varietät) fölállítani, mely hasonfaj távolabbi okai ismét a testben elterjedt különböző kórállapotokban rejlenek. Ha tudniillik most összefoglaljuk mindazt, mi eddig a valódi roncsoló kétlábról mondatott a hártyás takárral ellentétben, azt fogjuk találni, hogy míg a hártyás takárnál a szemölcstest külhámja alatt savós-genyes izzadmány rakódik le, mely miatt az túlságosan duzzadva s nagy fokú torlódási állapotban van, de tökéletes pangás és vér megalvás nincs ; — addig a roncsoló köthártyalobnál merő képlékeny izzadmány van beszűrve, nem egyedül a szemölcsös testben , de a köthártya minden rétegeiben, sőt az alatta fekvő kötszövet is áthatoltatik, és a láb képe sokkal nyomatékosabban tűnik fel: dag, hő és fájdalom, mint három sarkalatos tünete a lábnak (a pir vértorlódás jele, és így sokkal erősben, sőt kizárólag takarnál jő elő) , nagy fokban van jelen, s a lefolyás minden további tünetei a változásoknak felelnek meg, melyek a másodlagos áthedülés és eltaszítás (Abstassung) következményeiként a fakhártya merő képlékeny izzadmánya eltávolításával vannak szükségkép egybekötve. Végre a visszamaradt töpörödése és megképzése a köthártyának , és a héj végletes rövidülése természetes kimenete ilyetén izzadmányi folyamatnak. Graefe a conjuctivitis diphtheritica eddig taglalt tulajdonain kívül azt hiszi, miként kiváló esetek nevezetes számából a kóroktani viszonyzatot illetőleg is olyan következtetéseket hozhat, melyek a közönséges takárkórokától különböznek. Ő tudniillik a roncsoló kötlábot átalános bajnak tartja, mi kétoldali föllépéséből, a heves láztünetekből, s öt kisérő más belső szervek heves bántalmából következtethető. így 40 gyermeknél roncsoló kötlábnál háromszor halált látott torokgyík (Croup), néhányszor tüdőlob által, igen gyakran egyidejűleg lépett föl diphtheuriticus börleb az orrlyukak nyílásánál, a szájszélen vagy az előbb alkalmazott húzótapasz helyein. Az átalános megbetegedés eredetét Graefe némi valószínűséggel csak a veleszületett bujakórra és fogzásra viheti vissza. Legfontosbb ■——rmmm—————■—— az, hogy belszerek a hártyás takarnál mit sem használnak, míg a roncsoló kódlábnál határozottan hasznosak. Továbbá a diphtheritis főokául a járvány tekintetik, miről a múlt őszszel a legbiztosabban volt alkalmam meggyőződni, miután Graefe nézeteivel évek előtt megismerkedem,egyszerre és először a roncsoló közleb igen föltűnő járványos föllépését észlelem, melyet soká hinni vonakodtam. Itt is azonban csak a később említendő vegyületi (Misch) és átmeneti alakokról volt szó, míg a valódi Graefeféle diphtheritist csak elszigetelt egyes esetekben volt alkalmam láthatni. — Graefe észleletei különösen e pontra nézve irányadóknak tekinthetők, minthogy ő több ilynemű járványnál tapasztalta, miként az első kóresetek a leghevenyebben folytak le, s a szarubántalmak már pár óra múlva léptek föl, holott a járvány szintével vagy épen nem fordultak elő, vagy pedig csak a kór második (takaros) szakában, mi a kórjóslatra nézve természetesen nagy fontossággal bír. De más diphtheriticus kóralakok is jelentkeztek a járvány tartama alatt, továbbá szinte minden heves, közhártyaláb némi hajlamot tanúsított a roncsoló kóralakhoz az által, hogy a daganat a szokottnál feszesebb és az izzadmány merő anyagokban gazdagabb volt, s a maileg (edzés által) előhozott üszkös pörkökt eltávolítására is több idő igényeltetett. Végre Graefe szerint még a korra nézve is, a takárral ellentétben álló hajlam bizonyult be , minthogy újszülötteknél a valódi roncsoló kötlábgtalán nem észleltetett, legföljebb annak enyhébb vegyformái, mi azon köztudomású ténynyel egyezik meg, hogy az első év lefolyta előtt torokgyík sem jő elő. Leggyakrabban észleltetett a baj a második év második felében és a harmadik évben (48 eset közül 23.) A ragályzás mind a két bántalomnak közös; csak az jegyzendő meg róla, hogy a legnagyobb ragályzási képesség a kezdetben fellépő szürkés-sárgás folyadék tulajdona , mely később alább száll, de csekély mértékben a genyes elválasztás tökéletes szüntéig eltart. Legvégül még az is megemlítendő, hogy a járvány ideje alatt minden szemléle s minden erőművi behatás helybelileg hajlamitó oknak tekintethetik, s hogy kórházakban legalább műtéti sértések ilyenkor veszélyesek lehetnek. (Folyt, köv.) lett az érett tapasztalás áll) még inkább veszélyeztetik; ily nyugdíjintézetek a kívánt várakozásoknak nem mindenkor feleltek meg. Tekintsük meg röviden Európa nagyobb városainak orvosi nyugdíjintézeteit*). I. Angolhonban több ily intézet létezik, melyek közül kiemelendők: a) Azok, melyek a nyugdíjakat a tagokra, ezeknek özvegyeire s árváira terjesztik ki. p. o. Londonban a „London society for the relief of Medical men, their widows and orphans/1 szinte ugy Birmingham, Exeter , Yorkshire , és Surrey-ben. A londoni társulat 58 év óta áll fenn és 1850-dik év ápril haváig 40,000 font sterlinget (400,000 frt.) fizetett ki; hatásköre Londonra s 16 posta mértföldnyi területre terjed. b) A „the medical benevolent fund“ 1836-ik évben a provincial medical association tagjaitól alapítva igen jótékony intézet, mely saját hibájuk nélkül elszegényedett orvosoknak s családjaiknak ingyen segedelmet nyújt, vagy lassan és kis részletekben visszafizetendő kamat nélküli pénzkölcsönöket előlegez. c) A „British medical fund“ az egyesült korona országokra terjed. Ez egy biztositó és segélyző egyletből áll. Az első „provident branch“-nek neveztetik s következendő szabályokat állita fel a tagok felvételére : 1100—1000 pgc forint évi nyugdíjban minden tag 50-dik évtől 70-ik évig részesülhet. Az, ki ez egyletbe belépni szándékozik, bizonyos összeget egyszerre vagy évenként lefizetni tartozik. Ha valamelyik tag ez utóbbi esetben a lefolyt idő előtt fizetni képtelen , a fizetési képtelenség évétől, ha kisebb is, de illő évi nyugdíjban részesül. 2) Az orvos halála után özvegye vagy árvái évi nyugdíjjal láttatnak el. 3) Minden egyes árvának is adatik évi díj addig, mig önállóságát el nem éri. 4) vagy az árváknak összesen jár egy határozott díj. 5) Esetleges múlékony betegeskedésnél vagy az orvos roskadottságában (Invalidität) nyujtatik pénzsegedelem. 6) Bizonyos s egyszerre fize *) Medizinische Neuigkeiten. Erlangen.