Orvosi Hetilap, 1858. április (2. évfolyam, 13-16. szám)
1858-04-04 / 13. szám
Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Pest, 1858. 13. Sí. Aprilis 4. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya utca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP, Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. vidéken félév 4 fr. 30 kr. egész év 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. Honi és külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Tulajdonos és felelős szerkesztő. anátiod.é'^i I« ■ :• ■■■ . Tartalom: Az elmekórnak a törvényszék előtti megítéléséről. Dr. Schwartzer F. Vége. — Orvosi magángyakorlat. Kizárt lágyéksérv — műtét — kezelek. Csernó Ede. — Szerkesztői jegyzet. — Kii 1 f 6 1/1 i irodalom. A dülmírigy félheveny lobja, annak fölismerése és gyógykezelése. Dr. Ledwich Hawkesworth, dublini tanitótól. — Apróbb lapszemelvények. — Gyógyszertani közlemények. A gyógynövényekkeli kereskedés Magyarországban. Müller B. gyógyszerész. — Nyílt kérdés Török J. úrhoz az iblany-keményitőt illetőleg. Kocianovich gyógy. — Vegyesek. — Pályázatok. — Szerkesztői nyilt levelezés. AZ ELMEKORNAK A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTTI MEGÍTÉLÉSÉRŐL. Adalék a törvényszéki lélektanhoz. Dr. Schwartzer Ferenc, őrüldei igazgató Budán. (Vége.) Tárgyilagos és alanyi beszámítás. (Objective und subjective Zurechnung.) Minthogy a beszámítás a tett fogalmán alapszik , ez pedig három pontot foglal magában, melyek tetté emelik ; azért megszűnik a beszámítás, mihelyt e pontok, vagy csak ezek egyike is hiányzik, s ekkor az nem tett többé. E három pont a következő: 1) A beszámításnak nincs helye, ha az akarat és tett közt hiányzik a közbenjárás; hiányzik pedig a véletlen esetleges , kényszerített és tévedésből származott tettnél. 2) Nem lehet szó beszámításról, ha hiányzik a tett, mert ekkor csak valami akart szándékolt, de ki nem vitt, fekszik előttünk. Az osztrák büntető törvény 11. §-a így szól: gondolat. Vagy belső akarat miatt, ha ezt külső gonosz tett, vagy valami mulasztás , mit a törvény parancsol, nem követi, senkit sem lehet kérdésre vonni. 3) A beszámítás megszüntetése akarat hiány miatt. E 3-dik pont leginkább az elmekórtudóst és törvényszéki orvost illeti. Valamely látszólag történt tettnél a bizonyságokat kell fölhozni, s a bíró előtt megfoghatóvá tenni, hogy itt az akarat hiányzott, ngy tett nem áll előttünk. Ha pedig az akarat hiányzik, úgy megszűnik a tárgyilagos beszámítás, lett légyen a tett akár büntetésre méltó, akár nem. Büntetésre méltó tettnél e három pont jelenléte nem elegendő , hanem szükséges hogy az akarat szabad, és az akart választott legyen. Ha az akarat szabad választása hiányzik, úgy fönáll ugyan a tettnek, mint olyannak tárgyilagos beszámítása, de nem mint büntethető tettnek, mert az alanyi beszámítás hiányzik. A büntető törvény nemcsak az akarat műszerezetére támaszkodik atalán , hanem arra is, melyet a választás, megfontolásának nevezünk. Mikép megy véghez az akarat megfontolása és megválasztása, a legszorosabb vizsgálat alá veendő. Szó volt továbbá egy már lefolyt cselekedetről, melyben az akarat véghezvitetett; ez a cselekvőre nézve, mint ilyen, tárgyilagos beszámítást föltételez. A büntető törvény az előleges beszámítást mindenkor előre felteszi, mert ennek hiánya azt fölfüggeszti; azért csak alanyi beszámításról szól, mivel, mint a büntetőjog kinyomata, kénytelen az akarat megválasztására támaszkodni. Ez alanyi fölszámítás mindenütt föl van függesztve, hol a választás lehetlenné van téve. Hol az akarat szabad választása fehetlen, s hol annak műszerezete nem képes működni, ott a büntető törvény alapja. i. a szabadon választott büntethető akarat el van véve, s a tettet a cselekvőnek nem lehet beszámítani. De valamint nem elegendő, hogy a büntető törvény átalában csak büntetendő tettekről szóljon a nélkül, hogy azokat név szerint elsorolná, és úgy elégtelen , hogy a büntető törvény beelégedjék azon elvvel, hogy az akarat szabad választásának fehetlensége fölfüggeszti az alanyi beszámítást, hanem a föltéteket szintúgy név szerint elő kell sorolnia, melyek az alanyi beszámításnál érvényesek, és viszont melyek azt fölfüggesztik. Az osztrák büntető törvényben mind a három szükséglet ki van téve, s azok tárgyalását ki nem kerülhetjük. A büntető törvény bizonyos tetteket, mint tárgyilagos természetüknél fogva büntethetőket, név szerint elősorol. A büntethető tettek osztályából kiemel bizonyosokat mikről első rész, 1. §. így szól: ,,A bűntetthez gonosz szándék kívántatik. De a gonosz szándék nem csak akkor tulajdonítható véteknek, ha a bűntettel kapcsolatban álló rész , a bűntettnek véghezvitele vagy elhagyása előtt vagy után fontolóra vétetik és elhatároztatik, hanem akkor is , ha más valamely gonosz szándékból követtetik, vagy hagyatik el valami, mire az abból eredő rész , közönségesen bekövetkezhetik vagy bekövetkezik.“ Hye-Griunek miniszeri tanácsos utasítása szerint nem minden megbüntetendő tett, a bűntett, hanem jelenlétét a a törvény saját nézete szerint két rendbeli szükség föltétezi. (136 lap). 1) Tárgyilagos pont t. i. bizonyos külső tett , melyet tárgyilagos természeténél fogva a törvény határozottan bűntettnek magyaráz ; (4. cikk) továbbá 2) Alanyi pont t. i. a cselekvő részéről bizonyos akaratminőség, hogy azt neki mint „büntetendőt“ be lehessen számítani. Az elsőt illetőleg (magát a tárgyilagosat, mint történttet véve) az osztrák büntető törvény megelégedett a bűntettnek most 4-dik cikkben is ismételt név szerinti magyarázatával. A másodikra vonatkozólag mindenek előtt megjegyzendő miszerint arra, hogy bármely tett büntetendő legyen, megkívántatik , hogy átalában alanyilag (subjectiv) beszámítható legyen , az az, hogy az cselekvő, azt oly állapotban követte legyen el, mely szerint őt azért felelősségre lehessen vonni, azaz, hogy beszámításképes állapotában cselekedte legyen. Ez alanyi beszámítási képesség azonban minden idő tapasztalatai szerint csak akkor lép életbe, midőn a tett maga a) Valóságos, vagy legalább mégis lehetséges öntudat (belátás) mellett követtetik el. — „Hogy ez nincs meg-