Orvosi Hetilap, 1858. június (2. évfolyam, 22-25. szám)
1858-06-06 / 22. szám
Pest, 1858. Előfizetési ára : helybei félév 4 fr. egén* év 8 fr.Vidéken félév 4 fr 30 kr. egészév 9 fir.pp. A lapot illeti könlervények és fizetvények bérmentesen küldendők. Junius 6. Honi és külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. HEá.Modé'iri. folyam.. Tartalom: A gyermekágyi láz kóroktana. (Folyt.) Semmelweis tanártól. — Skoda tanár kórodéja. Tüdőlégdag. Közli Schnitzler J. — Átható koponyarepedés vérömlenynyel — lékezés —gyógyulás. Dr Lengyel Endrétől. — Külföldi irodalom. Életveszély elhárítása nagy fokú vérveszteség után a vérkeringés korlátolása által a törzsre és a fejre. —Apróbb lapszemelvények. — Gyógyszertani közlemények. — A dárdánykénet mireny tartalma. — Vegyesek. — Figyelmeztetés tiszt, olvasóinkhoz. Tárca: Néhány adoma a szintett kórok köréből. (Vége.) 22. SZ. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden es. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél ujfér 10-dik szám , és a kiadónál Dorottyai utca 12-dik sián. ORVOSI HETILAP, A GYERMEKÁGYI LÁZ KÓROKTANA. (Aethiologie des Puerperalfiebers.) Semmelweis tanártól Folytatás: Scanzoni és Seifert azért nyilatkoznak a halványmosások ellen , mert ezek használata dacára nagy halálozást észleltek. — Hogy a kezek mészhalyag oldatával mosása dacára fertőzés által feltételezett nagyobb halálozás származhatik, tanúsítja saját korodámon a két utóbbi év, miután a szennyes kéz nem egyedüli forrása a fertőzésnek. E tekintetben értekezésünk azon részére hivatkozunk , melyben a fertőzés forrásairól szóltunk. Scanzoni és Seifert a halványmosások ellen írtak, tehát tagadhatlanul beszéltek is ellene, miáltal bizonyára nem köték a tanulók szívére a megkívántat, ebbeli lelkiismeretesség kellő fokát, amely szükséges a fertőzés távoltartására. A tanuló , kinek még önálló meggyőződése nincsen és nem lehet, annál inkább hisz a tanárnak, ha ez még kényelmének is hizeleg, oda nem értve azt, hogy szorgalmas mosdás által a tanár nézetének ellentételét bizonyítja,si ez által kevésbbé kedveltté válhatni fél. — Miután az megesett, hogy az én kórodámon, hol a figyelmeztetés nem hiányzott, egy tanuló nő rajta éretett, a midőn épen egy vajúdót akart vizsgálni, miután fenés szülészeket érintett, följogosítva hiszem magam azon következtetésre, hogy a halványmosások nem azon szigorú mérvben kezeltettek, minőben az óhajtandó, miért is ezek dacára Scanzoni és Seifertnél a halálozást a fertőzésnek kell, hogy beszámoljuk. Az orvosi akadémia Párisban *) azon okból nyilatkozik a fertőzés elmélete ellen, mert a párisi maternitéhol bábák képeztetnek, és Dubois tanár kórodája- mely az orvosok képzésére van szentelve — viszonyai ugyan azok mint Bécsben az 1. szülkórodán, hol az orvosok — és II-kon hol a bábák képeztetnek , és mégis mindkét párisi osztályon a gyermekágyi láz járványszerűen uralgott. A tisztelt olvasó emlékezik, miként értekezésünk folytán megemlítik , hogy a bábák intézetei rendesen a járványszerű gyermekágyi láztól megkiméltetnek, holott azon intézetek, hol orvosok képeztetnek a gyermekágyiláz járványától megkerestetnek. Ezen különbség alapokat a tanrendszerben hittük föltalálhatni, nevezetesen ab*) Az Academie de medecine-nél jelenben igen heves és érdekes vitatkozások folynak a gyermekágyi láz kóroktanát illetőleg, melyeket t. olvasóinkkal legközelebb kivonatilag közleni szándékozunk. Sz. TÁRCA. Néhány adoma a színlett kórok köréből. (Vége.) Dr. Mór ere következő, erélylyel folytatott és szerencsés eredménynyel véghez vitt tettetési történetet beszél el. „S. házaló kereskedő, közép észtehetséggel de határozott és rideg jelemmel biró egyén , a hadi szolgálattól nagyon félt. Nehány hónappal a sorshúzás előtt, Marseilleben lévén , mindkét fülére betegnek és süketnek tettette magát, orvost hivatott, ki őt gyógyította s kinek bizonyítványa szerint mindkét füle gyuladása következtében süketség és nyelvhirdés állott be. Hatvan nappal a sorshúzás előtt, midőn S. visszatért volna szüleihez, én hivattam hozzá orvosi ápolás végett. Szorgos vizsgálat után azon meggyőződéssel távoztam , hogy a fiatal ember baja szintett betegség. Később az ujoncozási bizottmány ebbe hivatvány véleményadás végett, nyilatkozatom a következő volt: Én nem ismerek példát tökéletes süketnémaságról azon betegség következtében, mely itt adatik elő. Midőn a fülleb idült állapotba megy át s fúltakor marad hátra, gyakran észlelhetni kisebb nagyobb nehéz hallást vagy épen süketséget, de nyelvhüdést, legalább tudtommal soha sem. A nyelv hüdése egyébiránt csak szótalanságot hozna elő, itt több, itt hanghiány is van jelen. A szó és a hang két egymástól különböző tünemény; az egyik a gőgben képződik, a másik a száj különféle részeinek s különösen az ajkak működése által jön létre. Ha mégis engedjük azt , hogy az egyén a felhozott betegség által vesztette el a szóképességet nyelvbüdés következtében , e miatt hanghiánynak még nem volna szükség jelen lenni , hogy ez létre jöjjön , a gőg belső izmainak is kellene hüdötteknek lenni , vagy pedig a gőg és gőgsípnyilásnak a hangrés alatt; e szerv fölött csak szótalanságot volna képes okozni. Véleményem ezeknél fogva , hogy a kór színlett. S. besoroztatott s a bordeaux-i őrséghez utasitatott. Tizenegy hónapig minden képzelhető próbának lett alávetve, minden nap, minden órán, minden percben. Ritka állhatatosságának és bátorságának sikerült minden akadályt legyőzni.