Orvosi Hetilap, 1858. október (2. évfolyam, 39-43. szám)
1858-10-03 / 39. szám
*9. St Pest, 1858. October 3. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, » szerkesztőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónak Doronyi* utca 12-dik szám, ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász, másodii for .’ Tartalom. Újabb adatok a bujaev-oltásról. Dr. Sigmund tanártól. — Skoda tanár kórodája. Váltóláz. Közli Fürst L. (folyt. — Tudósítás a pesti szegény gyermek-kórház 1857. évi működéséről I. Agy- és gerincvelő bántalmak. —Könyvismertetés. P. L. Geiger és C. F. Mohr Pharmacopoea universalis. — Nahrungsmittelehre von Dr. F. Döbereiner. Kátai Gábor. — Lapszemelvények. — Meghívás n. Dr. Bene Ferenc emlékünnepére. — Pályázat. — Figyelmeztetés. Tárca : Az összehasonlító bonc- és épélettan tanszékei a pesti egyetemnél. Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. időben félév 4 fr. 30 fr. egész év 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és Szelvények bérmentesen küldendők. ■ÚJABB ADATOK A [BUJAEV - OLTÁSRÓL. Dr. Sigmield tanártól. Piemont és Sardiniából haza érkezvén, hol egyéb tudományos célok közt a turini ,,Syphilicomiumu-ban Dr. Sper ino bujaev-oltási eredményeit újólag megtekintem, ennek becses lapja utósó számaiban (34—36) Dr. Poor Imrétől a bujaev-oltásról egy terjedelmes és irodalmi kútfők szerint okoskodva kidolgozott cikket találok, melynek kiegészítésére szolgáljanak a következő sorok. Azon betegeknek kiket Dr. Sperno Turinban 1852- ben mint bujaevoltottakat és másod bajokból kigyógyultakat bemutatott, valamint az ezen szorgalmas és derék szaktárstól a bujaev-oltás által azóta kezelt egyéneknek is jelen látogatásom alkalmával (1858. Sept.) csak egy részét láthattam, miután némelyek az országban elszélyedtek, mások még annak határán is túl voltak. Mindamellett jelen ismételt véleményem főleg azon eseteken alapszik, melyeket 1852-ben (I. Wiener Med. Wochensch. 1832. II. 45. in Zeitschrift der k. k. Gesellschaft der Aerzte) és most ismét láttam, valamint olyatén uj eseteken, melyeknél az előrejárt bajok maradványait oly tisztán észlelhettem , miszerint a felállított kórisme helyessége felöl nem kétkedhetem. Egyúttal megjegyzem, miszerint Dr. Sperinonak, kivel én hét év óta érintkezésben állok, jelleme és maga viselete mindenkor oly erkölcsi bizalmat öntött belém, mely ilyetén kérdések bírálatában, mint az ellőttünk lévő is, lényeges támpontul szolgál. 1) A buja evoltás mint óvszer a bujakór ellen, eddigi foganatba vett kísérleteknél sükert nem mutatott; a bujaevoltottak kapták és kapják ismételve az ismert első bajokat, mihelyt a ragályzásnak kedvező mozzanatok jelen vannak és pedig mind kemény mind puha fekélyeket ; ily betegek adott alkalommal más egyénekre is átvihették betegségöket. II) A bujaevoltás mint gyógyszer a bujakór másod bajai ellen azon sükerhez vezet, melyet Sperino, Boeck, Malmsten, én és más észlelők bebizonyítottak, azaz: a bujakór alakai lassan kint elenyésznek csak egyes esetekben maradnak vissza szájpadlás — mondola — és garat fekélyek, melyek aztán más szerek (higany, iblany stb.) által begyógyittatnak, s a bevégzett kezelés után a betegek jobb küllemet nyernek. TÁRCA. Az összehasonlító bonc- és épélettan tanszékei a pesti egyetemnél. AZ ORVOS TANULÓ IFJÚSÁGHOZ. Pest, oct. 1. 1858. Valamint a nemzetek történelmében nem azok vannak mindenkor a leghatósb s legjótékonyabb befolyással az emberiség élete és sorsára kiknek neve diadalíveken, arany betűkkel tündöklik, s kik hitök és hatalmuk fényével korukat töltik el, hanem gyakran ama teljesen igénytelen emberek, kik egy új eszmén egy csekélynek látszó , fölfedezés vagy találmány kívül egyébbel nem bírnak, úgy az orvosi tudomány történelmében is találkozunk bálványozott, lángeszű és tudós férfiakkal, kik oskolákat alapítottak a rendszereket alkottak, s mindamellett tudományunk észszerű kifejlésére és gyarapítására vajmi keveset tettek, sőt theóriáik által azt hamis útra térték, s tekintélyök által évszázadra lebilincselték. Történt ez talán nem annyira saját hibájuk, mint az éretlen kor gyöngesége miatt, mely nem volt képes a természethű kutatók fölfedezte egyszerű tények értelmét és horderejét méltánylani, de igen is hajlandó merész tündöklő elméleteket az életre erőszakolni. S mi teremtés tarta fenn ez egymást felváltó systemákat, ez oly nagyszerű tudománykészlettel és fényes észszel felállított, ostromlott és védett erősségeit a különféle orvosi oskoláknak, melyeknek elvégre is csak az volt az eredményök, miszerint 2000 évi tapasztalat után tudományunk annyi biztosságra még nem tett szert, hogy merész nyegjék egy ideig legalább mint reformátorok ne léphetnének föl benne, s hogy legkitűnőbb szakembereink még ma is nem ritkán a gyógyászat és gyógyszerek felett kétségbe esnek ? (H e n 1 c) E bizonytalan és kétes állásnak fő oka, — nem tekintvén a tárgy nehézségét s a segédtudományok ekkori zsenge állapotát — az, hogy a tapasztalati tudományok búvárlata és tanulmányozása módszerét nem ismertük, hogy azon törvényekről tiszta, határozott, atalán elismert fogalmunk nem volt, melyeknek az emberi ész szükségképen alá van vetve a természettudományi tárgyak kutatása, fejlesztése és értelmezésénél, s melyektől nem távozhatik a nélkül, hogy hibáknak, ámításoknak és öncsalásoknak a kaput ki ne zárná. Az emberi elme természetes hajlamánál fogva ma gya- I rázni kívánt már akkor is, midőn a tények még teljesen isme-