Orvosi Hetilap, 1859. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1859-09-18 / 38. szám

Előfizetési ára: hel­yben 4 fr. 50 fr. egészév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronként 14 új lzert. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat­i kórbavárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. 1 . é­vfolyam* Tartalom : A recze-leválásnak egy esetéről. (Vége.) Dr. Hirschlertől. — Velős rostos rák a jobb petefészekben. Dr. Török Já­nostól. — A vallás és oktatásügyi ministernek a gyógyszerészeti mesterrangot és tudorságot , új tanulmányi és vizsgálati ren­det illető kibocsátványa. (Vége.) — Tárcza: Úti töredékek. X. P­á­r­i­s. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. Pest, 1859. 38. sz. September 18. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesz­tőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya-utcza 12-dik szám. A RECZE LEVÁLÁSNAK (Retina-Ablösung) EGY esetéről. Előadta a budapesti orvos-egylet gyűlésében Dr. Hirschler. II. (Vége.) A legfontosabb kérdés, melyre itt felelnünk kell az, váljon récze megetti sávos- vagy másféle i­z­­zad­­ány réteggel — vagy a szem háttér­ben fészkelő rákos álképlettel van e dol­gunk. Tudni való, hogy a velős gombának szembenső — intraocularis — fejlődése nem felette nagy ritkaság s mindenek előtt meg kell állapítanunk , váljon ily kóros képződési folyamat szemtükörrel! (opthalmosco­­pisch) kórismének lehet e tárgya vagy sem.­­ Előbb majdnem átalánosan azon nézet uralkodott, hogy ezen rákképletek közvetlen a lázidegből vagy legalább a recze bélszínéből nőnek be a szemtekeik­be, m­íg ezen nézet egyszersmind azon ontologicus fogalomból in­dult ki, hogy a külső tekintetre az ideg gyurmához ily hasonló velősanyagnak (Medullarsubstanz) szük­ségképen valamely ideg szövet az alapja , melyben gyökerezik. Annak ismételt észlelete , hogy szemte­ke­rák első időszakaiban a láza megett mindannyiszor egy sárgás fém csillámú felület valt látható, azon esz­mét szülte, hogy ily sárga fény (fekete hályogos macskaszem) a recze velösrákjának mindenkor leg­­csalhatlanabb jele lenne. Jelen értekezésünk folytában már kitűnt, hogy a sárga visszasugárzás (Reflex) közelről szemlélve nem egyéb az előretolt, többé kevésbbé homályosodott recze jelenségénél s ezt tudva nem csoda, hogy előbbi időben a kórismeileg megállapított szemüreg rákja oly gyakran végződött szemsorvval az az, illetőleg meg­­gyógyult , mig ezen esetek most már mindinkább gyérebben fordulnak a naplókban elő. Mi a szembenső (intraocularis) rák kezdetbeni felismerésének lehető­ségét illeti, e részben annyi bizonyos, hogy azon ese­tekben, melyekben a rák az egyébiránt átlátszó közegű szem látidege közelében a réczéből fejlődött az üveg­test terébe, — ott szemtükör segítségével már jóko­rán meg lehet a kórismét állapitni. Ezen eset azonban sokkal ritkább, mint eddigelé hívék, mert az álkép­let többnyire nem e helyen hanem a recze­s érhártya közt fejlődik ki, vagy az utóbbi megett a tülkhártyá­­ból, a szemteke abroncsa (aequator) vagy a reczének még egy ennél is inkább kört táján. Helylyel közzel ily esetben is láthatni egy körülirt a reczével fedett, többszörösen lebenyes , púpos dagot, mely néha a belhártyákon is keresztül fúródhatik s így az üveg­­test-térben szabadon léphet napvilágra. A royal oph­thalmic hospital museumában láttam egy szemtekét, melyen szemtükörrel ismertetett fel helyesen egy tülk­­hártya-rák s a kiirtás is ezért történt meg. Ezek mind­azonáltal felette ritka szerencsés esetek; legtöbb más esetben vagy az átlátszó közegek korán fellépett ho­­mályosodása akadályozandja a szemháttérbe a szabad belátást vagy reczeelválás szegődik hozzá savós-vagy vérömlenynyel a recze mögé, mely a közegeknek épségben maradt átlátszósága daczára is a hátrább helyzeti kártyák min­den megítélését lehetlenné teendi. Ily eset tüneményei nem sokban fognak azoktól különbözni, melyeket betegünkön észlelhetünk , s már most azon fontos kérdés támad, miként lennénk képesek ezen esetben egy közönséges recze-elválást a tünetestől (symptomaticus), mely ér- vagy tülkhártya-ráktól szár­mazik megkülönböztetni. Graefe az „Archiv für Ophthalmologie“ utolsó előtti füzetében megvitatta és sok szabatossággal ele­mezte e kérdést. Neki egy a háttérben fészkelő dagnak gyanúja alaposnak látszanék a recze­elválás oly eseteiben, „melyeknél bár miután mára recze tetemesen előretolatott, mind inkább több tünemény szól a szemben­sö nyomás öregbedése mellett!“ Ha ezen­nel tehát esetünkben ily tünemények után fürkészünk, azok sorában mindy­árt az első hiányzik: — a fájda­lom — az ismert sugárideg bántalom (ciliar nevrose), mely növekedő szembensö nyomásnál, származzék az

Next