Orvosi Hetilap, 1859. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)
1859-09-18 / 38. szám
Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 fr. egészév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronként 14 új lzert. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászati kórbavárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. 1 . évfolyam* Tartalom : A recze-leválásnak egy esetéről. (Vége.) Dr. Hirschlertől. — Velős rostos rák a jobb petefészekben. Dr. Török Jánostól. — A vallás és oktatásügyi ministernek a gyógyszerészeti mesterrangot és tudorságot , új tanulmányi és vizsgálati rendet illető kibocsátványa. (Vége.) — Tárcza: Úti töredékek. X. Páris. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. Pest, 1859. 38. sz. September 18. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya-utcza 12-dik szám. A RECZE LEVÁLÁSNAK (Retina-Ablösung) EGY esetéről. Előadta a budapesti orvos-egylet gyűlésében Dr. Hirschler. II. (Vége.) A legfontosabb kérdés, melyre itt felelnünk kell az, váljon récze megetti sávos- vagy másféle izzadány réteggel — vagy a szem háttérben fészkelő rákos álképlettel van e dolgunk. Tudni való, hogy a velős gombának szembenső — intraocularis — fejlődése nem felette nagy ritkaság s mindenek előtt meg kell állapítanunk , váljon ily kóros képződési folyamat szemtükörrel! (opthalmoscopisch) kórismének lehet e tárgya vagy sem. Előbb majdnem átalánosan azon nézet uralkodott, hogy ezen rákképletek közvetlen a lázidegből vagy legalább a recze bélszínéből nőnek be a szemtekeikbe, míg ezen nézet egyszersmind azon ontologicus fogalomból indult ki, hogy a külső tekintetre az ideg gyurmához ily hasonló velősanyagnak (Medullarsubstanz) szükségképen valamely ideg szövet az alapja , melyben gyökerezik. Annak ismételt észlelete , hogy szemtekerák első időszakaiban a láza megett mindannyiszor egy sárgás fém csillámú felület valt látható, azon eszmét szülte, hogy ily sárga fény (fekete hályogos macskaszem) a recze velösrákjának mindenkor legcsalhatlanabb jele lenne. Jelen értekezésünk folytában már kitűnt, hogy a sárga visszasugárzás (Reflex) közelről szemlélve nem egyéb az előretolt, többé kevésbbé homályosodott recze jelenségénél s ezt tudva nem csoda, hogy előbbi időben a kórismeileg megállapított szemüreg rákja oly gyakran végződött szemsorvval az az, illetőleg meggyógyult , mig ezen esetek most már mindinkább gyérebben fordulnak a naplókban elő. Mi a szembenső (intraocularis) rák kezdetbeni felismerésének lehetőségét illeti, e részben annyi bizonyos, hogy azon esetekben, melyekben a rák az egyébiránt átlátszó közegű szem látidege közelében a réczéből fejlődött az üvegtest terébe, — ott szemtükör segítségével már jókorán meg lehet a kórismét állapitni. Ezen eset azonban sokkal ritkább, mint eddigelé hívék, mert az álképlet többnyire nem e helyen hanem a reczes érhártya közt fejlődik ki, vagy az utóbbi megett a tülkhártyából, a szemteke abroncsa (aequator) vagy a reczének még egy ennél is inkább kört táján. Helylyel közzel ily esetben is láthatni egy körülirt a reczével fedett, többszörösen lebenyes , púpos dagot, mely néha a belhártyákon is keresztül fúródhatik s így az üvegtest-térben szabadon léphet napvilágra. A royal ophthalmic hospital museumában láttam egy szemtekét, melyen szemtükörrel ismertetett fel helyesen egy tülkhártya-rák s a kiirtás is ezért történt meg. Ezek mindazonáltal felette ritka szerencsés esetek; legtöbb más esetben vagy az átlátszó közegek korán fellépett homályosodása akadályozandja a szemháttérbe a szabad belátást vagy reczeelválás szegődik hozzá savós-vagy vérömlenynyel a recze mögé, mely a közegeknek épségben maradt átlátszósága daczára is a hátrább helyzeti kártyák minden megítélését lehetlenné teendi. Ily eset tüneményei nem sokban fognak azoktól különbözni, melyeket betegünkön észlelhetünk , s már most azon fontos kérdés támad, miként lennénk képesek ezen esetben egy közönséges recze-elválást a tünetestől (symptomaticus), mely ér- vagy tülkhártya-ráktól származik megkülönböztetni. Graefe az „Archiv für Ophthalmologie“ utolsó előtti füzetében megvitatta és sok szabatossággal elemezte e kérdést. Neki egy a háttérben fészkelő dagnak gyanúja alaposnak látszanék a reczeelválás oly eseteiben, „melyeknél bár miután mára recze tetemesen előretolatott, mind inkább több tünemény szól a szembensö nyomás öregbedése mellett!“ Ha ezennel tehát esetünkben ily tünemények után fürkészünk, azok sorában mindyárt az első hiányzik: — a fájdalom — az ismert sugárideg bántalom (ciliar nevrose), mely növekedő szembensö nyomásnál, származzék az