Orvosi Hetilap, 1861. május (5. évfolyam, 18-21. szám)

1861-05-26 / 21. szám

fl « LA­Pest, 1861. Május 26. Slétaftéld­ ár . helybe.t» 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt. mtééken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot ■tilt körlemények és fizetések bérmentesen küldendők, fürdetések közdh­etnek soronkéc 14 újkvírt. Megjrlsitik minden vasáru­l­t. Be?rendelhetni minden es. kir. posta-hivatalnál, a saai­­főosztónél újtér 10-dik szám, és a kiadónál DercUyaateza 12-dik szám. IVStfl aesen­emei» bwrvimcw it uj»uu. a*»ui. ORVOSI HETILAP. Tartalom : H i r s c h­­ e r tr. : Szemészgyakorlati közlemények. IV. Vasszil kritik betokolisa a mellső szeracsarnokba. — Fehér N.: Gyil­kosság vagy öngyilkosság ? Orvostörvényszéki eset. Hartung tudortól. — Lapszemle. Megkövesült ondó. — A curara ne­­hézkór elleti. — Bajakóros szivárványlob gyermeknél. — Kletzinsky nézete a tejről. — Az atypicus arezzsába gyógyítása. Tárcsa Bal­ogh Kálmán tr. Az emberi bőr. Egészségtani tanulmány. II. A mosakodásról. — Budapesti orvosegylet. — A magyar k. természet­­tudományi társulat— Vegyesek. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlöny . 4 A «1 ■ Mát. 4“^W 4V» ■ ~y S% nA . Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. SZEMÉSZGYAKORLATI KÖZLEMÉNYEK. Hirschler tudortól. IV. Vasszálkának betokolása (Einkapselung) a mellső szem csarnokba. Kon . . Gr. kárpitos 1852. év tavaszán, bal személ­y­ben jelenlévő fájdalmak és gyöngülő láttehetség miatt­­ hozzám orvosi tanács végett folyamodott. Három nap­­­­pal azelőtt munka közben, finom angol kalapács­ról egy szálka pattant volt bal szemébe, mire azonnal segélyt keresett. Az orvos a szálkát állítólag el­távo­lít­á s őt azzal biztatá, hogy néhány órai hideg boro­gatások alkalmazása után bátran ismét munkájához foghat. Daczára e biztatásnak nemcsak fájdalmai sza­porodását tapasztalja a sértett szemben és annak kör­nyékén, hanem nagy rémülettel látképessége homá­ly­osodását is veszi észre s munkáját folytatni tökéle­tesen képtelen. A beteg szem első megtekintésénél a friss szivár­ványlob (iritis) minden tüneményei voltak láthatók, úgymint : szűk láta, erősen zöldre változott szivár­vány, savószerűen könnyedén megzavarodott víznedv. A látában és annak szélein még semmi izzadmány nem mutatkozott. A szem közelebbi vizsgálatánál mindjárt kitűnt, hogy a szivárvány izgatottsága egyedül az em­lített aczélszálkának köszönhető, mivel az csak látszó­lag távolíttatott el, valósággal azonban a mellső szem­­csarnokban maradt. A szürkésszékes, most már szennyessárga színbe játszó aczél­szálka a kamra felső-külső negyedében fészkel s a szaruhártyától a szivárványra híd gyanánt nyúlik el. Iránya könnyedén ki és fölfelé tart; azon hely hol az a szaruh­ártya hátsó felületét érinti 1% vo­ll alnyira esik ennek szélétől; a szivárványnak fordult vége keskenyebbnek látszik s ennek szövetében eltű­nik. A szaruhártya külső felületén egy kölesszem mek­­koraságú, kissé homályos ponton felismerhető azon hely, melyen az idegen test a szembe hatott, de nyílást vagy állomány veszteséget észrevenni nem lehet. Ezen­kívül a szemteke szilárd, rugalmas mivolta s a mellső kamrának épsége világosan mutatják, hogy a jelen volt szaruhártya-seb már tökéletesen bezáródott. A szivárványláb jelenségeinek gyors növekedésé­nél fogva a szálka azonnali eltávolítása a szemtekéből életkérdéssé vált az utóbbira nézve. Csak azon fordult meg a kérdés, hogy mi módon kelljen a műtétet vég­hez vinni. Már kétszer volt alkalmam hasonló vasszál­­kákat a mellső szemcsarnokban észlelni, de mindkét esetben a kivétel könnyen sikerült, miután az eredeti szaruseb csak kissé összetapadva, a szemteke még pu­ha és a szaruhártyára, a szálka egyik oldalán, gya­korlott egyszerű nyomás elegendő volt arra, hogy ez utóbbi kifelé nyomassák és oly állásba jusson, misze­rint azt a csipeszszel meg lehessen fogni. Itt ellenben, hol hasonló eljárás alkalmazásánál mindenekelőtt a szaruhártyát közvetlen az idegen test fölött kellett volna bemetszenem, attól kell­ tartanom, hogy a met­szés a szálkát meg fogja fordítani és annak a csarnok alapjáral leesését eszközölni. Az alkalmazásba vett műtét azonban — bár későn — meggyőzött aggodal­mam alaptalanságáról, mert kitűnt, hogy a szálka a szivárvány szövetébe kampószerűen be volt akasztva, s azótai tapasztalataim általán hiányosnak tüntetik fel az akkor követett eljárásomat. Én a szálka eltávolítása végett a szaruhártya szé­lén egy oldalmetszést tettem, mely épen az idegen test irányának felelt meg. Miután a víznedv kifolyt, előbb az egyenes, utóbb a görbe szivárványcsipeszt vezettem be, s a szálkát ez úton eltávolítani igyekeztem, de híjába. Azt gondolván, hogy a seb kicsinysége nehezíti a mű­tétei sikerülését, a vonalszerű nyílást a Desmarres-féle tompa késse­l (couteau mousse) — mit e czélra külö­nösen ajánlhatok — előbb fel- azután aláfelé tágítot­tam ; azonban többszörös úgy a betegre mint a nézők­re nézve kínos — mert sikeretlen — kisérletek által meggyőződtem, hogy ez úton czélomat elérni nem fo­gom. A szálka nyilván a szivárvány szövetébe be volt horgolva, miután ez a kihúzás minden kísérleténél a betegnek nagy fájdalmat okozó rongálást szenvedett A víznedv tökéletes kiürülése következtében a szemte­ke az alatt oly puha lett, hogy a szilárdítására hasz­nált fogónak (ez rendesen ophthalmostatom minden 21

Next