Orvosi Hetilap, 1862. október (6. évfolyam, 40-43. szám)

1862-10-19 / 42. szám

827 828 eljárást és eredményét annak idejében közzéteendem. Az általam követett eljárás a következő kortörténetek által nagyobb felvilágosítást nyerend. A szemmozgató-, sodor-, szemtávoztató-, és arczidegyüdése. L. M. 38 éves nő, 4 gyermeknek anyja, állítólag mindeddig egészséges volt, a szülés és gyermekágy mindannyiszor egészségi zavar nélkül folyt le. Az utolsó szülés után 4 hétre a beteg, meghűlés következtében, nagy fejfájdalmakat kapott, melyek az egész fejbenyét elfoglalván, rövid félbenhagyásokkal több hetekig dühöngtek, s minden alkalmazott szereknek ellentállottak, míg egyszer, fájdalmas éj után, egyik szeme meredt s a felső szempilla lefüggő lett, úgy hogy a beteg szemét ki nem nyithatta. Erre otthon 3 — 4 hónapon keresztül hólyaghuzakat, hamiblagot s más szereket, azonban minden legkisebb eredmény nélkül használt, kivéve, hogy fájdalmai valamivel alábbhagytak, mire elhatározta magát Pestre jönni, s Hirschlertr. urat segítségért megkeresni, ki is a beteget villamos kezelés végett hozzám utasította. A beteg a vizsgálatnál következő kórképet mutatott: A barna haj oly benyomást tett, mintha élettelen volna, a bal arczfél tökéletesen kifejezés nélküli, a bal szempilla lefüggő, csak az ujjak segedelmével emelhető fel, az illető szem meredt, mozgásnélküli, a láta a világosságra összehúzódott, a látás rendes, a szempilla és a szemteke mozgásai nem engedtek az akaratnak. A szájzug ferde irányt mutatott, a jobb oldalon magasabb volt, mint a balon, az arczjáték a bal oldalon nem volt észrevehető, nevetésnél csak a jobb arczfél izmai húzódtak össze, a bal arczfél nem mozgott. A bőr színe halavány, az izomzat petyhedt, a mell és a has zsigerei rendesek; a beteg nagy fokú testbágyadtságról, valamint gyakori vizelési ösztönről panaszkodott; a vizelet czukorra megvizsgálva tevőleges eredményt nem mutatott. Az idegvezetés itt valószínűleg, az ideg belépésénél a szemgödörbe, nyomás által volt akadályozva, mert az agyon semmi működési zavart nem lehetett észrevenni. Feladatomnak tartottam ezen idegvezetést állandó árammal helyreállítani, mely czélból az egyik villámvezetőt a külső szemzugra, a másikat a homlokra alkalmaztam, és az áramot addig engedtem működni, meddig csak a beteg tűrte; ezen műtétek 4 napon keresztül ismételtem, midőn az előbb egészen meredt szemtekének némi mozgását észrevettem; ezt oly jelnek tekintvén, hogy az idegek nyomásuktól fölszabadítva, előbbi vezetésöket visszanyerték, azon voltam, hogy az izomműködést egészen visszaállítsam, miért Csaknem 6 héten keresztül az átterjedési áramot kellett alkalmaznom, míg az izmok némileg visszanyerték működésöket. Ugyanezen időben bemutattam a beteget az orvosi egyletben is. Miután a beteg testi ereje általában rosz táplálkozás, rosz lakás által meg volt rongálva, azt tanácsoltam neki, hogy 14 napra falura menjen nővéréhez, hol táplálóbb étele és egészségesebb lakása lesz. Azon reményben valók, hogy a hűdve volt izmok visszanyerendik teljes erejüket, és nem csalatkoztam, mert úgy történt. Visszajöttekor a beteget megtekintés végett Hirschler tr. úrhoz küldöttem, de miután a jobb szemben a felső pillaemelő izom tökéletes hűdése kezdett mutatkozni, a beteg azt hivé, hogy a jobb szem hűdése bal szemének gyógyíttatásából eredt, s így az én és Hirschler tr. úr azon tanácsa daczára, miszerint engedje azon hűdését is gyógyítani, haza ment. Arczideghűdés értömülés által. R. M. 35 éves nő, 3 gyermek anyja, kik közül az utolsó 3 hónapos csecsemő , kit maga szoptatott, állítólag sovány termete és szegény életmódja daczára mindig egészséges volt. Elfoglalva lévén a padláson ruha aggasztással, egyszerre csak azt veszi észre, hogy szája ferdén áll, s hogy azt legnagyobb erőltetéssel sem tudja egyenes irányban tartani, nyelve a kinyújtásnál szintén eltért az egyenes iránytól jobb oldalfelé félkörben. A beteg 8 napon át otthon gyógyittatta magát, de miután siker nem látszott, Rothberger Jr. úr őt hozzám küldte. Első pillanatnál fel lehetett ismerni a bal arczfél hűdését, és miután sem csúzás, sem agyi bántalom nem ment előre, az arczideg nyomása csak értösülés (embolia) által származhatott; általában az egész szervezetben semmi működési zavart sem lehetett találni, egyedül a 2-ik szivhang nem látszott egészen tisztának. Én ezen esetben az állandó áram által gyorsabb vérkeringést és edénytágulást, miáltal az érrög (embolus) elsodortatnék , reméltem elérhetni, s nem is csalatkoztam, mert 3 ülés után visszajött az ideghatás, és az izmok edzése is csak rövid időt vett igénybe, mert az izmok zsongerejét a hűdés rövid tartama miatt könnyű volt visszaállítani, 8 ülés után a beteg tökéletesen ki volt gyógyítva. Kórodai adatok a szürkehályog gyógykezeléséhez. Nägel E. tudor és tanártól Kolosvárott. (Folyt.) Most azon szöveményekről fogok szólani, melyek a műtétel kimenetelét vagy igen kétessé teszik, vagy pedig annak véghezvitele ellen szólanak. A műtételt egyedül csak nehezítő körülményekről majd később fogok megemlékezni. Amazok közé tartoznak : 1) a fekete vakság (amaurosis) és a nagy fokú látástompulat (amblyopia). Az összetévesztés megeshetik, mert például vannak tompalátásúak, kik a vörös szint határozottan észreveszik, míg ismét találhatók teljesen vakok, kiknél a szemrekesz (iris) valószínűleg az akarat tevékenységének erélye következtében élénken működik Ezen állapot leggyakrabban olyan szürkehályognál fordulhat elő, mely már születéskor vagy az első gyermekség idejében vette kezdetét, s többnyire szemrezgéssel (nystagmus) összekötve jön elő, miért is az olyan betegek felvételénél az ember nem tud eléggé óvatos lenni. Az első ide tartozó kellemetlen esetet Gyulafehérvárott 1853-ban tapasztaltam, hová szembetegek gyógykezelése végett hatósági meghagyás folytán utaztam. A 20 éves Muntyán Sófiának teljesen elfolyósodott szürkehályogja volt, mely az anya vallomása szerint már a 2-ik életévtől fogva tartott, s ha a szem szélein beárnyékoltatott, az elébe tartott vörös kendőt világosan ki lehetett venni. A vonali lencsekivétel jól sikerülvén, a láza tiszta lett ugyan, a látásképesség azonban csak úgy mint azelőtt a sárga szin észrevételére szorítkozott, s gyorsan lejáró szemrekeszték (iritis) által még inkább csökkentetett. Hasonlókép csalódtam 1860-ktavaszutóban a 16 éves Todorás Juonnal, ki A ... . ban, Erdélyben lakott A jobboldali lencse hátsó táján kéreg homályosodásban, baloldalon pedig teljes szürkehályogban szenvedett. Jobboldali szemével nagyobb tárgyakat még kivehetett, mi engemet a baloldali szemen a műtétel végezésére annál inkább ösztönzött, minthogy itten a szürkehályog állítás szerint két évnél régebben nem tartott, a látásképesség azonban a lencse teljes eltávolítása után sem javult. A szemrekék kicsinysége, lágysága és a szemrezgés eléggé mutatták, hogy a látszerv nem volt kifejlődve, miért is azóta, ha az élet kora időszakában keletkezett szürke hályoggal van dolgom, mielőtt a műtételhez fognék, a szemalkatot mindig tekintetbe veszem. 2) Kezdődő üveghályog (glaucoma). Ez még lappanghat, s ugyanazon szem szürkehályogját megelődezheti; megtörténhet , hogy a szemrekesz (iris) táplálása még keveset szenvedett, a szemteke pedig még nem sorvadt össze. Ha az ilyen szem műtétezik, igen könnyen heveny üveghályog fejlődésére ad az ember indulatot. N. N. 52 éves, bánffy-hunyadi asszonynak a baloldalon 7 év óta tartó kemény szürkehályogja volt. A homloktájon gyakran gyenge fájdalmak jelenkeztek, míg a jobb oldali szemen a látásképesség meglehetősen helyén volt, hol ismi tárgyilagosat sem lehetett látni. Mind a két szemen a hátranyomás (reclinatio) műtételét végezvén, mint a lencse az üvegtestbe mélyesztetett, heves fájdalmak keletkeztek, melyek a műtétei után folytonosan tartottak. Heves sugártesti izgatottság volt jelen. Este már heveny edényhártyalob tünetei mutatkoztak, mi néhány nap múlva szemtekelőbbá (pano-