Orvosi Hetilap, 1865. szeptember (9. évfolyam, 36-39. szám)
1865-09-17 / 38. szám
GOT igen heves, többnyire a baloldali váll- és karra leginkább kisugárzó szívtáji fájdalmakban s kibeszélhetlen szorongó érzetekben nyilvánulnak. E betegségről kórlényegtani (nosologia) tekintetben, mint föntebb is említünk, a nézetek még igen eltérők. Baumes a vérvegy változásából hiszi eredni a szívgörcsöt ; a koszorú üterek csontulásai is szerepet visznek némelyek (Parry stb.) szerint s Bellingham is e nézethez csatlakozik, okul a koszorúedényi vérkeringés akadályait állitván, míg Corrigan a függér lábját tekinti e kínzó baj okául. Némelyek a szív pettyhüdtségét és bájos elfajulását tárták lényeges oknak (Kreysig, Fothergill, John, Dammes, Stokes); mások ( Wall, Brera, Portal stb) a vérkeringést zavaró erőszeti viszonyokban (billentyű-bántalmakban stb.) keresték az alapot. Ma e betegség ideges természete mellett legtöbb hang emelkedik : már Heberden is görcsnek tekinté, anélkül hogy természete felől bővebben szólott volna. Macbrigde szívgörcsnek nyilatkoztató, Bouillaud a rekesz idegkorának véve, Despartes, Tomasini és Lartigue pedig a szívfonat zsábos bántalmának, hasonlag Ramberg is a szívfonat túlérzékenységén alapulónak mondja e betegséget. A szívbetegségeket keválólag tanulmányozó Bamberger is ideges természetűnek valja e kórt, csak hogy a bántalom eredethelyére nézve nem talál mgállapodást, de ő is az előbbi kórbúvár nézetéhez szít. S hogy továbbá érző vagy mozgó ideg baj-e csupán vagy vegyes? Ez utóbbira szavaz, a tapasztalásokból indulva ki Bamberger, valamint azt is tartja, hogy szívbántalmakkal karöltve jár. Kórjelek. Heves, szaggató, összeszorító s égető fájdalommal veszi kezdetét a baj a mellcsont alatt és a szívtájon, mely fájdalom a bal váll- és karon sugárzik át, nagy mérvű szorongó érzet gyötörvén ez alatt a szenvedőt; a fennakadt légzés miatt a halál félelme még ijesztőbbé tevén a beteg állapotát. A szívműködés majd erős majd gyönge, az átérverés átalában kicsiny. A betegek tekintete a legmélyebb félelmet és szorongást árulja el; arczszínük halvány, sápadt izzadságtól borított. A rohamok rögtön vagy csak lassan kint múlnak el. Az erősebb rohamok alatt szilárd támaszt keresnek a betegek s ha túlesnek egy rohamon, a másik közledtekor hirtelen fölugornak, kezeikre támaszkodva, frisség után csengnek. Az öntudat nincs megzavarva. Átalános levertség, néha halláshiányosság követi a rohamok megszűntét, úgyszinte böfögés, émelygés, hányinger, vizelet. Kórelkülönzés. A szív- (mell) görcsöt összetéveszthetnék a ideges szívdobogással, a légrekedéssel, kivált amely a szívbántalommal jár, ájulási és méhszenvi rohamokkal s a szívszakadással. Azonban ha a szívgörcs leírt jellemző tüneteit szorosan figyelembe tartjuk, a kórisme nem nehéz. van. Mint föntebb említők e görcs okául a koszorúúzerek megcsontosodását tartották sok ideig elődeink, s jelenben is szervi akadályokat (bájos elfajulását a szívnek) említnek föl némelyek a baj alapjául. Azonban mióta Desportes és Jurine bebizonyították, hogy e kór idegbántalom, azóta már csak eredethelyére nézve vannak eltérő vélemények a karbúvárok előkelői közt, de mégis leguralkodóbb nézet az, hogy a szívfonat túlérzékenysége vagyis idegbántalma. Más részről azonban szinte be kell vallani, hogy ezen idegkín ritkán önszenvi, különálló, hanem lappangó vagy fölismerhetőleg létező szervi szívbántalmak eredménye, kísérője. A függér s billentyűinek bántalma hajlamot látszanak képezni e kórra. Bamberger e betegség lényegét a szív túlérzékenységében s rángó görcsében keresi, mely változások a szív kóros állapotaiban lelik származásukat, ha t. i. szabálytalan inger a szívidegduczokra vagy a szívfonatokra hat, miért is a szívgörcs a szívbetegségek tüneménycsoportjaként is tekinthető Az angol orvosok a köszvénynyel mondják viszonyban állani, meglehet az ő éghajlaltuk aatt úgy van, de az is meglehet, hogy e betegséget más bántalmakkal tévesztik össze. A férfi nemet gyakrabban meglepi mint a nőnemet. Forbes tapasztalatai ily arányt mutatnak, míg 88 férfi nyög e kórsúly alatt, addig nő csak 8 szenved. És csak a hanyatló korban fordul elő, ötven év előtt ritkán s a módos embereket támadja meg inkább mint a szegényeket s némelyeknél örökleteg is. Testes, izmos jól táplált egyéneket épen úgy elővesz, mint gyönge alkatú, sovány száraz küllemüeket. Lefolyás. Végződés. A szívgörcs, mely minden előjel nélkül szokta megrohanni áldozatait, majd néhány perczig, majd több negyed óráig eltart, de ekkor hevességben alább hagy. Majd minden közelebbi ok nélkül rögtön, majd testi és lelki ingerek következtében támad. Megszűnése után nagy levertség, bágyadtság, tompa mellfájdalom, vál és karzsibbadás, ájulás, böfögés stb. sanyargatja meg a beteget. A jóslatot átalában kedvezőtlennek mondhatjuk, mert többnyire a szív szervi bajaival van e görcs összeköttetésben, miért is teljes kigyógyulásról szó sem lehet. Statistikai adatok szerint 1—12 évig szokta elkínozni a betegeskedőt. A minél ifjabb és erősebb az egyén, annál tovább maradhat életben. Elmúlhat ugyan a szívgörcs idővel, de az alapkór további vészes lefolyását megtartja vagy valamely közbejövő betegség oltja ki a sanyargó életet. Hirtelen halállal kimúlhatnak a szívgörcs rohamai alatt a szenvedők szívhüdés következtében. Gyógymód. A szívgörcs is azon betegségek egyike, mely orvosi beteget egyaránt rettent, mert a makacs s szilaj rohamok ellen ajánlott s alkalmazott szerek sokaságában nem lelhetni olyat, mely azonnal enyhülést szerezne a kínosan szenvedőnek ; s mert csak teli gyógymódhoz fordulhatunk, nemcsak a rohamokat, de a netáni alapkór (billentyű bántalmak, koszorúütér csontulások stb.) eltávolítását is illetőleg. Alig van betegség mely ellen több gyógyszer ajánltatott s használtatott volna, mint a szívgörcs ellen, még pedig a legellenkezőbb hatásúak. Lássuk azon szereket, melyeket részint a roham alatt, részint rohamszünetkor jónak látták s üdvösnek vélnek nyújtani ez életgyötrő betegség ellen az orvosok. A roham alatt részint csilapitó, részint izgató szereket adagolnak. Mi azokhoz csatlakozunk, kik a csilapítókat nyújtják roham alatt, tekintetbe vévén a tünemények minőségeit. Ugyanis, ha a szívműködés igen heves, külsőleg alkalmazzunk hideg vagy jeges borogatásokat vagy mustárpépet, gyors hólyaghúzó szereket (tiszta folyó légközeget tépetre öntve) a mellre, a szívtájra, a végtagokra, avagy meleg kéz és lábfürdőket rendeljünk. Sokszor szereznek enyhülést a nagy számú száraz köpölyök a mellen, valamint a bőr-izgató szerek. Előnyösen alkalmazhatni az izgató és hajtó csőréket is. M esőleg a roham kezdetekor Lebert a mákony nagy adagait ajánlja 15—20 csöpp mákonyiért félóránként, czukros vízben egyedüli vagy kénégeny, eczetégeny vagy oldott ánisos légköneg egyenlő mennyiségével. Égeny és hangyhalvány belégzéseket is eszközölhetünk óvatosan. Heberden mákonyt és dárdányos bort ajánl egyenlő mennyiségben. Bamberger ajánlja a gyüszünkét, szunyáit, porhonrojtot, gyökönkét, búzászatot, kéksavas vagy gyökönkesavas horgeleget. igen óvatosan hangyhalvány belégzéseket is alkalmazhatni heves rohamok alatt. Ramberg egy betegének a jég lenyelések nyújtottak enyhülést. Niemeyer a gyökönke- és haranglél-oldat adagolása után a roham megrövidülését világosan észlelte Ha a rohami tünetek a szívműködés nagy gyöngeségét jeleznék, akkor izgató s erősítő szerek adagolandók: sör, bor, pálinka, rham, égény, légköneg stb . ha tesztbolti állapotba sülyedne a szenvedő, az életre ébresztés minden eszköze felhasználandó. Rohаиоп кvü 1 az alapkór vagy a szövődmények ellen kell a gyógytervet felállítani s mindenek fölött azon lenni, hogy a beteg enyhe légkörben testi lelki nyugalmat élvezzen , jól megválasztott, könnyen emészthető táplálékokkal ellátva s mind azt szorgosan kerülje, mi a rohamokat fölserkenthetné : életrendi, nemi kicsapongásokat stb. Minél többször és minél nagyobb mértékben lepik meg a beteget a rohamok, annál nagyobb ügyelet s kímélet kívántatik élet megvédésére. A gyógyszerek közül következők mutatnak kisebb nagyobb sikert: a légsavas ezüst mirenynyel, horgany készítményekkel, fenyves betegeknél kínal vagy könnyű vaskészítményekkel. Mások a görcsellenes szereket dicsérik: a búzászatot, pézsmányt, kámfort, gyökönkét, hodányt stb. Pos-38* 608