Orvosi Hetilap, 1866. január (10. évfolyam, 1-4. szám)

1866-01-14 / 2. szám

21 22 I­T mozgatása mellett a visszavezetés mindjárt sikerült. A seb zárása néhány varrattal eszközöltetett. A sérv helyén a fájda­lom, s a beteget majd folyton gyötrő émelygés és hányás meg­szűnt, s kevés idő múlva a beteg nyugodt álomba szende­rült. Két egymás mögötti sérvtömlő volt itt is, mint előbbi ese­tünkben, a sérvnyak tulajdonképi záratása nem volt jelentékeny mert hisz ujjunk a bélkacsok mellé vezettethetők, s a­mint a nyitási vizonyokról tudomásunk lett, a test kellő elhelyezése mellett a sérv-visszavitel tágítás nélkül megtörténhetett. De a leszorítás e laza volta is elég volt arra, hogy kétszereztetése által a belek erősen belövelt vörös színét s a tömlősavó véres megvörösödését okozza. — Nincs kétségem az iránt sem, hogy a­mint, mihelyt a hátsó tömlő hasük­ nyílásának fekvéséről tu­domásunk volt, a beteg bal oldalra fektetése s csekély rázása által könnyűvé tett — mi már-már lehetlennek látszott — a bél visszahelyezése , úgy műtét előtt is ha e nyilási viszonyok­ról sejtelmünk lett volna csak, eme fektetés­i taxis negatíva igénybe vétele mellett pozitív taxis kísérleteink sikerét a ta­lált rázáródás csekély volta nem akadályozta volna. Ama belső öböl támadását illetőleg, mely ez eset bonyo­­lódását eddig tudtunkra újként tünteti föl, az véleményünk, hogy az a sérvfejlődés azon szakába esik, midőn a sérv kito­­lultában csak a haránt pólyát haladta meg, ott hátra föl- és leterjedt, s ez öböl belső fala a sérvtöm­lő hashártya kettőzetéből, s a közbefogott csipcsontról fölemelt haránt pólyalemez­ből állt. Közlemények Batizfalvy tr. m. gyógyintézetéből. V. Mch-habarcg. Galvanétessszeli műtét. Gyógyulás. Közli Hajnal Albert tr. intézeti f. orvos. Azon eszközök között, melyek a véredénydús telepeken előjövő, vagy véredényképződésben gazdag újdon­ képletek kiirtása körül régibb és újabb időben alkalmaztattak, kétség­kívül Middeldorpf találmánya foglalja el az első helyet. Ezen eszköz szerkezetének ismertetése, s kezelési módja szakértő tárgyalásban részesült ugyan e lapok hasábjain. Több rend­beli előnyei között kiemelendő egyrészről, hogy az ereny sod­rony hőfoka mindig egy és ugyanaz marad; másrészről hogy e hőfok meghatározása, az izzások különféleségein át, saját hatalmunkban áll. S ezen utóbbi körülménynél fogva oly eset­ben, hol kevésbé vérdús térben és gyorsan kell működnünk — a fehér izzást, ellenkező esetben pedig a lassabban ható s vas­tagabb pörkréteget képező vörös izzást választjuk. Azon több rendbeli esetek köréből, melyeknél a galvan­­étesz alkalmazását megfigyelni szerencsém volt, jelenleg azon 33 éves szerb­országi nő beteg kórrajzát szándékozom közölni, kit múlt év június 26-án Balassa trr úr a fent nevezett gyógy­intézetben műtött, s kinél felettébb vérdús méh­habarcz eltávolítása végett kiváló sikerrel, s minden kívánalmak tel­jesítésével alkalmaztatott a galvanétesz. A sápkóros küllemű beteg kórelőzményéből következő megközelítő kórismét festponttal bíró adatokat nyertünk;­­ állítólag hat hónap előtt hevesebb testmozgás után szülésszerű fájdalmaktól lepetett meg, melyek 3 napig tartva egyidejűleg szűntek meg a részint higan folyó, részint ezafatos alvadt vér­darabok alakjában mutatkozott, a havi tisztulás idejétől füg­­­­getlen méhvérzés beálltával. Eleinte 3—4 heti időközben, ké­sőbb 8—10 napban ismétlődtek e fájdalmak s vérzések, me­lyek olykor a szokványos vércsilapító szerek alkalmazása da­czára huzamosabb ideig tartván, nagyobb vérvesztési tünete­ket okoztak betegünknél. Időközileg a beteg mentve volt fáj-­­­dalmak és vérzésektől. A legközelebb múlt hónap óta fájdal-­­ mai enyhültek ugyan, de sokszor igen csekély testmozgásra gyakrabban jelent meg a vérzés. Ezen idő óta idegen testet érez és tapinthat hüvelyében. A méh élettani működése baja kezdetéig rendes volt; gyermeke él és egészséges. Kétségtelen, hogy a női ivarszervek bántalmainál, ép úgy mint egyéb üregek korainál biztos kórismét feszpontot egyedül a physikális vizsgálat nyújt. A méh­habarcznak fen­tebbiekben felfedezhető megközelítő kórtüneteit a vizsgálat által constatálva találtuk, ugyanis a vizsgáló ujj a hüvelyben puha összeállású, sima-egyenletes felületű, bársony tapintatú daganatot érez, mely egész ter­méjében körüljárható; rövid kocsány nemű szára a méh hüvelyes része, illetőleg a méh­nyak bal oldali részletével függ össze. A nyitott méhszájon ujjunk bevezethető; a méhszáj egész kiterjedésében rendes egyarányos tömöttségű, s a­dag felilleszkedési, illetőleg kiin­dulási helye kitapintható.­­ Tükörreli vizsgálatnál a láttér­­ben részlegesen szemlélhetjük a vázolt képletet barnás­ viola színezetével. Mind az ujjal, mind a tükörreli vizsgálat után nagyobb mennyiségű hígan folyó vér üríttetik ki.­­ Ezek folytán a megközelítő, a látható és tapintható elősorolt tüne­tek nyomán nem haboztunk a kórismét kimondani, s a kérdéses bajt méh­habarcznak (polypus uteri) nyilvánítani, mely a méhnyak lakhártyájából kiindulólag , szükségkép az elő­adott kórtüneteket idézi elő. Mellőzve a differentiális kórismét, csak azt kívánjuk még megjegyezni, hogy esetünkben a habarcz maga dús vér­­edényképződést mutatott, s így a jelentkezett vérzés egyrészt a méh izmai összehúzódása s ellazulása által feltételezett átiz­­zadási folyamat, másrészt a habarcz vérdússágának, s edényei helyenkénti megrepedésének rovandó fel. S valóban a habarcz egyes pontjain érrepedési­ góczok voltak láthatók, így tudva a kórfolyamat lényegét és székhelyét, a jóslat formulázása után a gyógyeszközök minősége felől gondol­koznunk sem lehetett , mert a szervezet a sok vérvesztés miatt már­is annyira ki volt merülve, miszerint ha valahol e nemű bajoknál, úgy esetünkben a gyors segítség életkérdéssé vált. De másrészről a műtét, mint egyedüli gyógyhatány kel­lett hogy olynemű legyen, mely által a lehető csekély vérzés okoztassék; nagyobb szerű vérzés ha nem lett vala is rögtön halálos, de rendkívüli vérszegénységet, savós átizzadásokat és gyü­lemeket, végre a szervezet létele megszűnését vonhatta maga után. S itt lépett előtérbe a galvanéteszszeli műtét javalata, mely a gyakorlat tapasztalása szerint igen is minden más műtét­ módok felett bír azon kellékekkel, melyektől ily esetekben üdvös eredményt várhatunk. A felvétel és műtét közötti öt napon át a hosszas utazás fáradalmait, testi és lelki nyugalom figyelembe ajánlása mel­lett, pihente ki a beteg, tápláló étrend, tokaji bor, s vasas labda­csok adagolásával a műtétre némileg előkészítők. A műtét kivitele: a műtőasztalon hanyattfekvő beteg helyeztetése oly nemű volt, mint ezt húgyhólyagmetszésnél szoktuk eszközölni. A műtétnek részleteit képezték: a platina kacsnak a habarcz kocsányáig lehető magasra való feltolása; a teleppeli összekötés által hevített kacsnak húzó­s oldal felé történő mozgatása mellett, a dag leválasztása; végre a bekö­tés. Kiváló nehézséggel egy részlet kivitele sem járt. A vörös izzásig hevített kacs könnyen eszközölte a leválasztást, s barna pörköt hagyva maga után, a legkisebb vérzésnek eleje vétetett. Vércsilapításra szükség sem volt; a sebet egyszerűen tépet-pamattal fedtük be; nyugalmas fekvést, hűvös boroga­tást az alhasra s lebellenes étrendet rendeltünk. Számítottunk vizelési nehézségre, a­mint hogy 8 órával a műtét után húgy­­csapot is alkalmaztunk a betegnél. A rendes időben mérsékelt láz jelentkezett. Harmad napon a sebről a tépetet eltávolítot­­tuk, ugyanekkor a pork leválását is tapasztaltuk. Feladatunk ezután, a vérképző szerek adagolása mellett, a sebnek tisztántartására szorítkozott, mit naponkénti három­szori kifecskendés s bekötés által értünk el. A kórlefolyás egészen rendes volt, a mérsékelt láb érintetlenül hagyta a méh szöveti állományát. Tíz napra a műtét után tükör segélyével szabatos vizsgálat történt, s ekkor úgy tapasztaltuk, hogy a 2*

Next