Orvosi Hetilap, 1869. február (13. évfolyam, 6-9. szám)

1869-02-21 / 8. szám

Pest, 1869. Február 21. 8 . »2E. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., féltére 4 frt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetések­ért soronkint 15 uj kr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél, Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében táczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP Honi s külföldi gyógyászat és kertevárlat közlönye. U­­­ av.«K­i k. étfoly»m. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán, tanár. Tartalom. Lenhossék J. t­r. A Santorini-féle visszéri fonat férfinál. (Folytatás). — Verebélyi L. tr. Bold. Balassa tanár sebészeti koro­dájának betegforgalma 1868. nyári félévben. (Folyt.) — Könyvismertetés. Le Mexique au point de vue médico-chirurgical, par M. Leon Coindet. — Lapszemle. A nehézkor mesterséges előidézése. —• A vérömlenyek kezeléséről bonyolódott csonttörések eseteiben. Tárcza. A budapesti kir. orvosegylet 1869-diki február 13-diki szakülése. — A marhaveszteglési ügy az erdélyi ,moldva-oláhországi határokon. — A belügyminister újabb körrendelete a titkos gyógyszerek árulása tárgyában. — Vegyesek. — Pályázat. Melléklet: „Közegészségügy és törvényszéki orvostan“ 1869- 1-ső száma. A Santorini-féle visszéri fonat a férfinál. Lenhossék József tr., a leiró és tájboncztan ny. r. tanárától Pesten. (Folytatás.) A visszéri gomoly felső részletébe a következő vissz­erek mennek át : 1) Mindegyik oldalon a kettősen előjövő alsó fanvisszerek (II. ábra, IV, IV). Ezek a fancsontok haránt ága medenczebeli felületének alsó szélén, párhuzamosan elhelyezve, futnak le. Közülük a felső a fanízület mögött teljesen egybeolvad, s innét lefelé húzódó visszérgyökök mennek tova, melyek a közvetlen szomszédságban levő visszéri fonatba mélyednek. Közülük pedig az alsó a másik oldalival szűkkörű visszérfo­­natot képez, mely szorosan a fancsont alsó íves szalagán, mint belső középső fantáji visszérfonat aláfelé halad, s a Santorini-féle visszéri tömkeleg vele érintkező részével egyesül. 2) A mindkét oldali felső mellső h­úgyhólyagvisszerek (II ábra, XIV, XIV, XIV). Ezek lefolyása azon edények jel­legének felel meg, melyek összehúzékony üreges szervek falai felett foglaltak helyet, ennélfogva pedig annál inkább teke­­rődzve futnak le, minél inkább össze van a húgyhólyag hú­zódva, s viszont. Melyek közülük oldalvást feküsznek, a húgyhólyag tetejétől, míg a középen levők annak testétől indulnak ki. Eleinte meglehetősen finomak, aláfelé történő további lefolyásuk közben azonban a húgyhólyagtól eredő újabb és újabb visszérgyökök hozzájuk csatlakozása által erő­södnek. Az oldalvást fekvők ezenkívül a húgyhólyag feneke közelében a később megemlítendő hátsó hólyagvisszerekkel nagyobbára ívszerű közti gyökök által fonatszerűleg egyesültek. A mindkét oldalon levő legmellsők, melyek a felsők folytatá­sát képezik, s szorosan a húgyhólyag alapjának felületéhez illeszkednek, a visszeri tömkeleg legközelebb fekvő részébe, az oldalvást helyzetiek pedig a Santorini-féle düllemirigyi öbölbe mennek át. 3) A mindkét oldali monyháti visszér (II ábra, II, II). Ezek az egyszerű monyháti visszér kettéválásából származ­nak, mi a húgycső háromszögletű szalagán keresztülhatolás­­kor megy végbe. Mihelyt a keresztülhatol­ás megtörtént, az ágak azonnal széttérőleg, erősen tekerődzve haladnak, s visszéri fonattá lesznek, mely úgyszólván a visszéri fonat felületes végét képezi. Míg azok csekélyebb része a fonatban részt vesz, nagyobb részük a húgyhólyag feneke két oldalán, mint a Santorini-féle dülmirigyi öböl felső rétege hátrafelé megy, hogy a visszéri gomoly szarvát elérje, melyben vissz­­erei nagy része elvész (J. E. Petrequin), míg csekélyebb ré­szük, a szarv külső oldalán egyenesen hátrafelé haladva, elöl­ről és álélról az alhasi visszérbe ömöl. Igen gyakran mindjárt a fanizület megett mind a két vagy csak az egyik menyháti ütértől igen hatalmas visszéri gyök­ered, mely a fancsont víz­szintes ágának medenczebeli felületén felfelé húzódik, s ré­szint a belső dugliki visszéri, részint azon visszéri fonatban feloszlik, mely a dugliktól ki- és felfelé (J. H­e­n­­­e) fekszik, az említett visszéren kívül még a belső dugliki fonattól, az alsó, nemkülönben a felső fanvisszerekből kap ágakat, s a felhasi visszerek fonatába nyílik. Ezen fonat háromszögletű, aláfelé tekintő alappal. Fekvésénél fogva az általam adott oldalsó belső fantáji visszéri fonat (plexus venosus pubicus internus lateralis) név nem látszik helytelennek. *) 4) A mony mély visszerei (I ábra, II, II), melyek a merevencsék hátsó és belső felületéből indulnak ki; továbbá : 5) A mindkét oldali húgycsőhagyma-visszér (vena bulbi urethrae, I ábra III), melyek a húgycsőhagym­a hátsó felületé­ből jönnek ki. Az utóbb említett mindkét visszér (3 és 4), mindjárt kijövetele helyén, általuk közösen képezett jelenté­keny visszéri fonatba­n hagymamerevencsi visszéri fonat (plexus venosus bulbo-cavernosus) — megy át (F. Führer), mely a hagyma­merevencsi háromszöget **) teljesen kitölti, s feltűnően öblözetes kinézése van. Ebből ismét két irányban visszéri párnátok merülnek fel, melyek közül az egyik szoro­san az alcsont felhágó és a fancsont lehágó ága medenczebeli felületén halad, s mint páros alsó fantáji visszéri fonat alul­ról a Santorini-féle visszéri tömkelegbe átmegy (F. W. Theile, C. F. Krause, J. Engel, J. Hyrtl, J. Henle); míg a másik, hátrafelé haladva, a belső szeméremütér törzsét és végtagjait kacsszerűleg körülveszi. *) II. ábra, VIII. bal oldalán. A kőnyomdász által hibásan rajzolta­tott, hogy jobbról a dugótér belefoly. **) I ábra, 111 alatt jobbról, a kőnyomdász által hibásan kihagyatott. 8

Next