Orvosi Hetilap, 1869. május (13. évfolyam, 18-22. szám)
1869-05-23 / 21. szám
Az általam bemutatandó eset szintén az utóbbi nézet mellett szól, mennyiben a beteg haját s a kopasz felület képleteit nem csak én, de Schw im m er és B öke tr. barátaim is a leggondosabban vizsgálták górcsővel, de gombaképződést feltalálni nem voltunk képesek, sőt Béke tr. az illető hajjal tenyésztési kísérleteket is tett, azonban minden eredmény nélkül. Feltűnő és az idegbántalom elméletével épen nem egyeztethető össze azon tény, hogy az arca néha ragályosnak tapasztaltatok, így az angol gyermekgyógyász H 11 er új tankönyvében beszéli, hogy egy parochiális iskolában, mely orvosi felügyelete alatt állott, az idősb leányok közül 40—50 lepetett meg ezen bajtól rövid idő alatt, holott a fiúk és fiatalabb leánykák mind épek maradtak, ámbár egészen hasonló viszonyok közt éltek, csakhogy ez idősb leányoktól elkülönítve tartottak. Az area gyakrabban fordul elő nőknél mint férfiaknál, az élet minden szakában léphet fel, de leggyakoribb az 5 és 40 közti években. A baj lefolyása igen lassú, hónapokig, sőt évekig tart. Wilson 50 esetről tesz említést, melyek közül 9 volt olyan, hol a baj már 5 egész 10 évig tartott, mikor a gyógykezelést megkezdték; 5 a gyógykezelésnek 10—15 év közt állott ellen; kettőnél végre 15—20 évig tartott a baj. Az előkészítő okokat tekintve ezen 8 eset közül 57 származott táplálkozási, 11 ideges, 9 áthasonítási és 3 helybeli gyengeségtől. (?) Az area rendesen önállóan s a bőr más bajaitól függetlenül lép fel, de alkalmilag más bőrbetegségekhez u. m. közönséges kopaszsághoz, izzaghoz, fejkorpaghoz s kopasztó sömörhez is társulhat. A kopasz foltokon az új haj többnyire igen lassan szokott újból képződni, néha azonban ez sokkal rövidebb idő alatt történik, mintsem a baj természetéből sejteni lehetne. Legtöbb függ itt az előkészítő októl, így p. o. a terhesség után 1—3 havi idő múlva ismét megjelent a baj; ellenben midőn a beteg testalkata tetemesen gyengítve van, ez csak hosszabb idő múlva történik. A kezelés mint minden bajnál, természetesen az okok ellen lesz intézendő. Hol a baj atalános alkati gyengeségen alapszik, ott zsongitó szerek , kinal és vas stb. lesznek javulva, hol elválasztási és kiürítési rendellenességek, emésztési zavarok stb. vannak jelen, ott azok ellen intézendő a gyógyeljárás. Helybelileg a kopaszság kezelésénél legfontosabb feladat az illető felület hajszáledényi vérkeringését, mely nyilván lomhább a rendesnél, nagyobb erélyre serkenteni. Ez okból aláltatik a fejet reggelenkint hideg vízzel mosni, durva törülközővel szárítani és keményszőrű hajkefével addig kefélni, míg a bőr vörössé nem lesz, s azután valamely izgató szert 5 perczen át a szenvedő részre bedörzsölni. Wilson mint ilyet az ő izgató hajkenőcsét ajánlja, mely kőrisbogárpor és zsírból áll, továbbá mosásokat és beecseteléseket körisbogáreczettel, köpenylégeges kenettel (linimentum ammon.) vagy iblanyfestvénynyel stb. Hasonlókép bizonyos izgató szappanok is ajánltatnak, u. m. a kátrány, kőolaj-, kén- és cárból savasszappanok stb. Avicenna nadályokat, sekély bemetéléseket (scarificatio) és tűszúrásokat (acupunctura) ajánl az első időszakban, később bőrpirosító szereket. Celsus úgy nyilatkozik: „némely orvos az arcát gerelylyel szúrja meg, mások edzőket, ismét mások terpentinolajat alkalmaznak. Azonban nem létezik jobb szer, mint a naponkénti borotválás késsel, mert mihelyt a bőr felületes lemeze el van távolítva, a haj gyöke is meg van nyitva. Gyakran egyszerű téntának bedörzsölése a borotválás után az egyetlen dolog, mi szükséges.“ Celsus idejében a ténta azonban növényi szénből és mézgából állott. A borotválást számos más szerző is igen melegen ajánlja a hajnövesztés serkentésére. Ha a haj a kopasz foltokon újra nőni kezd, az első időben világosszínű, száraz, puha és csaknem pehelyszerű, mint az újszülöttek haja, azonban lassankint visszanyeri erejét s a környező haj színét; máskor ezen színtelen haj megmarad az egész éjten át, s sajátságos ellentétet képez a fej egyéb részével. A betegnek, kit ezennel bemutatni szerencsém van, kórtörténete röviden a következő: K. Ber talan, 27 éves, férfiszabó. Apja állítólag hosszú ideig csontbántalomban szenvedett a jobb sípcsont alsó harmadában ; anyja egészséges. Betegünk maga 21 éves koráig állítólag szinte egészséges volt; akkor jobb alszára alsó harmadában fájdalmas daganat támadt, mely hosszabb idő alatt mintegy diónagyságra fejlődvén, orvos által felvágatott, azóta folyvást bűzös híg genyt választ el. A fekély jelenleg krajczárnagyságú, s kutaszszali vizsgálatnál érdes csontfelület található alapján; mintegy 4 év előtt jobboldali combja belfelületén szintén fájdalmas dag fejlődött, mely fél évi tartama után önként fakadt fel, s hosszadalmas genyedés után végre behegedett. Két év előtt pedig betegünk leírása szerint igen nagy tályog fejlődött hasa mellső felszínén, úgy hogy csaknem az egész hast elfoglalta; ez is magától fakadt fel, s igen nagy mennyiségű hig geny kiürülése után végre fél év múlva gyógyult be. Mintegy 5 hét előtt jobb oldali halántéktáján és a nyakszirt hasonló oldalán haja, az előbbi helyen mintegy tenyérnyi, az utóbbin tallérnyi nagyságban, kihullott rögtön s észrevétlenül; azóta pedig ezen két helyhez még egy harmadik is csatlakozott a nyakszirt bal oldalán. Az említett helyek hajtól egészen megfosztvak, halványak és kissé bemélyedtek ; első időben az említett helyek környékén a haj igen könnyen kiszakítható volt. A beteg tanácsunkra helybelileg hideg mosásokat dörzsöléseket és mosásokat carbolsav-oldattal alkalmaz; belsőleg pedig, minthogy igen halvány, vérszegény, s valamint az előrement bántalmak úgy jelenlegi állapotánál fogva a bajt nem csupán helybelinek, hanem a beteg fenyves alkatából eredetinek kell tekinteni, vasat és kínait adagolunk neki. A gyógykezelés által annyi mindenesetre már előzetes, hogy a kopasz helyek többé nem nagyobbodnak s környékükön a haj többé oly könnyen ki nem szakítható; új hajnövés ellenben még nem mutatkozik. Mihelyt a gyógykezelés eredménye kielégítő leend, a tisztelt egyletnek a beteget újra bemutatni ígérjük. A közvetett vagy gerjes ragályozás elmélete. Azon tanulódról mely a mételyezett közegek feltételei meghatározására vezet. Chauveau A. által a párisi tudományos académiához beterjesztett jegyzék. Közli Gájásy Lajos tr. kórházi igazgató orvos Siegszárdon. Fontos, hogy a geny és a genyedés természete fölötti ezen új tanulmány kezdeténél a kérdés szabatosan tétessék, azon különféle jelentőségeknél fogva, mellyel ezen szó mételyezést kár-