Orvosi Hetilap, 1869. szeptember (13. évfolyam, 36-39. szám)
1869-09-26 / 39. szám
Declat, Bottini, Maisoneuve) kedvező eredménnyel használtatott, még azon előnnyel is bír, hogy a vérre alvasztólag hat, s ezáltal szívós kéreg létrejöttét segíti elő, mely magában véve is a levegő benyomulását akadályozza. Lister új modorát legelőször bonyolódott csonttöréseknél alkalmazta,s 1867-iki márcziusban) ebbeli észleleteiként 14, többnyire igen súlyos bonyolódott csonttörésből álló esetet közölt, mely az új modor alkalmazása alatt feltűnő jó sikerrel és rövid idő alatt gyógyult. — Lister rövid idő múlva 2) új modorával tapasztalatait a tályogok gyógykezelésénél is közölte, melyek gyógyításánál még nagyobb mértékben meglepő eredményeket ért el. Lister modora rövid idő alatt az angol sebészek által nagy kiterjedésben alkalmaztatott,s egyeseket kivéve, kik különösen Lister elsőbbségét (Priorität) a karbolsav alkalmazását illetőleg megtámadták, s azok legnagyobb száma, számos új észleletek nyomán, a modor kitűnő sikerét bizonyította. Németországban legelőször a híres sebész, Thiersch tanár klinikáján Lipcsében alkalmaztatott az új modor, s Joseph tudor (Dissertatio inauguralis, Lipsiae 1867). 16 esetet közöl,melyekben különösen tályogoknál, még pedig főleg torlódási tályogoknál (Congestionsabscesse) igen kedvező eredmény tapasztaltatott A Lister-féle eljárás majd sok más kórodában is megpróbáltatott, s annak kedvező eredménye tapasztaltatott,3) úgy hogy mai napig gyakorlati értéke és hasznossága minden kétségen kívül van. A következőkben Lister eljárását terjedelmesebben írjuk le, mivel az talán egész terjedelmében nem minden ügytárs előtt ismeretes. Bonyolódott csonttörésnél fontos feltétel, miszerint a beteg minél hamarább kerüljön a sebész kezelése alá, hogy a levegő minél rövidebb ideig legyen a sebekkel érintkezésben, valamint nagy fontossággal bír a beteg átvitele és a sebesült részszel tett mozgás, mivel a tört csontok mozgása a levegő benyomulását a sebes részek közé szintén elősegítheti. A sebész feladata legelőször a csonttörés visszahelyezése, ezután pedig a levegő, valamint a vér a sebből lassú simogatás által kinyomatván, erre a seb hígított karbolsavban mártott ruhadarabbal betakartatik, vagy pedig ha a seb nagyobb és mélyebb, abba karbolsav bele is önthető, s az olyformán nyomatik, hogy az a sértett felület minden részével érintkezésbe jöjjön. A karbolsavba mártott ruha, hogy a sav el ne párologjon, vagy olajba mártott papír, vagy guttapercha lemezzel fedezik be, vagy pedig, mint Lister ezt későbben czélszerűbbnek találta, ónlevéllel (Staniol) takarandó be, mely olaj, karbolsav és a szükséges mennyiségű finom krétaporból készített tiszta elegygyel (pasta) 3—4 vonalnyi vastagságban be van kenve, úgy hogy ezáltal a levegő érintkezése e sebtől annyival biztosabban távoltartassék. A sebet befedő ruha, valamint az ónlemez természetesen legalább egy hüvelykkel a seb szélein túl kiterjed. Az egész kötés czélszerűen még pólyával erősíttetik meg és nyomatik össze, s ezután a csonttörés által igényelt, a csonttöredéket összetartó kötés alkalmaztatik. Ha a sebből a következő napokban nagyobb mennyiségű folyadék nem jön ki, az első kötés 10—14 napig megmaradhat, különben is a karbolsavval beitatott ruha az ónlemez eltávolítása után újra karbolsavas olajjal nedvesíttetik, mi ennekutána mindennap újra történik. A sebesülés utáni 17-ik napon többnyire a seb már annyira tiszta sarjadzásban van, hogy a karbolsavvali nedvesítés többé nem szükséges, hanem elegendő a sebet közönséges módon bekötni és tisztítani. Ezen gyógykezelés alatt, Lister tapasztalatai szerint, a sebek genyedése legtöbb esetben egészen elkerültetik, a sebből csekély mennyiségű savós folyadékon kívül semmi se választatik ki, s ha az első kötés 10 — 14 nap múlva eltávolíttatik, a seb tiszta, piros, genynélküli felszínt mutat, mely a következetesen folytatott, épen leírt eljárás mellett minden genyedés nélkül rövid idő alatt beheged. Ezen eljárás mellett lázas állapot épen nem szokott fellépni, s természetesen a genyedés minden kellemetlen következményei, genysülyedés, orbáncz, genyvér szinte tökéletesen el vannak hárítva. A tört csontok pedig ugyanazon idő alatt, melyben különben minden sebbeli szövetkezés nélkül szoktak meggyógyulni, teljesen összenőnek. Ha a sebesülés után, az említett eljárás daczára, mégis gengedés találna fellépni, Lister tanácsa szerint mindamellett a kezdeti modor mellett kell maradni, csakhogy a karbolsavas olajba mártott ruhát néha meg kell újítani, minek azonban gyorsan kell történni. A genyedés ezen eljárás szerint gyorsan apad, s a lázas állapot, mely azt követni szokta, csekélyebb lesz. Lister szerint a bonyolódott csonttöréseknél néha tályogok képződnek ugyan, melyek azonban nem a seb genyedéséből, hanem a lágy részek közé történt vérömlenyekből veszik eredetüket. Ezen tályogok Lister modora szerint felnyitandók és kezelendők, s rövid idő alatt behegednek Lister modorának még akkor is kedvező eredményét tapasztalta, ha a lágy részek nagy kiterjedésben összezúzva vannak, vagy pedig ha a csontok hosszabb darabja lemezteleníttetett. Ő a csontot szinte karbolsavval nedvesíti, s ezen kezelés alatt azt is minden genyedés nélkül összenőni látta; sőt tapasztalta, hogy csontdarabnak kikerülhetlen üszkösödése is genyedés nélkül folyt le, úgy hogy az elhalt csontrész csak sarjadzás által vált külön. (Folytatása következik.) Beléndekmaggali mérgezésről. Közlemény a pesti szegény gyermek-kórházból. Kővár Kálmán tr. első segédorvostól. A gyermekek nem ritkán oly tárgyakat vagy anyagokat vesznek szájukba s juttatnak a gyomorba — nyalánkság majd pajkosságból — melyek nemcsak hogy táplálás vagy ingenczkedésre nem szolgálnak, — sőt az egészségre káros hatásuaknak, s gyak- 1) Lancet I. 11. 13. 17. 2) Lancet II. 12. 1867. s) Englisch tudor a bécsi orvos-egylet 1868-iki novemb. 27-én tartott gyűlésében a bécsi általános korodából különösen Dittel tanár osztályán nagy kiterjedésben tett tapasztalatokat és kedvező eredményeket közölt. *) A karbolsav, mely tiszta állapotban az úgynevezett phenylsavval azonos, az újabb időben, úgy külsőleg mint belsőleg, oly nagy kiterjedésben alkalmaztatik, s annyiszor említtetett mindenféle folyóiratokban, hogy annak terjedelmesebb leírását feleslegesnek tartjuk. Lister első kisérleteinél a folyékony tiszta karbolsavot használta a sebekre, mivel fertőztelenítés tekintetéből a karbolsav meglehetős nagyfokú edző tulajdonságára is súlyt fektetett. Később azonban ezen nézettől eltért, s mivel a tömény sav a sebek részeit, valamint a bőrt a sebek környékében nagy mértékben megrágta, s ezáltal új sebzést okozott, csak hígított oldatot vett használatba, még pedig előbb vízzel (1 : 4), későbben pedig — részint mivel a sav vízben rosszul oldható fel, részint mivel a víznél sűrűbb folyadék a levegő távoltartására czélszerűbbnek látszott, olajat, névleg lenmagolajat választott, 1 : 6 arányban. Kísérleteinknél mi is ezen aránynál maradtunk, csakhogy a drágább lenmagolaj helyett a nálunk olcsóbb faolajat vettük használatba. Rendelvényünk a lekötésre használt olajra nézve. Rp. Acid, cárból, un c. semis., ol. olivar. un c. tres. A pépre nézve pedig : Bp. Acid, cárból, dr. dua s . ol. olivar. unc. unam et gemis, cretae alb. subtiliss. pulveratae, q. s. ut. f. unguent.