Orvosi Hetilap, 1869. szeptember (13. évfolyam, 36-39. szám)

1869-09-26 / 39. szám

Declat, Bottini, Maisoneuve) kedvező eredménnyel használta­tott, még azon előnnyel is bír, hogy a vérre alvasztólag hat, s ezáltal szívós kéreg létrejöttét segíti elő, mely magában véve is a levegő benyomulását akadályozza. Lister új modorát legelőször bonyolódott csonttöréseknél alkalmazta,s 1867-iki márcziusban­) ebbeli észleleteiként 14, többnyire igen súlyos bonyolódott csonttörésből álló esetet kö­zölt, mely az új modor alkalmazása alatt feltűnő jó sikerrel és rövid idő alatt gyógyult. — Lister rövid idő múlva 2) új modorával­ tapasztalatait a tályogok gyógykezelésénél is kö­zölte, melyek gyógyításánál még nagyobb mértékben meglepő eredményeket ért el. Lister modora rövid idő alatt az angol sebészek által nagy kiterjedésben alkalmaztatott,s egyeseket kivéve, kik kü­lönösen Lister elsőbbségét (Priorität) a karbolsav alkalmazá­sát illetőleg megtámadták, s azok legnagyobb száma, szá­mos új észleletek nyomán, a modor kitűnő sikerét bizonyí­totta. Németországban legelőször a híres sebész, Thiersch tanár klinikáján Lipcsében alkalmaztatott az új modor, s Joseph tudor (Dissertatio inauguralis, Lipsiae 1867). 16 esetet közöl,melyekben különösen tályogoknál, még pedig fő­leg torlódási tályogoknál (Congestionsabscesse) igen kedvező eredmény tapasztaltatott A Lister-féle eljárás majd sok más kórodában is megpróbáltatott, s annak kedvező eredménye tapasztaltatott,3) úgy hogy mai napig gyakorlati értéke és hasznossága minden kétségen kívül van. A következőkben Lister eljárását terjedelmesebben ír­juk le, mivel az talán egész terjedelmében nem minden ügy­társ előtt ismeretes. Bonyolódott csonttörésnél fontos feltétel, miszerint a beteg minél hamarább kerüljön a sebész kezelése alá, hogy a levegő minél rövidebb ideig legyen a sebekkel érintkezésben,­­ valamint nagy fontossággal bír a beteg átvitele és a se­besült részszel tett mozgás, mivel a tört csontok mozgása a levegő benyomulását a sebes részek közé szintén elősegítheti.­­ A sebész feladata legelőször a csonttörés visszahelyezése, ezután pedig a levegő, valamint a vér a sebből lassú simo­­gatás által kinyomatván, erre a seb hígított karbol­savban­ mártott ruhadarabbal betakartatik, vagy pedig ha a seb nagyobb és mélyebb, abba karbolsav bele is önthető, s az olyformán nyomatik, hogy az a sértett felület minden részével érintkezésbe jöjjön. A karbolsavba mártott ruha, hogy a sav el ne párologjon, vagy olajba mártott papír, vagy gutta­percha lemezzel fedezik be, vagy pedig, mint Lister ezt ké­­­­­sőbben czélszerűbbnek találta, ónlevéllel (Staniol) takarandó be, mely olaj, karbolsav és a szükséges mennyiségű finom krétaporból készített tiszta elegygyel (pasta) 3—4 vonal­­nyi vastagságban be van kenve, úgy hogy ezáltal a levegő érintkezése e sebtől annyival biztosabban távoltartassék. A sebet befedő ruha, valamint az ónlemez természetesen legalább egy hüvelykkel a seb szélein túl kiterjed. Az egész kötés czélszerűen még pólyával erősíttetik meg és nyomatik össze, s ezután a csonttörés által igényelt, a csonttöre­déket összetartó kötés alkalmaztatik. Ha a sebből a követ­kező napokban nagyobb mennyiségű folyadék nem jön ki, az első kötés 10—14 napig megmaradhat, különben is a karbolsavval beitatott ruha az ónlemez eltávolítása után újra karbolsavas olajjal nedvesíttetik, mi ennekutána min­dennap újra történik. A sebesülés utáni 17-ik napon több­nyire a seb már annyira tiszta sarjadzásban van, hogy a kar­­bolsavvali nedvesítés többé nem szükséges, hanem ele­gendő a sebet közönséges módon bekötni és tisztítani. Ezen gyógykezelés alatt, Lister tapasztalatai szerint, a sebek genyedése legtöbb esetben egészen el­­kerültetik, a sebből csekély mennyiségű savós folyadé­kon kívül semmi se választatik ki, s ha az első kötés 10 — 14 nap múlva eltávolíttatik, a seb tiszta, piros, genynélküli­ felszínt mutat, mely a következetesen folytatott, épen leírt eljárás mellett minden genyedés nélkül rövid idő alatt be­heged. Ezen eljárás mellett lázas állapot épen nem szokott fel­lépni, s természetesen a genyedés minden kellemetlen követ­kezményei, genysülyedés, orbáncz, genyvér szinte tökélete­se­n el vannak hárítva. A tört csontok pedig ugyanazon idő alatt, melyben különben minden sebbeli szövetkezés nélkül szoktak meggyógyulni, teljesen összenőnek. Ha a sebesülés után, az említett eljárás daczára, mégis gengedés találna fel­lépni, Lister tanácsa szerint mindamellett a kezdeti modor mellett kell maradni, csakhogy a karbolsavas olajba mártott ruhát néha meg kell újítani, minek azonban gyorsan kell tör­ténni. A genyedés ezen eljárás szerint gyorsan apad, s a lá­zas állapot, mely azt követni szokta, csekélyebb lesz. Lister szerint a bonyolódott csonttöréseknél néha tályo­gok képződnek ugyan, melyek azonban nem a seb genyedésé­­ből, hanem a lágy részek közé történt vérömlenyekből veszik eredetüket. Ezen tályogok Lister modora szerint felnyitan­­dók és kezelendők, s rövid idő alatt behegednek Lister mo­dorának még akkor is kedvező eredményét tapasztalta, ha a lágy részek nagy kiterjedésben összezúzva vannak, vagy pe­dig ha a csontok hosszabb darabja lemezteleníttetett. Ő a csontot szinte karbolsavval nedvesíti, s ezen kezelés alatt azt is minden genyedés nélkül összenőni látta; sőt tapasz­talta, hogy csontdarabnak kikerülhetlen üszkösödése is ge­nyedés nélkül folyt le, úgy hogy az elhalt csontrész csak sar­­jadzás által vált külön. (Folytatása következik.) Beléndekmaggali mérgezésről. Közlemény a pesti szegény gyermek-kórházból. Kővár Kálmán tr. első segédorvostól. A gyermekek nem ritkán oly tárgyakat vagy anyagokat vesznek szájukba s juttatnak a gyomorba — nyalánkság majd paj­­kosságból — melyek nemcsak hogy táplálás vagy ingenczkedésre nem szolgálnak, — sőt az egészségre káros hatásuaknak, s gyak- 1) Lancet I. 11. 13. 17. 2) Lancet II. 12. 1867. s) Englisch tudor a bécsi orvos-egylet 1868-iki novemb. 27-én tar­tott gyűlésében a bécsi általános korodából különösen Dittel tanár osztá­lyán nagy kiterjedésben tett tapasztalatokat és kedvező eredményeket közölt. *) A karbolsav, mely tiszta állapotban az úgynevezett phenylsav­­val azonos, az újabb időben, úgy külsőleg mint belsőleg, oly nagy kiter­jedésben alkalmaztatik, s annyiszor említtetett mindenféle folyóiratokban, hogy annak terjedelmesebb leírását feleslegesnek tartjuk. Lister első kisér­­leteinél a folyékony tiszta karbolsavot használta a sebekre, mivel fertőzte­­lenítés tekintetéből a karbolsav meglehetős nagyfokú edző tulajdonságára is súlyt fektetett. Később azonban ezen nézettől eltért, s mivel a tömény sav a sebek részeit, valamint a bőrt a sebek környékében nagy mértékben megrágta, s ezáltal új sebzést okozott, csak hígított oldatot vett haszná­latba, még pedig előbb vízzel (1 : 4), későbben pedig — részint mivel a sav vízben rosszul oldható fel, részint mivel a víznél sűrűbb folyadék a levegő távoltartására czélszerűbbnek látszott, olajat, névleg lenmagolajat választott, 1 : 6 arányban. Kísérleteinknél mi is ezen aránynál maradtunk, csakhogy a drágább lenmagolaj helyett a nálunk olcsóbb faolajat vettük használatba. Rendelvényünk a lekötésre használt olajra nézve. Rp. Acid, cárból, u­n c. semis., ol. olivar. u­n c. tres. A pépre nézve pedig : Bp. Acid, cárból, d­r. d­u­a s . ol. olivar. unc. unam et gemis, cretae alb. subtiliss. pulveratae, q. s. ut. f. unguent.

Next