Orvosi Hetilap, 1869. szeptember (13. évfolyam, 36-39. szám)

1869-09-12 / 37. szám

Pest, 1869. 7W8m JKg .September 12. ORVOSI HETI­LAP. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom, kovács J. h. t­r. Sérülési karatértágulat (aneurysma traumat, arteriae brachii). — M e­i­x­n­e­r J. tr. Az idült tüdősorvadás és gümősór éghajlati gyógytanához, különös tekintettel Brehmer Herman tr. Görhersdorfban levő gyógyintézetére. — Könyvismer­tetés. Ueber den exanthematischen Typhus in klinischer und Sanitätspolizeilicher Beziehung etc. von Dr. D. Passauer. — Lap­szemle. A koponya alapjának törése, gyógyulás némely koponyaideg hüdése mellett. Tú re z a. Az orvosi gyakorlat nőknek való-e. (Folyt.) — Megemlékezés Purkinje felett. — Vegyesek. Honi s külföldi gyógyászat és kórüuvázlat közlönye. U­" a »dLlk­ö 'fc- f­rt»l « .* ■»■ _ Uöfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félvéte 4 frt. 50 . vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 uj kr. Megjelen minden vasárnap. Berendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztősednél Erzsébet-tér 10. ,2., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Orasche-féle bárban. Sérülési­ karatér-tá­gúlát (aneurysma traumát, arteriae brachialis). Kórodai előadása után közli Kovács József, k­. tanár. Szrapkó István, 58 éves, abonyi pár napszámos, bal karjának belső-mellső felületén kiterjedt lüktető daganattal vétetett föl a sebészi kórodéra, ez évi május 3-án. A daganat nem egészen egyenletes, nyújtott gömbölyeget ké­pezett, a kar alsó harmadánál volt legkiemelkedőbb, kövülete itt 40 cm. meredek letetőződéssel tűnt el le a könyökhajlásba,a lejtő­sebben ért 1 hüvelykre a hónaljredőig. A kar két alsó harmadán en­nek belső nagyobb felét öleli, s itt a külső épbe megy. A bőr ez egész karon feszültebb, a daganaton fényes, szederjes; fényessége és sze­­derjessége a daganat emelkedettebb dombjain kifejezettebb.Két hü­velykkel a könyökhajlás fölött,a kétfejű karizom irányában egy szű­rési sebnek hátra és fölfelé irányuló 4 vonalnyi fehér hegye látható. A feszes daganat nagy domborulatán, főleg ennek dombjain, puha, ezek körül tömöttebb.A ráfektetett tenyér azt emeltebb hőfo­kúnak, falait szabványosan kifeszülő és lankadó mozgásban, s a feszülés alatt csörgedező zörejűnek érzi. Domborulatára nyomott ujjaink a feszüléssel egyidejű lüktetés által emeltetnek, e lükteté­sek a szíveivel azonos idejűek. Nagyobb felületére intézett nyomás­sal az egészben hullámzó daganat kisebbíthető, ekkor a bőr rajta apró redőzetű lesz, nyomásunk szintével hamar megtelik, s ismét feszes és fényes lesz.Telése alatt lüktetése élénkebben látszik. Ha a hónalji üteret a kar fejecsére nyomjuk, a daganat puhább lesz, s se láthatólag se tapinthatólag nem lüktet. Szűnvén nyomásunk, a lüktetés azonnal, s a feszesség is gyorsan beáll. Az ez oldali orsó­­ütér lüktetése gyengébb és vontatottabb, késedelmes. Ujjcsúcsaink nyomása a daganat tömöttebb környi részein fájdalmat okoz, s mé­lyedéseket hagy. Beteg­e karját szabadon nem mozgathatja, kezében jobbatlan zsibbadás és tompa fájdalmat panaszol, mely a hónaljütér lenyo­mása alatt kis időre enyhébb. A szív és az üterek hangjai tiszták, az üterek megbetegedésének semmi nyoma. Betegünk baja keletkezéséről azt mondja: mintegy 6 éve sza­­ladás közben elesett, jobb kezében levő bicsakjával bal karját, egy hüvelykkel a könyök hajlás fölött, megszúrta. A rögtön fecskendő élénk vérzést előbb­i ujjnyomással, azután orvosa nyomkötéssel áll­ta el. A seb elég gyors behegedése után nemsokára a heg alatt babnyi göböt vett észre, mely ujjnyomásra eltűnt, s azután előbbi alakját és nagyságát azonnal visszanyerte. Ilyen maradt az ez év január haváig, mely időtől általa föl nem ismert okból s­ebesen nőtt. Sebes növése alatt időnkint éles, majd tompa fájdalom kisér­te. Az orvos, kihez ápril végén folyamodott, kórodánkra uta­­sítá őt. A karatér lefolyása szerint fekvő, körül letetőződő, lük­tető, összenyomható, a hónai,fi ütér lenyomása alatt ki­sebbedő, nem lüktető és lágyuló daganat, mely hat éve tör­tént késszúrás által okozott vérző seb hegedése után keletkezett, sérülési i­­értágulat v. ütérdaganat (aneurysma traumaticum). A sebzés után azonnali lüktető vérzés a karatér beható sebzésére mutat. Hogy az u­jjnyomás, meg a nyomkötés az el­ső időben a vérzés uraivá lehettek, daczára annak, hogy a szúrás iránya az ütér lefolyásával nem párhuzamos volt, ha­nem arra mintegy 45°-nyi szög alatt esett —mely körülmény köztudat szerint a vérzést előmozdítja — az ütérsebzés kicsinysége mellett szól. Támogatja a kis sebzés fölvételét az ütérdagnak a megjelenése után majd 5 évig változatlan ter­méje. Sebes fejlődésnek csakis ez évi januárban indult, egyszerre, beteg előtt ismeretlen okból. Sok okunk van sejteni, hogy a szövetek, melyek 5 évig egyenlőn tárták a daganat tertelmét, melyek a vér lüktetési feszélyének 5 évig sikerrel álltak ellen, januárban oly erőművi bántalmat szenvedtek, mely bennük lobos izgatottsá­got szült, miáltal veszték ellenállási képességüket, nőtt az illérnyilás, s így jön, hogy azontúl a szívlökés feszélye pó­lyák s izmok közti tovaterjedésében csakis gyorsan legyőzhe­tő akadályokra talált. A szívlökés feszélye elégséges volt a terjedő daganat előtt egyre fejlődő lábgátat szétmállasztani, s így sebes növésének utat törni. A daganat felületén a pu­hább dombocskák bizonyítják azt is, hogy ezen ellenállási folyamat már nemcsak az izmok és pólyák közt, hanem a karpólyán át a bőrnek, s ezen keresztül a felületre is irányul és halad. E sérülési ütérdag utóbbi 4 havi története minden két­ségen kívül helyezi a daganat jövőjét magára hagyatás ese­tén. Bizton várható, hogy a daganat az üteres feszély folytán minden irányba nőni fog, hogy a máris puhább dombocskák helyén a még vastagabb, de beszűrődött bőr vékonyodni, el-37

Next