Orvosi Hetilap, 1871. szeptember (15. évfolyam, 36-39. szám)
1871-09-17 / 38. szám
Kidfizetésier: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt Képtelen minden vasárnap. 10 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkeiti cégmények és fizetések bérmentesítendők. Erzsébet-tér 10. ax., és Kilián György könyvkereakadénék« Hirdetésekért soronként 15 ujkr. váczi utéz a Drasche-féle házban. Tartalom. Simbriger Fr. A láztelepek élet- és kórtani működéséről (Folyt.) — H a j n a tr. Conthasdag — osteosarcoma — az alszáron. — Kövér K. tr. Gyermekápolásról. (Folyt.) — Könyvismertetés. Selected Obstetrical and Gynaecological Works of Sir James Y. Simpson Bart., M. D. — Lapszemle. A hasi hagymáz terjedése ivóvíz által. Tárcza, 1866 és most. — A bábatanítás hiányai nálunk. (Vége). — Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék orvos-gyógyszerészegyletének jun. 26 nagy gyűlése. — Nyitra, 1867. sept. 5-kén. — Vegyesek. — Kivonat Pest város tiszti főorvosának 1871. junius havi hivatalos jelentéséből. — Pályázatok. Pest, 1871 31« »27* September 17. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüyvázlat közlönye. V tienötödLlJU. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos Jr. Főmunkatárs Balogh Krismán tanár. A láztelepek élet- és kórtani működéséről. Közlemény a pesti királyi egyetem elméleti orvostani dolgozdájából. Simbiiger Frigyes tábori alorvostól. (Folytatás). 19. kísérlet. Másik esetben, hol a jobboldali láttelepnek csaknem felső */3-ját metszettem át függőlegesen a szürke gumó hátsó széle felett, sokkal feltűnőbb volt az eredmény a végtagokra nézve : az állat mindjárt sértés után csendesen ülve maradt néhány perczig,s azután lassan kint mindinkább jobbra sülyedt, minthogy a bal végtagok mindinkább kinyújtattak; végre az állat jobb oldalára leesett. Miután 5 perccel később a fej egyszerre jobbra hajlott, s az állat rángások közben a test hossztengelye körül néhányszor hömpölygött, 3 perc múlva fel bírt ülni, de jobbra sülyedve, élénken mozgatta füleit és az érintést főleg bal arczán igen élénken érezte ; végre járni kezdett, még pedig nagyobb körben balra, könyen elesett jobb oldalára, s ilyenkor éles hangon kiáltozott; ha bal oldalra fektettük, nem birt többé felkelni. További 1 óra múlva fogcsikorgás jelenkezett. Ekkor megszakíttatott az észlelés. Sértés után 20 óra múlva halva találtatott. Ezen eset egyszersmind igen határozottan mutatja, hogy nem a hajlítók hűdése, hanem valódi ingerület okozza a végtagok kinyújtását. Emellett szól azon körülmény is, miszerint a láztelepek megsértése következtében oly nagy hajlam támad görcsös állapotra, hogy ez rögtön beáll, ha a nyaki gerinczagyot megsértjük, nem rövid rohamokban, hanem tartós részletes termében külöli magát. Tudjuk pedig, hogy rendes állapotban a nyaki gerinczagyból soha se lehet görcsöt kioldani közvetlenül itt gyakorolt ingerlés által. Úgy a nyulak mint a kutyáknál azonban mindenkor észleltem a görcsöt, ha a nyaki gerinczagynak megsértése 30 órával később is történt mint a láttelepé. Ily esetet láttunk a 18. kísérletben, hol a jobboldali végtagokon és a nyak baloldalán jelenkezett a görcs ; máskor, ha nagyobb terjedelemben volt bántalmazva a felső réteg, a görcs az egész nyakra és az összes végtagokra terjedett. De alig lehet kétség, hogy ezen túlműködési hajlam akkor volt legnagyobb, midőn ingerlés nélkül rohamonként lépett fel a görcs, s igen nevezetes, hogy ez mindig a sértés oldalán az arezon vagy a felületes nyakizmokon történt. A 18. kísérletben csak 41 órával az első és 19 órával a második sértés után fejlődött az ingerület annyira, vagy inkább csökkent annyira a gátló hatás, hogy a görcsrohamok jelenkezhettek, mi a 17-, 14- és főleg a 13-dik esetben tapasztaltak mellett igen feltűnő és csak abból értelmezhető, hogy a baloldali sértés nem hatolt eléggé mélyen és a jobboldali a láttelepnek oly részét találta, mely ezen tünemény létrehozásához nem, vagy alig járul. A lobos változás azonban, mely később kifejlődött, végre alkalmat adott a rohamok keletkezésére, még pedig a baloldalon, hol kevésbé mélyen hatott a sértés, s itt az arczizmok görcse jelenkezett, s a jobb oldalon ellenben, hol a sértés mélyebb, s alól kissé hátrább volt, a felületes nyakizmoké. Ezekből következtethetjük, hogy a láttelepeknek belső, a 3-dik gyomrács melletti része a görcsingerület fejlesztésében a legfontosabb szerepet játszik. Ugyanez áll az érzéki felfogásra nézve is, mint ezt a 18-dik kísérlet világosan mutatja: az első sértés után e tekintetben tudniillik épen nem észleltünk változást, míg a második után igen nagy mértékben, bár átmenőleg lépett az fel. Ha az eddigieket összefoglalva, röviden akarjuk jelezni a láttelepek felsőbb részének működését, azon tételt állíthatjuk fel, hogy általában véve az egész felső */3 arra van rendelve, miszerint a test minden részéből hozzá vezetett benyomásokat egyesítse, kölcsönösségbe hozza, s az alsó Vs-ból a gátló hatást kioldván, a szervezet czéljainak megfelelő mozgásokat idézzen elő a visszhajlási központok működésének szabályozása által. Hogy az eddigi kísérleteket, s az általuk nyert eredményt lehetőleg kiegészítsem, még a következő két esetet hozhatom fel, mely úgy az alsó mint a felső rétegre vonatkozik : 20. kísérlet. Középnagyságú házi nyúl. Az agytörzs bal oldal- s ról l'"-ra a négy telep és a Varos-féle híd előtt átmetszetett függélyes irányban, midőn mindkét oldalon csak a felső harmad, s jobb oldalon még az alsó külső negyed maradt sértetlenül, azonban itt — a sértés ferde végződésénél fogva — a középvonal felé sokkal több volt sértetlen. Az érzés jele (heves mozgás) után egészen 38