Orvosi Hetilap, 1872. január (16. évfolyam, 1-4. szám)
1872-01-14 / 2. szám
Gyüjtelék a keleti cholera értelmezéséhez. Lengyel Endre tudortól Sáros-Patakon. (Folytatás). Mi a cholera okhatánya? Felvétetik: bizonyos choleragers, choleraragály, choleraméreg, — a földdelejesség, légkörvillamosság, légköri ózontartalom, légkörnyomás, a bennszülött meleg kialvása, urámia. Wiener J. (W. W. 1866.) a choleraokhatány gerji természetét legélesebben fejezi ki az általa vitatott choleregerjben (choleramiasma). Párhuzamot állít fel a váltó láz és a cholera közt. Fejtegeti, hogy a váltó láz által uralgott helyeken, főleg nyárban, de leginkább július és September hónapokban szerves (növényi vagy állati ?) eredetű, górcsős, sejtalakú testecsek fejlődnek ki a vizekben. Ezen testecsek a vízpárákkal tetemes mennyiségben a magasba ragadtatnak, hanem lecsapatva, részint légzés útján az emberi szervezetbe jutnak, okozván vagy nevelvén a váltólázas hajlamot; — részint elemükbe, a vízbe térnek vissza, mellyel mint váltólázméreg (Fiebertoxicum, malaria v. malagma) a szervezetbe vitetnek, adván az egyedüli első lökést a váltó láz előállására. Még pedig a váltóláz a lépnek, mint a váltólázhatásy lerakódás helyének első bántalma. Az anyagforgalom és a vérkészítés tetemes sérülést szenved ; átalános bántalmak és a természet gyógytörekvése nyomán a lép időszakias életműveletének szabályossága szerint váltólázrohamok (Fieberparoxismus) keletkeznek. Ezekkel párhuzamban, a choleragerj (Choleramiasma , Microphyten, Microzoen?) a váltólázgerjhez hasonló, de ennél finomabb, a cholerabeteg ürítékeiben foglaltatva, a vízbe jut, s itt kedvező körülmények közt (szeny, rohadás) hirtelen sokasodik, avagy ellenkezőleg (főleg fertőztelenítés következtében) elenyész. A choleragerjjel fertőzött ivóvíz egészséges szervezetbe vétetvén fel, a gerj vagy ártalom nélkül kiüríttetik, vagy hajlam mellett a szervezetbe, a vesékbe befészkelődvén, cholerát fejleszt ki. (Lásd alább). Niemeyer a keleti cholerát a mocsárgerji lázak (váltó láz, enyhülő v. folytonos láz, vérhas) közé sorolván, mocsárgerjet vesz fel a cholera okhatánya gyanánt. Mühry (1856) növényeredetű choleragerjet vesz fel, s a cholerát a váltó és sárga lázzal egy osztályba sorozandó geri kórnak tartja. Klob (Path. anat. Stud. ab. d. Wesen des Choleraprocesses. Leipzig, 1867.) eptothrix-gombákat , Hallier tömlős gombákat (urocystis) vesztet. (Lásd alább). Thomé Otto Vilmos a cholerások bélürítékeiben, sőt vizeletében is újabb gombanövényt fedezett fel. (Az ázsiai cholera hengerszalagárját ( cylindrotaenium cholerae asiaticae). Vogl. A choleragerj a légkörnek szilárd, elkülönözhető szerves alkotási alkatrésze, mely láthatlan pelyhekként a légben lebeg, s az emberek és tárgyak után húzódik. Ehrenberg, Göpfer. A choleragerjet ázalagok (Infusorien) teszik, melyek a tespedő légrétegben és az elzárt helyiségekben képződnek. Canstatt: Földviszonyi choleragerjet (miasma telluricum) hisz, ezt a mocsár gerjtől, állat- vagy növénygerjtől megkülönböztetvén. Korosztályzásában a cholerát a fajlagos körfolyamatokhoz, heveny földviszonyi kórokhoz, majd gercsenyvekhez (Malaria-Leuchen) sorozta (a váltó lázzal, sárga lázzal, vérhassal és hagymázzal együtt). A cholera okhatányának értelmezésében mintegy második főcsoportot képeznek azok, akik choleraragályt vitatnak. így: Skoda (W. m. W. 1854) előtt a choleraokhatány leghihetőbben életműves ragály, melynek hatása a vörheny (scarlatina) ragályával egyez meg, s ehez hasonlag terjed. Dietl (W. m. W. 1855. 28. sz.) értelmezése az, hogy a cholera tényezője bizonyos ragály, s a cholera ragálykór. Ha kedvező befolyások közt — mint több más ragálykór — ragályát a levegővel nagyobb mértékben és terjedelemben közölheti, a gerikórok jelleme szerint is felléphet és terjeszkedhetik. Eulenburg (W. m. W. 1866. 90. 91. sz.) a cholera okhatányára nézve „talán contagium vivum“ fogalmat fejez ki, melyet azonban choleraméregnek mond. 2 39» f I Cfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronként 15 újkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztősége Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP, Pest, 1872. Január 14. Honi s külföldi gyógyászat és körüyvázlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom Lengyel E. tr. Gyüjtelék a keleti cholera értelmezéséhez. (Folyt) — Wittmann T tr kórházból. Az alsó végtagok és a végbél hűdése gerinczburoklob következtében. A di rpgény'*y^nek' városi kórházból. V-IX. Könyvismertetés. Zenplénmegye közegészségügyi viszonyai IfifiV .Koszlemleny^ » »agy-karolyi sere a megyei uj szervezetben írta Dr. Chyzer Kornél. — Lapszemle A kéz £ 1867'ben 8 Javaslat azok rendezé-Tárcza. Kövér K. tr. Észrevételek az ottensteini kumusról. (Vége) _ Orvosodnak táreven J - Rf ' ov , - «, October hó végén. - Vegyesek. - Pályázatok. _ Könyvészet. _ Előfizetési felhívás az'Orvod Hespra^^“ 1871' “ London' 187]