Orvosi Hetilap, 1873. április (17. évfolyam, 14-17. szám)

1873-04-20 / 16. szám

A női ivarszervek sipolyairól.1) Konrád Mákk szülészeti tanártól Nagyváradon. „Női ivarszervek sipolyainak“ kívánom inkább elne­vezni azon kóralakot, melyet eddig csak röviden „hüvely­­hólyagsipolyoknak“ szoktak nevezni. Ez utóbbi fogalom szűk, s nem fejezi ki kellően azon alakokat, melyekben a sipolyok a nőknél előfordulni szoktak, mivel a hólyag-hüvelysi­­polyokon kívül léteznek még h­ú­g­y­c­s­ő - h­ü­v­e­l­y s­i­­polyok, húgyhólyag - méhsipolyok, húgyhó­­lyag-hüvely-méhsipolyok, s mint ezen sipolyok legritkább válfaja az, mely a hiígyvezedek, méh és a mellső hüvelyfalra szorítkozik. A nevezett sipolyokat előidéző okok különbözők le­hetnek. 1. Tályogok, a lakhártya tüszőinek elgenyedése által eredve,valamint diphtheriticus, bujakóros lá­bok és fekélyesedések, melyek a hüvelyből a húgy­hólyagra terjednek át. 2. Érdes húgykövek és csontdarabok a me­­denczecsontok törésénél ritka esetben sipolyokat idéznek elő. 3. Méhtartaszok (pessarium) a gyakorolt nyomás következtében, habár ritkán, mégis lehetnek a sipoly okozói. 4. Átfúródások, elevesedő rákos képletek következtében mint sipolyokat előidéző okok gyakori­ságra nézve a szülés után állanak. 5. Az erőművi átfúródások, átsikasztá­­s­o­k, különösen szülészeti műszerek által, de óvakodnunk kell hosszú ideig tartó szüléseknél, ha ezek végtére műtét által végeztetnek be, a műtőt a sipoly okozójának tartani, mivel könyen belátható, hogy a sipoly inkább a hosszú ideig tartó szülés, mintsem a műtét által idéztethetett elő. Sőt be van bizonyítva, hogy nehéz szüléseknél, hol a műtét jókor al­­kalmaztatik, a sipolyok sokkal ritkábbak, mint azoknál, hol a szülést a természetes erőkre bízzuk. 6. A nehéz szülések a sipolyok leggyakoribb okozói. Ha a fej absolut vagy aránylag szűk medenczénél meredek mellső falazat által akadályozva van a medenczebe­­járatba jutni, akkor oly módon áll, hogy kénszerítve van huzamos­ ideig annak felső szélén megállani, s így minden ismétlődő szülfájdalom által ismételve ahhoz szoríttatik, vagy ha a fej állása oly kedvezőtlen, hogy a szülést túlságosan lassítja, akkor a környező szövetek a hosszú ideig tartó nyo­más következtében elhalnak, elválnak és rendellenes közle­kedések támadnak a húgyhólyag és hüvely, a végbél és hüvely vagy húgyhólyag között, vagy a hüvely és végbél között egy­idejűleg. Valóban csodálkoznunk kell, hogy ezen gyakori, a női nemet oly nehezen sújtó köralakot,­­­gy látszik, még csak a XVI. században ismerték fel, pedig a szálfoge feltalálása előtt még mennyivel gyakoribb lehetett, mint ma. Igaz ugyan, hogy már Hippokrates tesz említést a szülést követő „akaratlan húgyfolyásról“, de sehol sem utal sipolyokra. Nem volt még kellő alkalmam — különösen most, tá­vol a főváros könyvtáraitól — e tárgyban a görög és római írókat nyomozni, de lapozgattam a VI. század legkitűnőbb szerzőjét Aetiust, s „a női betegségek“ czímzett fejezetében (tetrabiblos) sehol sem tesz említést sipolyokról. 1570-ben találkozunk először a vesico-vaginai sipolyok tanával Ambrosius Paré­ nál, ki azok elzárását retinaculum által ajánlja. 1660-ban Boonhysen, Amsterdamban, már speculumot használt, s ennek segítségével körülszelte a sipoly széleit, melyeket tű által egyesített. 1720-ban Walter, Würtembergben, már tűt, s ehhez tartót, selyem vagy ezérnavarratot és cathetert ajánl. 1804-ben Desault hüvelytömeszt, catheteterrel combi­­nálva, használt a húgyhólyagban. 1819-ben Naegele a sipolyszéleket scarificálta, s eze­ket tűkkel igyekezett egymással összeilleszteni. 1829-ben Roux kettős varratot alkalmazott érez- és, közönséges czérnafonállal. 1834-ben Gosset speculumot, mint levator perinaei-t használt, s érezhuzalos varratot és állandó cathetert a húgyhólyagban. 1837-ben Robert de Lamballe a transplantatio útján, igyekezett azt gyógyítani.16 l) Előadatott a biharmegyei orvosegylet szakgyűlésén 1872-diki november hó 1-én. ■ 45. MX. Előfizetési ár : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe* váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Tartalom: Konrád M. t­r. A női ivarszervek sipolyáról. — G e b e­r E. tr. A rhinoscleroma lényegéről. — Ifj. Purjesz Zs. tr. A kénsa­vas rézéleg és terpentinolaj mint gyógyszer a heveny vilanymérgezésnél. (Folytatás). — Könyvismertetés. Handbuch der speciellen Pathologie u. Therapie. Red. v. R. V­i­r­c­h­o­w. — Handbuch d. alig. v. spec. Chirurgie. Red. v. P­i­t­h­a u. B­i 11­ roth. — Lapszemle. Az alsó állkapocsnak majdnem tökéletes csontüszke veres himlő következtében, gyógyulás. Ti­rcza. A budapesti k. orvosegylet rendkívüli ülése 1873. april 16-kán. — Eredeti levelezés. Bécs, 1872. april hó. — Vegyesek. — Pályázatok. Budapest, 1873. Aprilis 20. Honi s külföldi gyógyászat és kótyuvázlat közlönye. 1 '»■** ■■ *■ <* t »x«t 1 1^. 4&­V fV* 1 _ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár.

Next