Orvosi Hetilap, 1873. szeptember (17. évfolyam, 36-39. szám)

1873-09-21 / 38. szám

Budapest, 1873. 3­­. SM5. September 21. Előfizetési ár: helyben és vidéken egész évre Megj­elen minden vasárnap 10 frt., félévre b­ért. A közlemények és fizetések bérmente­ Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné­­­sítendők. A nádor-utcza 12. sz. és Kilián György könyvkereskedésében Hirdetésekért soronkint 15 új kr. váczi­ utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és körüavázlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom :H­őgye­s E. tr. Kísérleti töredékek a choleraürülékeknek hatásáról az állatokra. (Folyt). — Mihálkovics Géza tr. Adatok a here boncz- és szövettanához. (Vége). — K o n r­á d M. Közlemények a nagyváradi bábaképezdéből. A köldökzsinór rendellenes­ségei. A köldökzsinór belépése a burkokba. (Folyt.) — Pelech J. Am. kir. t. e. szemészeti korodáján gyakrabban előforduló köthártyabántalmuak leírása. (Folyt.) — Könyvismertetés. Essai sur l’hygiéne internationale, ses applications contre la peste, la fiévre jaune et le cholera asiatique, par Adr. Proust. — Lapszemle. Gyomormetszés a bárzsing szűkülete miatt. Tárcza. A Il­. nemzetközi orvosi értekezleten szavazás alá bocsátott kérdések. — Kivonat Singer M. tr. jelentéséből a szegedi közkórházban 1872-ben ápolt betegekről. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet: Egy tábla kőmetszet Mihálkovics G. tr. czikkéhez. — Liebig-társulat húskivonatának hirdetése. Kísérleti töredékek a choleraürülékeknek hatásáról az állatokra.1) Hőgyes Endre tr. gyógyszertani tanársegédtől. (Folytatás). A következő 3 kísérlet a cholerahányadék hatására vonatkozik a végbélen, a torkolati viszeren keresztül, ez utóbbi esetben szűrve és szűretlenűl. XI. kísérlet.2) Choleraürülékek a végbélbe csőre gyanánt. Erős kutyának végbelébe cholerában meg­halt betegnek 10 órával halála előtt kapott hányadékából — mely kiürítése után 10 óra múlva vizsgálva, tömve volt ba­­ktériumokkal — 100 kc.-nyi mennyiség csőre gyanánt befecs­­kendeztetett. Másnap közönséges székelet. Harmadik nap éjjel hányt és hígan székelt és székelete majdnem egészen rizslészerű halavány volt. Negyedik nap a tünetek alábbhagytak. Ötödik nap visszanyerte rendes vidorságát az állat. XII. kísérlet. Az előbbi cholerahányadék vásznon át­szűrve, az apró gombaelemektől meg nem szabadítva. Erős, nagy kutya torkolati viszerébe 15 kc.-nyi fecskendeztetett a fennebbi hányadékból, miután azt vásznon átszűrtem. A folyadék telve volt bacteriummal. Más­nap délelőtt semmi különös baj. Délután hányt és többször székelt. Harmad nap többszöri híg székelet és hányás, mi mel­lett a kutya elég vidáman érzi magát. Negyednapra semmi baj. XIII. kísérlet. Az előbbi hányad­ék agyagcel­lán és svéd papiron szűrve, a gomba és alakéte­*) L. az OHL. 36. számát. 2) Lapunk 35. számában a 624 lapon a IX. sz. kísérlet szövege, mely nyomdahibából tévesen szedetett, következőképen igazíttassék ki. IX. kísérlet. Közönséges hasmenési bélsár ré­szecskékkel telített levegő hatása tengeri nyúlra. Középnagyságú tengeri nyulat a fennebbi készülék segélyével oly lég­körbe hoztam, mely közönséges hasmenési bélsárrészecskékkel volt telítve. Kísérlettartam 24 óra. A nyúlnak sem a kísérlet alatt, sem azután nem lett semmi baja. Ezután pedig jön : X. kísérlet. Rohadó folyadék részecskékkel telített levegő hatása tengeri nyúlra. Közép nagy­ságú tengeri nyulat az előbbi kísérletek szerint oly légkörbe hoztam, mely rohadó húslérészecskékkel volt telítve.­­ Azután ugyanott alulról a 36. sorban „Kísérlet tartama“ ponttól kezdve mint következik, mektől teljesen megszabadítva. A fennebbi hányadék egy részét az agyagcellába tettem, mely Bunsen-féle vízlég­szivattyú lombikjában levő, svéd papirszűrőt tartalmazó üveg­­tölcsérre volt kaucsuk gyűrűvel erősítve. A megszűrés után a folyadékban semmiféle alakelem nem találtatott. E tiszta folya­dékból erős kutya torkolati viszerébe fecskendeztem 15 kc.-nyi mennyiséget. Másnap többször hányt és hígan székelt, vidorsá­gát azonban nem vesztette el. Harmadnap szinte többször hányt és székelt. Negyednap csökkentek e tünetek. Ötödnapra semmi baj. E három kísérlet, megfelelőjem az első kísérleti töredék­csoportnak, szinte bizonyítja, hogy a choleraürülékek iránt az ép kutyaszervezet nem nagyon fogékony, bármikép ke­belezzük is az ürülékeket abba be, akár a gyomorba, akár a végbélen át, vagy közvetlenül a véredényrendszerbe. Az állatnál a putrid mérgezés kevesebb-több ideig tartó jelensé­gein, vagy hevesebb, vagy kevésbé heves gyomor és bél­huruton kívül, más kártékony hatás alig mutatkozik. Már a tengeri nyúl szervezete, mint a fennebbiekből látszik és még az alább közlendő kísérletek mutatni fogják, sokkal fogéko­nyabb irántuk. Hogy azonban legfogékonyabb iránta az em­beri szervezet, a szolga esete minden kétségen kívül helyezi, még ha a tudományszomjának áldozatul esett Obermeier Jr. esetét nem tekintjük is. A XII. és XIII. számú kísérlet fontos annyiban, a­mennyiben úgy látszik, a mellett szól, hogy a choleraürülé­kek gombáik és alakelemeik nélkül is ugyanazon kártékony hatást képesek gyakorolni az állati szervezetre, mint gomba­­tartalommal. Ebből ugyan­ nem lehet azt következtetni, mintha a gombák nem hatnának benne kártékonyan, hanem annyi joggal elvonható belőle, hogy a gombák hatásán kívül az ürülékben levő vegyi anyagok is lényegesen számításba jön­nek a kórtani hatásban. * * * Egy másik kísérleti körben az iránt tettem vizsgálato­kat, hogy a nem fertőztelenített és fertőztelenített cholera­­ürüléken át lassú áramban átszívott levegő mily alkatré­szeket ragad magával ? és hogy ezen elragadt alkatrészek közönyös közegbe (mint a lepárolt víz) és tenyészésre alkal­mas talajba jutva, mi változás alá jutnak ? és ezen köze­gekkel együtt mily hatással vannak az állatokra? 38

Next