Orvosi Hetilap, 1873. október (17. évfolyam, 40-43. szám)
1873-10-19 / 42. szám
Oktober 19. Hu da pest. 1873. ig%« Előfizetési fr . helyben és vidéken egész évre Megjelen minden vasárnap 10 frt., félévre 6 frt. A közlemények és fizetések bérmente Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné sitendők. nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében Hirdetésekért soronkint 15 új kr. váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és koronvárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom :Réczey I. tr. Kovács J. tr. sebészeti korodájáról a budapesti kir. egyetemen. A kóroda harm a dik évi működése. — Müller K. tr. Adatok a Brightkór tanához és kezeléséhez. (Folyt.) — P o 11 á k L. tr. Tanulmány a váltólázról. (Folyt.) — Könyvismertetés. Die Pathologie und Therapie der Leukaemie. Von Fr. Mosler.Lapszemle. Koponyalékelés átható sebzés következtében, egy golyó eltávolítása, gyógyulás. — Dermechininnek bőr alá fecskendéje után. Tilicza. Scheuthauer G. tr. A budapesti kir. orvosegylet alapításának 1873-ik évfordulóján tartott beszéd. — A bécsi tábori sebészeti értekezlet 1873. oct. 6—9-kén. I. — Előfizetési felhívás. — Vegyesek. — Pályázatok. rl^ > ar.«*- ■! la *<^«1 g BÚ. Kovács József tanár sebészeti korodájáról a budapesti kir. magy. egyetemen. .4 kóroda 1873as évi működése. Közli Rliczky Imre tr. műtőnövendék. A gyakorlati orvostudomány minden ágában mindinkább nagyobb tért nyer azon törekvés, mely a szerzett tapasztalatokat, az elért jó vagy roszeredményt számokban igyekszik megismertetni, hogy így a való köréből merített, az annyira változó egyéni felfogástól és ítélettől lehetőleg független, s azért az eddiginél biztos alapot nyerjen a kórjóslat állítására és az alkalmazandó művi beavatkozásra nézve. S e statistikai módszer — főleg a sebészet bizonyos fejezeteiben — már elég kielégítő eredményeket is mutatott fel. Igaz ugyan, hogy megbízható következtetéseket csakis oly adatokból meríthetni, melyek lehetőleg csekély fokra szállítják le mindazon különféle csalódásokat, melyeknek ily adatok megbírálásánál oly könyen ki vagyunk téve; s ily adatoknak kell tekintenünk elsősorban nagyobb kórházak és kórodáknak hosszabb időszakokat magukban foglaló statistikai közleményeit és kimutatásait, de azért mégsem szabad egészen értéknélkülieknek tartanunk azon kisebb időszakokra terjedő hasonnemű közleményeket, melyek egyes kórodákról időnkint közzététetnek. Ha lelkiismeretesen készültek, a jó és rosz eredményt egyaránt kitüntetik, megbecsülhetlen adatok azok, melyek összetételéből eléggé megbízható statistikai táblázatok állíthatók egybe, önmagukban, s egyenként száraz és talán untató szó- és számhalmazoknak tűnnek fel első áttekintésre, de a gondolkodó statistikus mind megannyi élénken szóló bizonyítékot lel fel bennük e vagy ama nézet, e vagy amaz eljárás támogatására vagy megczáfolására. Egy ily szerény adattal járulni a statistikusok munkája könyítéséhez, jelen soroknak czélja. A budapesti m. k. tudományegyetem sebészeti kórodájának az 1874. tanév alatti működéséről akarunk az alább következőkben röviden jelentést tenni, csakis azon adatokra fektetve súlyt, melyek statistikai vagy kórodai értékkel bírhatnak. Fenntartjuk azonban magunknak a különös érdekű eseteknek egy más alkalommal kimerítőbb ismertetését. Csak kevés értékük lesz talán ez adatkimutatásoknak magukban, de egyesítve azon eddigi kimutatásokkal, melyek kórodánk tapasztalatait időnkint közzétették e lapok hasábjain, igen tanulságosakká válhatnak. A budapesti m. k. tudományegyetem sebészeti kórodáján, melynek ez időszerűnt 38 ágy (21 férfiak és 17 nők számára) áll rendelkezésére, — az 1870. tanév alatt 225 beteg volt kórodai észlelés alatt, s pedig 133 férfi, 92 nő. E 225 beteg összesen 10219 ápolási napot vett igénybe; minden betegre tehát átlag 45.41 ápolási nap esik, s minden egyes ágyon átlag 5.91 beteg fordult meg ez idő alatt. (A férfiágyakon 6.43 beteg, a női ágyakon 5.41 beteg). Ezen adatoknak azonban korántsem lehet annyi jelentőséget tulajdonítanunk, amennyivel azok más kórházak kimutatásaiban bíznak. Kórodánkon ugyanis igen korlátolt az ágyak száma, s azért csak egyeseket vehetünk fel a tömegesen jelentkezők közül, s ezek között épen a tanítás szempontjából képtelenek vagyunk sokszor oly betegeknek is helyet adni, kik hosszabb időn át csupán észlelés alatt állanak. Ha ezenkívül számba vesszük azt, hogy a tanév folyama alatt több ízben (pl. a karácsonyi, húsvéti és más ünnepek alkalmával) hosszabb ideig tartó szünetek fordulnak elő, melyek alatt a kórodai műtétek is szünetelnek, továbbá, hogy egyes betegek (pl. a kóplőműtétre szántak) néha több ideig kéntelenek a műtétre várakozni más sürgősebben végzendő műtétek miatt, úgy könyen vissza fogjuk ezen adatokat valódi értékükre vezethetni, s értelmezhetni az egyes betegeknek ezen aránylag igen hosszú (45,41 napi) ápolási átlagát. Felsoroltuk mindazonáltal ezen adatokat, hogy a kimutatás teljessége ne szenvedjen. E 225 beteg közül: A korodáról elbocsáttatott: gyógyulva 157 (98 férfi, 59 nő) = 69.77°/ 0 javulva 19 (10 férfi, 9 nő) = 8.44°/0 B , javulatlanul 38 (17 férfi, 21 nő) = 16.88°/0 összesen 214 (125 férfi, 89 nő) A kórodán meghalt.................................11 ( 8 férfi, 3 nő) az ápoltaknak 14,88%-ka. E halálozási százalék azonban, bár tagadhatlanul szól a kórodának az egész év folyama alatt észlelt kedvező gyógyulási viszonyai mellett, mégis úgy látszanék, mintha értékéből veszítene, ha szem előtt tartjuk azon körülményt, mely minden — s főleg minden sebészi — kóroda halálozási szám 42