Orvosi Hetilap, 1874. november (18. évfolyam, 44-48. szám)

1874-11-08 / 45. szám

— 875 — — 876 - tehát sűrített levegő tolul elő. A sűrített levegő nyomását mérsékelhetem azáltal, hogy a szívó-fúvóból jövő sűrített le­vegőből egy közbeiktatott oldalcsövön kisebb vagy nagyobb mennyiséget kibocsátok. A nyomás nagyságát egy oldal manométer által meghatározhatom. Aránylag igen csekély fokban sűrített levegővel elérem a kívánt hatást. íme a­­ csövön át a­z edénybe bugyborékoló levegő alig emeli fel a higany oszlopot, már láthatjuk, hogy a nehéz belégzés csökken, lassan kint kimarad a nyaki és bordaközi izmoknak erőlködése, a gázóra mutatja, hogy a szellőzés élénkebbé vál­tozott. Itt a hatás nyilvánvaló. Azt a belégzési akadályt, mit az e-csap félig becsavarása vetett a belégzési légáram elé, tökéletesen kiegyenlíti az, hogy a j-csapon át sűrített levegőt szívhat az állat, mert a nagyobb nyomású levegő nagyobb gyorsasággal jut át a szűkült résen és az időegysé­gekben­ normális szellőzés helyre áll, s ezzel együtt az éleny­­szükséglet kellőképen fedeztetik. Itten tehát a belégzési levegő nagyobb feszélye az a külső erő, melyet a hiányos­­ légzési erő pótlásár­a felhasználtunk. Ha a­­ csőről leveszem az összekötő kaucsuk­csövet, az állat ismét a szabad levegő­ből légzik, s ime ismét megjelennek a nehéz belégzési tüne­mények. A következő táblázat egy ily módon tett kísérletnek számszerinti adatait mutatja. A nehéz belégzés kiegyenlítése tengeri nyúlnál. (Légzés a ventileken és gázórán át.) /I-henger csőve­l vízvezetéki csappal áll kapcsolatban. B-hengerből két cső nyúlik le és a — b szélesebb csőbe megy át, mely jl-hengerrel áll kapcsolatban, a—b csövek c—d ólomcsövekbe folytatódnak, melyek a szükséghez képest különböző függélyes magassággal (a budapesti egyetem gyógyszertani intézetében 32­ magas) bírván, egy alsó C-hengerbe vezet­nek. A C-henger közepéből egy cső emelkedik a levegő kiáramlására és­­F-csapban végződik. A C-henger fenekén egy szélesebb cső van, mely a hengeren kívül annak fele magasságáig emelkedik (D) és egy lefolyó víz­vezetéki csatornával van kapcsolatban. Ha a-csap megnyílik, az előtoluló víz beáramlik az A­-hengerbe, honnan ismét a—b, c—d csöveken át az alsó C-hengerbe zuhan alá, mialatt a felső üres hengerből (B) és ezen át az ISV csövön a szabad levegőből aspirálja a levegőt. Minthogy a víz­beáramlás és lezuhanás folytonos, az aspiratió is szakadatlan, úgy hogy­­Sze-csap mindaddig folytonosan szívja a levegőt, míg csak a vízbeáramlás tart. A levegővel egy helyes víz, midőn az alsó hengerbe jut, két részre oszlik, a víz alól marad, a levegő felül. A víz a folytonos utáncsorgás miatt felemelkedve, ha JC-csap zárva van, összenyomja a levegőt, mely f-csap megnyitásakor erős fúvás alakjában tolul elő. Ha a vízoszlop a C-henger fele magaslatáig emelkedett, a feles víz D-csövön a lefolyó csatornába folyik le. Az aspiratió foka a vízoszlop esési magasságától függ, a sűrítés foka pedig attól, mennyire emelkedik zárt csap mellett az alsó hengerbe a vízoszlop. A gyógyszertani intézet szívó­ fúvóin az aspiratió és a sűrítés foka fél légköri nyomáson belül változik. A perc­enkint producált sűrített levegő mennyisége 14—16 liter között ingadozik. A 2-dik ábrán két ily szívó-fúvó van lerajzolva, egyik (jobb felől) egészen, a másiknak (bal felől) csak a felső két hengere. E táblázat a fenntebbiek után minden bővebb magya­rázat nélkül megérthető. Tehát kellőleg sűrített levegőből való belégzés által ki lehet egyenlíteni azon szellőzési zavart, mely a belégzés­­nek ilynemű akadályozása folytán jött létre. Vegyük most a nehéz kilégzést. Ha a rézvilla /Q-csapját zárom be félig, míg az Q-csap egészen nyitva marad — mint már ismeretes — nehéz kilégzési tünemények jelennek meg. Minden kilégzésnél a hassajtó élénk működését látják, míg a belégző izmok csendesen működnek. A tünemények összefüggése itt a következő. A belégzés alkalmával beszí­vott levegőt, a megszűkült kilégzési résen nem képes kihaj­tani a tüdő. Előnyhiány áll be a vérben a nyúlt agy izgal­mával. E­miatt a kilégző izmok valamennyien munkába jönnek, a tüdő nem csak annyira húzódik vissza, mint ruga­nyosságánál fogva közönséges kilégzésnél szokott, hanem a megszakített mellkas által még összébb nyomatik. Ennek következtében nagyobb nyomás alá jut a tüdőbeli levegő is, s a szűkült kilégzési résen, a gázórán át, nagyobb gyorsa­sággal illanhat el, mint rendes kilégzés alkalmával. De e nyomáskülönbség nem elegendő arra, hogy a le­vegő elég mennyiségben, elég gyorsan eltávolodjon a tüdő­ből. A következő légzési mozzanatokban kevéssé újul meg a levegő a légző felületen, a szellőzés — mint a gázóra mutatja — igen alásülyed. A nehéz kilégzés teljes mértékben fennáll. Ha a kilégzés alkalmával a tüdőbeli levegő és a község közti nyomáskülönbséget megnagyobbítom azáltal, hogy ritkí­tott levegőbe légeztetem az állatot: a nehéz kilégzési tünemé­nyek elmúlnak. Hogy ezt megmutathassam a gázóra­­-csövét — me­lyen át a kilégzett levegő elhagyja az órát — összekötöm a légző asztal 2. sz. csövével, mely a szívó-fúvónak aspiráló csövével van kapcsolatban. A szivattyúzás, így a légritkítás fokát tetszés szerint mérsékelhetem azáltal, hogy egy közbe­iktatott oldalcsövön kevesebb vagy több levegőt bocsátok be a szivattyúzó csőbe. Csekély fokú légritkítás elég a hatás eléréséhez. íme most már szűnik a hassajtó erőlködés a ki­légzések alkalmával, jeléül, hogy a kilégzési rés szűkítése által okozott akadály ki van egyenlítve azáltal, hogy a ki­légzés csekélyebb feszélyű űrbe történhetik. A következő táblázat a légző felület szellőzési viszonyaira vonatkozó számszerinti adatokat tartalmazza egy tengeri nyá­lon megejtett kísérletről, melynél e módon nehéz kilégzés idéztetett elő és a keletkezett nehéz kilégzés kiegyenlíttetett. A nehéz kilégzés kiegyenlítése tengeri nyúlnál r­itkított levegővel. (Légzés a Müller-Ludwig-féle ventileken és a gázórán keresztül.) Észlelés ideje Az átszellőzött le­vegő mennyisége köbcent.-ekben A légzési szám | A szellőzés tarta­ma másodp.­kint A szellőzés értéke másodperczenkint| Közép lég­vételi képesség Tünetek a légző izmokon I. Légzési akadály nélkül ›— ‘ 10 0 $ t-1'0 © © 500 80 70 7.0 6.2­ II. Belégzési akadály Belégzés : közönséges levegőből Kilégzés : közönséges levegőbe 3° 1 5010"­­52'35" 500 120 145 3.4 4.1 Belégzési erőlkö­dések III. Ugyanazon légzési akadály Belégzés : sűrített levegőből Kilégzés : közönséges levegőbe. 4°Í30'00"­­31'12" 500 81 72 6.9 6.1 A belégzési eről­ködések meg­szűnnek IV Ugyanazon légzési akadály Belégzés : közönséges levegőből Kilégzés : közönséges levegőbe 5°j12'30" \12'30" 500 123 150 3.3 4.0 A belégzési eről­ködések ismét beállanak. 1 Észlelés ideje Az átszellőzött le­vegő mennyisége 1 köbcent.-ekben A légzési szám 1 - 1 A szellőzés tarta­ma másodp.­kint A szellőzés értéke másodperczenkint Közép légvételi képesség Tünetek a légző izmokon I. Légzési akadály nélkül 18746/2 d. u. 3°f30'00" \31'i5" 3°I40'00" 500 70 65 7.6 7.0 II. Kilégzési akadály 500 150 130 3. 3.3 Kilégzési erölkö-Belégzés : közönséges levegőből Kilégzés: közönséges levegőbe III. Ugyanazon légzési akadály 442'10" 3° J 55'00" 500 75 71 6.6 dések A kilégzési erői-Belégzés : közönséges levegőből Kilégzés : ritka levegőbe IV. Ugyanazon légzési akadály 156'11" 4° J 16'00" 11717" 500 145 127 3.9 3.4 ködések meg­szűnnek A kilégzési erős­ Belégzés: közönséges levegőből KHégzés: közönséges levegőbe 1 ködések ismét beállanak.

Next