Orvosi Hetilap, 1876. szeptember (20. évfolyam, 36-39. szám)
1876-09-17 / 38. szám
38* mzBm Előfizetési rk . helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetése kért. soronkint 15 új kr. Megjelelt minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. ■ ■ i I-a évfolyam. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: T h a n h off e r L. tr. Közlemény a m. kir. állatorvosi élettani intézetből. Érlökés fénygörbékben. — Kelemen M. tr. Korányi Fr. tr. koródájából. A vándor tüdőlobról. — M . 11 er E. tr. Gátképlés szövet közé rejtett catgut-varratokkal. — Könyvismertetés. Kovács J. tr. sebészi koródája a budapesti kir. magyar egyetemen IS11., 1872/3. és 187®/4. tanévben. Közük Antal G. és Réczey I. trok. (Folyt.) — Lapuévi le. A köldökzsinór szokásos lekötésének káros volta. — A hátsó nyakszirtfekvésnek mellső nyakszirtfekvéssé átalakítása. — Hideg víz bőr alá fecskendőse heveny ízcsúz ellen. Turcza : A budapesti kir. m. tudományegyetem 1876.diki tanévi rectora és tanácsának beiktatása sapt. 1-jén. — Vegyesek. — Pályázatok. Budapest, 18711. September 17. Közlemény a m. kir. állatorvosi élettani intézetből. Érlökés fénygörbékben. Thanhoffisch Lajos ny. r. tanártól. Addig is, míg az általam módosított, és párisi Breguet által kitünően készített Marey-féle érlökés-jelzőmet megismertetni szerencsém leend, szabadjon az érlökésnek fénygörbékben való kimutatásáról kísérleteim után röviden szólalom és ez egyszerű eljárást közölnöm, melyről azt hiszem, hogy úgy a kísérleti élettani előadások sorozatát egy bár igen szerény, de némi fontossággal bíró kísérlettel szaporítja, mint a Marey-féle módosított eszköz helyesen jelző tulajdonát kétségbevonhatlanul tanúsítja. Ismeretes, hogy Czermak már régen egyszerű kis fémtükröcskét ragasztott viaszszal az ütér feletti bőrre, vagy máskor az ütér felett levő külhám alá tűt szúrt, mely fémtükröt hordozott. Ily tükörkébe azután sötét teremben fénynyalábot vetett be és ezt vetítette valamely felfogó ernyőre, s a fényforrás függélyeshez közel álló fel- és leszálló mozgása által mutatta ki a szívveréseknek megfelelő edény-diastolet és systolet vagyis az edény-tágulást és összeesést. Én kicsiny, minden irányban beállítható tükröcskét szerkesztettem, mely a Marey-féle érlökés-jelzőnek emeltyűt hordozó kis hüvelyéve erősíthető meg. E mellett egy másik, sokkal nagyobb, tengelye körül forgatható tükröt állítok mintegy egy lábnyi távolban — vas állványba foglalva — szemközt a kis tükörrel, mielőtt már sötét teremben a Duboscq-féle vetítővel mészfényt vetettem lencsével a lencse gyúpontja előtt valamivel előbbre fekvő kis tükörre. Mindezek mellett a nagyobb tükörrel szemben nagy átlászó kifeszített selyempapír-ernyőt állítok fel fatalpakon, s az ernyő nem sík felületű, hanem bizonyos sugár szerint hajolt, s homorú felülete az említett nagyobb tükörrel szembe néz. Az eszköz fel lévén kötve, kellő beigazítás mellett a kis tükör rhythmusos emelkedéseket mutat, s az ernyőn függélyes tánczoló fényvonalakat látunk. Ha most a nagyobb tükröt egyik oldalra mintegy 45° szög elhajlásnyira fordítjuk, pl. jobbra, az ernyőn ellenkezőleg balra haladó fénygörbét lát felvillanni a szemlélő, mely épen olyan, mint azon görbe, melyet az emeltyű papíron tintával vagy kormozott üvegen, vagy papíron szokott írni. Egy nagyobb gyors emelkedésre egy kisebb hullámverődéstől (billentyűkre csapódástól eredő) származott emelkedés, sőt néha több apró emelkedés is következik. Némely egyéneknél anacrotismus is észlelhető. Ha a nagyobb tükör ellenkezőleg balra fordíttatik, akkor a fénygörbe ellenkező irányt követ. Ha felváltva egyszer jobbra, máskor balra fordítjuk a nagyobb tükröt, természetesen váltakozik egyre-másra a görbe iránya, de jelleme nem. Ez utóbbi eljárás czélszerűbb, mert akkor a szükséges forgatási rhythmust, melynél épen legélesebb és legerősebb görbék mutatkoznak, könyebb megtartani. A Koenig-féle forgatható tükör nem oly czélszerű a görbék vetítésére, mint hinné az ember első tekintetre, mert az fogazatainál fogva bármily lassú mozgásnál sem felel meg azon mozgásnak, mely itt előnyös. Ugyanis a nagy tükör kézzel való forgatásának olyforma rhythmusának kell lenni, mint az ütér-emelkedés,s összeesés folyamatának. Ugyanis egy gyors és azután lassabbodó mozgást, mintegy lökést kell adni a nagy tükörnek, hogy a görbék a két mozgás combinatiojának megfelelő nagyobb emelkedést mutassanak. Más részről a mellett, hogy a Koenig-féle tükör nincs úgy keze ügyében az embernek e kísérletnél, mint kellene, a tükör egyes oldalai nagyon kicsinyek e czélra, s ez a második ok, hogy a Koenig-féle, különben igen czélszerű tükör helyett ilyen primitív, de a czélnak egészen megfelelő eszközt alkalmaztam. Lehetne, azt hiszem, e tükröt oly készülékkel összekötni, mely azt ide-oda rhythmusosan forgatná, sőt egyszer lassabban, máskor a czélnak megfelelőleg gyorsabban, de ennek szerkesztésétől annyival is inkább szívesen elállok, mert abban a nézetben vagyok, hogy a kísérlet akkor van legczélszerűbben berendezve, s akkor sikerül legjobban, ha legegyszerűbb eszközökkel hajtatik az végre. Ily kísérletet még külfödre utazásom előtt töbször tettem és többeknek bemutattam, külföldön egy némely kitűnő physiologusnak róla említést tettem, s az általuk érdekes kísérletnek nyilváníttatott. Ez bátorít fel arra, hogy e csekélységet e lapok hasábjain köztudomásra hozni bátorkodom.38