Orvosi Hetilap, 1879. április (23. évfolyam, 14-17. szám)
1879-04-20 / 16. szám
7.;■ ■>: ’W~Tty BuDAPEST, 1879 16. sz. ÁPRILIS 20. Előfizetési Ár : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendő!. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. IloNIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartatóm : Laufenauer K tr. Az agy, kis agy, nyúlt- és gerinczagy idegelemeinek kórszövettani elváltozásairól górcsövi izzadmányfolyamatok behatása alatt. — Puky Ákos tr. A sebkezelésről különös tekintettel Lister módszerére. (Folyt.) — Erős Gyula, tr. Közlemény a budapesti gyógyszertani intézetből. Az illó mustárolaj hatása az állati szervezetre. (Folyt.) — Könyvismertetés. Értekezés a fülbetegeknél alkalmazható módszerekről, s azoknak kórjelzése és gyógyértékéről. Kún Z. tr-tól. *■— Die Pathologie u. Therapie d. hereditaeren Syphilis. Von Dr. L. Fürth. — Lapszemle A bolygideg hüdéséről. Tárcza : Fodor J. tr. Az egyetemes kiállítás Párisban 1878-ban. (Folyt.) — Bernáth J. Adatok a magyarországi ásványvizek statistikájához. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. — Pályázatok. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Az agy, kis agy, nyúlt- és gerinczagy idegelemeinek kórszövettani elváltozásairól görcsövi izzadmányfolyamatok behatása alatt. Laufenauer Károly tr., egyetemi magántanár és orsz. tébolydás másodorvostól. Ha mi az agynak és függelékeinek idegsejt-elemeit részint szellemi működésünk központjának, meg nem zavart öntudatunk tűzhelyének, részint pedig a mozgató- és érzőingerek számára szolgáló, közbeiktatott szerkezetnek tartjuk , úgy igen természetes, hogy mindazon esetekben, melyekben szellemi életünk bárminemű, kóros tüneteit észleljük, a megbetegedett előagy szellemi tüneteinek megfelelő tárgyilagos kórbonczi változásokat az említett idegsejt-elemekben kell keresnünk. Rokitansky *), Meschede2), Meynert3) és Tigges-nek4) az idegsejt-elemek kóros elváltozásaira vonatkozó, feltűnést okozó munkálatai ezen felfogást teljesen igazolták ; későbbi vizsgálók többnyire a fennbevezettek által megkezdett téren kutattak, s részben megerősítették, részben kibővítették azoknak leleteit. Messze vezetne e sorok czéljától, ha a későbbi, helyenkint igen becses vizsgálatokat felsorolnám, melyek e téren végeztettek, s így mint az összes búvárlatok eredményét — dióhéjban — következőket foglalhatjuk össze: 1) hogy az idegsejtelemek kóros elváltozásai csak másodlagos folyamatok, táplálkozási zavarok, előidézve az edényrendszer és a kötszövetnek párhuzamosan lefolyó kóros folyamatai által; és hogy 2) az előagy egyes, külön tünetek által jellemzett megbetegedései számára, napjainkig állandó és határozott elváltozások még nem találtattak. Hogy a gerinczagygyal — az agy függelékével szemben, melynek megbetegedései többnyire szellemi tünetek nélkül folynak le — sokkal kedvezőbb helyzetben vagyunk, arra még később visszatérünk. Meynerty egy kitűnően összeállított csoportozatban már régebben megismertette velünk az agykéreg idegelemeinek kóros elváltozásait. Szerinte következő 4 főalakot különböztetünk meg : 1) Az idegsejt magvának hólyagalakú elváltozása. 2) A magosztódás. 3) Az idegsejt hydropicus felpuffadása. 4) Az idegsejt megkeményedése (sclerosis) 5) Molecularis szétesés. 6) Az idegsejtek sorvadása. Maguk a folyamatok azonban, melyek az idegsejtek fent elsorolt elváltozásait előidézik, alig, vagy épen nem ismeretesek. A szerzők nagy része (eltekintve az encephaliticus folyamatoktól) functionális vérbőségi állapotok, pangások, új képletek nyomása, vérömlenyek által feltételezett táplálkozási zavarokban és vegyi elváltozásokban keresi a fenti kóros elváltozások okát. Meynert azonban ez irányban is igen becses útmutatásokat adott. A protoplasma molecularis szétesésénél így szól: „A kéreg idegelemei mint üregekbe bezárt testek mutatkoznak; ezen üregek létrejövetelét egyáltalán, s joggal a keményítő folyadék által okozott közanyag-összehúzódásnak tulajdonítjuk.“ Ezen magyarázatot azonban nem tartja helyesnek, mert ily üregek néha opalizáló, halikra-külemű tömeggel telvek, melyet ő ezen lazább összeállású helyekre benyomult izzadmánynak, pl. szövetközti vizenyőnek tart. Hogy ezen felfogás nagy mérvben jogosult, azt Meynert későbbi közleményeiben, melyekre még visszatérünk, megmutatta. Felette ritkán sikerül azonban az idegsejtelemek másodlagos elváltozásainak elsőleges okait a górcső alatt, tisztán és érthetőleg szemlélhetővé tenni. *) Rokitansky. Lehrbuch der path. Anatomie. I. k. 2) Virchow’s Archiv. 35. k. 8) Studien über das path. anat. Material der Wiener Irrenanstalt. Vierteljahrschift für Psychiatrie 1867. 4) Allgem. Zeitschrift für Psychiatrie. 20. k. *) Studien etc. id. helyen.16