Orvosi Hetilap, 1881. január (25. évfolyam, 1-5. szám)
1881-01-16 / 3. szám
1881. 3. sz. január 16.BUDAPEST, ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. . HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-tele házban. ORVOSI HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 11 ONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Balogh K. tr. A fertőző bántalmakról. — Takács E. tr. Idegkórtani esetek a gyakorlatból. 1. Neuralgia n. ischiadici d. — Dollinger Gy. tr. Az oldalgörnye újabb kezelési módjainak bírálata. (Vége.) — Fischer A. tr. A pöscsapolásnál előforduló, s azt megnehezítő, vagy gátló befolyásokról. — Könyvismertetés. Die Lageveränderungen der Gebärmutter. Von Dr. H. Fixtsch. — Lapszemle. A gége és légcső szűkületének kezelése tágítás által. — A húgyhólyaghurut kezelése kaliumbromiddal. Tárcza : A nagyváradi bábaképezde ünnepélyes megnyitása 1881. január 7-kén. — Budapest január 12-dike. A rendőri orvosokról. — Rózsahegyi A. tr. Uti levelek. Páris, 1880. sept. 2. — A biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egylet decemberi szakülése. — Vegyesek. — Pályázatok. A fertőző bántalmakról.1) III. Vörheny. Balogh Kálmán ny. r. tanártól. Hallier-nek 1869-ben2), továbbá Riess-nek 1872-ben3) tett közlései után ismeretes volt, hogy vörhenyes betegek vérében apró szervezetek (micrococcus-ok és bacteriumiok), részint magányosan, részint kisebb-nagyobb csoportokban nagy számmal fordulhatnak elő. Azok mozgóknak találtattak ; ha pedig házi nyulak bőre alá beoltattak, ezen állatok vérébe jutva, itt szaporodtak, s ily módon az egyik állatról a másikra átvihetőknek mutatkoztak. Thomas pedig 1874-ben a rendelkezésére álló irodalmi adatok alapján valószínűnek mondotta, hogy a vörheny fertőző anyaga a bőrön, a leheletben, az orr- és a torok váladékában, s talán a vizeletben is tartalmaztatik.4) így állottak a dolgok, midőn 1875-diki december 26-kán, Báthory I. tr. gyakorlatából, megvizsgálás végett reggeli vizeletet kaptam, mely vörhenyes kiütésben szenvedő gyermektől való és savas kémhatású volt. Sok fehérnyét találtam benne , górcső alatt pedig húgycsatornácskabeli hámsejteken kívül temérdek mozgó micrococcust láttam abban. S érdekesnek tartván kísérletileg vizsgálni, váljon a micrococcus-ok hatásosak-e ? 4 kcm. vizeletet svéd itatópapirosan átszűrtem, mely a micrococcus-okat visszatartotta, ezeket pedig kalilúggal megöblítés után négyszer annyi vízzel lemostam, mely 1 ° C szénsavas nátriumot tartalmazott. Ezután a mosófolyadékot a micrococcus-okkal együtt kísérlettevésre fordítottam. a I. kísérlet. 700. gm. súlyú házi nyúl bőre alá 26-kán d. u. 4. u. 30 perczkor a fenntebb említett mosófolyadékból 4 kcmnyi a ház bőre alá fecskendeztetett. 27-én a hőmérsék 4l°-ról 4l°.8-re) emelkedett, nagy hasmenés állott be; a vizeletben pe- * IX. *) L. „OHL.“ 1880. 3. számát. — 2) Jahrbuch der Kinderheilkunde. IX. 169. lap.“— 1) Reichert és Dubois Archiv-ja. 240 lap. — 4) Ziemssen. Handbuch d. spec. Path. u. Ther. II. köt. 2 rész. 149 lap. — 5) A hőmérő mindenkor a végbélbe tétetett, s minthogy az ingadozások nem látszanak túlságosaknak, a hőmérsékből pedig sokat nem következtetünk, a közönséges mérési mód, mely szabatossággal könyen eszközölhető, minket teljesen kielégít. dig, mely kevés fehérnyét tartalmazott, micrococcus ok nagy számmal jelentek meg. Az állat 28-kán reggelre halva volt, midőn súlya 550 gm-ot tett ki. Bonczoláskor a bőr alatti kötszövetben itt láttam először a micrococcus-oknak abban vándorlását, mit azóta nem egyszer észleltem, sőt már le is írtam.x) A coccus-ok részben megfészkelik magukat, szaporodnak és zoogloeaszerű gyarmatokat képeznek, részben pedig tovahaladnak, a véredények falát ellepik, s különösen a viszerek laza burkain át a vérkeringés körébe jutnak. Azok másik része nyirkedényekbe jut, míg egy részünk edényeken kívül marad, s a kötszövet kötegei között, melyek egymással mindenhol érintkeznek, jut el a legkülönbözőbb szervekhez. Az agy és a tüdők vérdúsak, a belek pedig hurutosak, s az utóbbiak nyakhártyájában coccus-ok részint elszigetelve, részint csoportokban elég sűrűn feküdtek. Hasonlóképen találtunk coccus-okat a Bowmann-tokosák megduzzadt hámsejtjei között, hová azok szemmel követhetőleg a Malpighi-gomolyok edényeinek falán keresztül jutottak. Az edényfalakon keresztül vándorlásuknak ilynemű képeit másnemű kísérleteim alkalmával szintén láttam.2) a II. kísérlet. Ugyanazon beteg dec. 26-diki éjféli vizelete, mely a reggelihez hasonló volt, 27-kén reggel küldetett hozzám, s abból 4 kcm-t a tegnapihoz hasonló módon kezelvén, a micrococcus-tartalmú folyadékból 2,5 kcm. d. u. 5 órakor 1400 gm-es házi nyúl mellső arcz-viszerébe fecskendeztetett. A hőmérsék 39'.5, a légvételek száma pedig perczenkint 90 volt. 28-kán hőm. 40°.3 ; légv. sz. 92; az állat gubbaszkodott. 29-kén hőm. 40°.7 ; légv. sz. 112; a savas kémhatású és fehérnyetartalmú vizeletben sok bacterium, mely igen élénken mozog. 1876. január 1-jén a hőmérsék 40°.1, légv. sz. 104 ; a test súlya 1270 gm ; a savas kémhatású vizelet még mindig tartalmaz fehérnyét, a bacteriumok száma pedig kisebb mint múlt alkalommal. Ezen időtől kezdve a bacteriumok száma a vizeletben mindinkább kevésbb, míg végtére azok teljesen eltűntek. Február 2-kán az ’ Bacteriumok a növénysejtek képző-anyagában. II. 2. eset. „Orvosi Hetilap“, 1876. II. sz. — 2) Ugyanaz, III. 2. 1876. 12. sz.; III. 7. 1876. 13. sz.3