Orvosi Hetilap, 1882. október (26. évfolyam, 40-44. szám)

1882-10-22 / 43. szám

1 BuDAPEST, 1882. 43. sz. OCTOBER 22. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban­orvos.t h.ETI LAR­­'IONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉST ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint is. új kr. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Báron J. tr. Az újabbkori sebkötelékek. — Babes V. tr. A bőr izomdagjairól. II. és III. — Lechner K tr. Schwartzer F. tr. elme- és ideggyógyintézetéből Budapesten. A téboly agytáplálkozási zavarainak localisatiója. (Folyt.) — Tor­day F. tr. Gyermekgyógyászati közle­mények. (Folyt.) — Könyvismertetés. Manual of Dental Surgery and Pathology by Alfred Coleman. — Lapszemle„ A közös fejtilér sike­res alákötése carbolozott ideggel. — A septikus méreg mibenléte. Tárcza : Korányi Fr. tnr. Emlékbeszéd Skoda J. tnr. és lev. tag felett. — Konrád M. t­r. és Szabó D. tr. A szülészeti és nőgyógyászati szak­osztály a londoni nemzetközi congressuson. (Folyt.) — Vegyesek. — Pályázatok. Az újabbkori sebkötelékek 1­. Báron Jónás tr., egyetemi magántanár és kórházi műtő-sebész. A sebek kezelésének módja mindenkor azon ismere­tektől és nézetektől függött, melyekkel a sebzések lefo­lyásáról és azon tényezőkről bírtak, melyek annak egyes mozzanataira befolyással vannak. Mikor azon felfogás dívott, hogy a sebek genyedési folyamatát megelőző sebláz és a reá következő be­genye­­dés a szervezet sebzés elleni visszahatásának kifejezője, még­pedig kedvező kifejezője; mikor rész­jelnek tar­tották, ha ily láz nem jön; mikor tehát úgy véleked­tek, hogy azt gátolni vagy elnyomni nem szabad , a sebek kezelésének módja valóban képes volt ily lefolyást gyá­­molítani vagy előidézni. Azon kórbavárlati munkálatok és tapasztalatok, melyek korunkban a lobos, illetve a sebbántalmak terén közbirtokká lettek, eredményeikben lényegesen eltérnek attól, mit azelőtt képzeltek. Tapasztaltuk, hogy a sebek első érintkezési forra­dását sokkal több esetben lehet előidézni mint azelőtt, ha a sebzés és seblefolyás alatt a jelenleg károsaknak bizonyult hatályokat távol tartjuk a sebtől, hogy számos esetben pörk alattihoz hasonló gyógyulást eredményez­hetünk, kivált ha a sebváladékok mennyiségét korlátol­nunk sikerül. Tanultuk, hogy ama káros hatályok kikü­szöbölése által a sarjadzással gyógyuló sebeknél az elsőd­leges és a későbbi seblázak keletkezését megakadályozni, a gengedést csökkenteni, megszüntetni vagyunk képesek; hogy e szerint ily esetekben is a gyógyulás beavatkozá­sunk következtében a betegre nézve kevesebb, sok eset­ben semmi anyagi és erőbeli fogyatkozással nem jár és számos esetben kevesebb időt is vesz igénybe, mint a múltnak sebkezelése mellett* 2). Ki van mutatva, hogy a legtöbb, talán minden gyu­­ladásnak egyik fő feltétele: hasadó gombáknak a levegő­ből vagy a szervezettel érintkező folyadékokból vagy ide­gen testekkel behatolása a szervezetbel); hogy a sebfo­lyadékok rohadása a sebbántalmaknak, a sebben lefolyó vagy abból kiinduló gyuladásoknak legfontosabb oka, s hogy ily rohadás vagy az által jön létre, hogy úgyneve­zett rohadási vagy erjesztő anyagok jutnak a testbe; vagy az­által, hogy az ember vére hőmérsékével azonos melegségű és bizonyos, sem kevés, sem túlságos sok víz­tartalmú, rohadásra képes testrészekbe hasadó gombák hatolnak. Tény, hogy e kis szervezetek csekély mennyisége elégséges arra, hogy hasadás — nagy számuk spórakép­ződés által is -- aránylag kis időben annyira szaporod­janak, hogy a szervezetnek nagy ártalmára lehetnek, éle­tét veszélyeztetik, tönkre teszik. Akármily folyadékban, mely szénenyt, légenyt, phosphort, kálit és magnesiát tartalmaz, s különösen a légenynélküli anyagok közül a czukort, a légeny tartalmúak közül a fehérnyét és vegyro­­konait tartalmazó folyadékokban jól fejlődhetnek. A micrococcusok, microbacteriák és spórák kivételével, melyek a vizet életképességek veszélyeztetése nélkül egy időre nélkülözhetik, a hasadó gombák víz nélkül nem fejlődhetnek, úgy hogy a magasabb rendűek, a bacillusok, kiszáradás következtében azonnal tönkre mennek. Szaporodnak és fejlődnek alkalmas talajon addig, míg tápanyag van, azután — a spórák későbben, mint más bacteriák — tönkre mennek. Fokonkint jobb és jobb tápláló talajon rendszeres tenyésztés által életenergiájuk nagy fokban növekedhetik. Coze és Feltz*) szerint septicaemicus állat vére tovább-tovább oltás által nagyobb és nagyobb fokban *) Előadatott a m. orvosok és természetvizsgálók XXII. vándorgyű­lése orvosi szakosztályának ez évi augustus 25-ikén tartott ülésében. 2) 1. szerző czikkét az OHL. 1874-ik évi 27. számában. *) 1. Hüter. Grundriss der Chir. I. köt. 2—3 1. 2) Recherclies sur la présence des infusoires dans les maladies infectieuses. Strassburg 1866. 43

Next