Orvosi Hetilap, 1883. április (27. évfolyam, 13-17. szám)
1883-04-22 / 16. szám
|3uD APEST, l88^. 16. sz. Aprilis 22. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél rendek. nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. 1'ioNIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Ballagi J. tr. Közlemény Korányi Fr. tnr. koródájából Vizsgálatok a Koch-féle bacillus kórisméi értékéről. — Karsay Z. tr. Lumniczer vS. tnr. II. sebészi koródáján, illetőleg sz. Rókus-kórházi I. sebészi osztályán 1877—82-ben végzett nagyobb csonkítások és kiízelések. (Folyt.) — Könyvismertetés. Les hystériques, l’état physique et l’état mental. Par le dr. Legrand du Saulié. — Lapszemle. Csipcsont kiizesítésének újabb módja. — Súlyos műtétek 70 éves egyéneken. Tárcza : A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1883. ápril 14-dikén. Irsai A. tr. myelitis syphilitica gyógyúlt esetéről. Schwimmner E. tr. sclerodactylie-ben szenvedő nőről. Róna L. tr. syphilis populosa esetéről, formiamidum hydrargyratummal kezelve. Csatáry L. tr. indítványa a nemzetközi orvosi congressusnak Budapestre meghívása tárgyában. Tóth. tr. a parasitikus chlorosisról. — A kolozsvári orvostermészettudományi társulat és az erdélyi muzeumegylet. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : Közegészségügy és törvényszéki orvostan 3. száma. Közlemény Korányi Frigyes ny. r. tanár kórodájáról. Vizsgálatok a Koch-féle bacillus kórisméi értékéről. Bar.TAGI JÁNOS tr. kórodai gyakornoktól. Rövid idővel azután, hogy Koch nyilvánosság elé bocsátotta a gümőkór oktanára vonatkozó felfedezését, kísérleteit, korodánkon is megkezdettük, az általa felállított tételek közül elsősorban főleg a kórodai gyakorlatban értékesíthető tényekről szerezni magunknak bizonyságot, közvetlen észlelések útján. A következő vizsgálatok tehát, melyek Korányi tanár úr utasítása és vezetése mellett hajtottak végre, kiterjednek a gümő bacillusoknak nemcsak tüdővészes, de minden másféle tüdőbántalomban szenvedő egyén váladékaiban (főleg köpezeteiben), a tüdővészes folyamat által megtámadott szövetekben, a cavernák tartalmában stb. előfordulására és kimutatására, megjelenésük gyakoriságának, s az ezzel összefüggő viszonyoknak tanulmányozására, más microorganismusoktól való megkülönböztetésükre stb. A pusztán e kérdéseket felölelő munka számára korántsem akarom a bevégzettség jogát igényelni. Pár hónap alatt mindenre kiterjeszkedni, amivel Koch szakadatlan munkássága csupán ez egy kérdésben a tudományt gazdagította, már csak időhiány miatt sem volt lehető. Egyelőre tehát meg kellett elégedni azzal, hogy — és ez különben egy kórodán sürgősebb tennivaló is — kimutassam, diagnostikai szempontból Koch felfedezéseit, ha csakugyan tények, mennyire, s mi tekintetben lehet felhasználni vagy értékesíteni. Mielőtt saját vizsgálataimnak eredményeit felsorolnám, néhány eddig közzétett közleményre reflectálandó, előre bocsátom a gümő bacillusokra vonatkozó és nyilvánosságra került adatokat. Koch festő módszere nemsokára gyökeres átváltoztatáson ment keresztül Ehrlich 2 *) által. A lényege ugyanaz Ehrlich festési methodusának is, t. i. az alkalikus hatású anilin-színekkel (methylkék, viola vagy fuchsin) festett készítmény sejtes részeiből vagy más, nem tuberculotikus hasadógombákból a színanyagot kivonni, míg a gümő-bacillusok érintetlenül maradnak. Ehrlich erre a czélra légenysavat használ. A vesuvint egészen feleslegessé teszi, s csakis a szín-ellentét és a bacillusok könyebb fellelhetősége végett használja azt. Ehrlich módszere, s ezt maga Koch is elismerte, mind időkímélés, mind biztosság tekintetében sokkal jobbnak mondható. A későbbi módosítások lényeges változtatásokat nem igen tartalmaznak, kivéve Baumgartennél, mely azonban nem bizonyult be czélszerűnek. Baumgarten a köpet készítményt kalinm-lúggal kezelve, valamely barna anilin-színnel festi meg ; a bacillusok ekkor színtelenek maradnak, sejtek és más hasadó gombák pedig barnára festődnek. Balmer és Fraentzel*) szintén fuchsint vagy methylviolát használnak, de töményebb oldatot Ehrlichénél, s a készítményeket tovább (24 óráig) hagyják benne. Gibbes* 2 * *) methylibolya helyett magenta-vörös alcoholos oldatát, légenysavval színtelenített készítmény utófestésére pedig chrysoidim-sárgát ajánl. A többi, Pfeiffer, Deitweiler, Babes stb. által közölt módosítások nem lényegesek. A bacillusoknak phthisikus egyének váladékaiban, szöveteiben stb. kimutatásával többen foglalkoztak, így Balmer és Fraentzels 120 tüdővészes egyén köpetét vizsgálták meg, s a következő eredményekre jutottak. A gümő-bacillusok mennyisége a köpetben a tüdőbeli roncsolások mérve szerint növekszik, úgy hogy a florid esetekben és magas láz mellett a legnagyobb számmal találhatók ; lassú vagy láztalan folyamatoknál a mennyiség, de maguk a bacillusok is kisebbek, roszul fejlődöttek, s spórák sem láthatók rajtuk. Hiller*) a tüdővész kezdeti szakában, haemoptoikusoknál talált (3 eset közül kétszer) a köpetben bacillusokat, s e sputummal tengeri malaczokat sikeresen inficiált. Lichtheim() szintén talált bacillusokat, azoknak megjelenését azonban ahhoz a feltételhez köti, hogy a tüdőben roncsolási folyamat legyen, s a de n) Előadás a berlini Charité-orvosok 1882. ápril 13-iki ülésén. *) Berliner kiin. Wochenschrift, 1882. 45 sz. 2) Pharmaceutische Zeitung, 1883. 16. sz. 8) Id. helyen. *) Deutsche mediz. Wochenschrift. 1882. 47. sz. s) Fortschritte der Medizin. 1883. 1. köt. 16