Orvosi Hetilap, 1884. október (28. évfolyam, 40-43. szám)
1884-10-19 / 42. szám
- --------—,---------.— ....------------------------------------------------------------------------------------------— - • - • . ..v Budapest, 1884. 42. sz. oKTOBER 19. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. v H ELŐFIZETÉSI ÁR : he ly be 11 és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 150. é. kr. 1-JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Pertik O. tr. Recklinghausen és De Bary tarok intézetéből Strassburgban. Az actinomycosisról új eset kapcsán emberen. — Árkövy J. tr. A fogbél és gyökhártya-bántalmak diagnosticája. III. A fogbél-sorvadásról általában. — Könyvismertetés. Die Fortschritte der Nierenpathologie von Dr. R. Lépine. — Lapszemle. A nyak pólyáiról. Tárcza : A budapesti kir. orvosegylet 1884. oc. 14-dikén tartott évi nagy ülése. Lumniczer S. tr. elnöki beszéde. Az Orvosi Hetilap-díj odaítélése. Pályázat 1886. Orvosi Hetilap-díjra. — Balogh K. tr. A therapeutika fejlődésének némely útjai. I. — Heti Szemle. A cholera nostras bacilicisai. A Szajna vizének fertőzöttsége. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : Egy kőnyomatú tábla Pertik tr. czikkéhez. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 42 .fia Recklinghausen és De Bary tinok intézeteiből Strassburgban. Az actinomycosisról új eset kapcsán az embernél. Pertik Ottó tr-tól. F. évi junius hó közepén Meyer Pál tr. itteni belgyógytani magántanártól górcsői vizsgálás végett mintegy 50—60 gramm genyet kaptam, mely a jobb oldali hasfalból próba-szúrcsapolás által nyert mennyiségnek mintegy negyedét tette. E geny piszkos sárga, elég sűrű, de kissé nyákos, nyúlós, kevés vércsíkkal kevert és bűzös volt. Feltűnt, hogy midőn egyik edényből a másikba lett áttöltve, az edényfalhoz nagy számban gömbölyded, vagy ovális, homok-, mák-, kásaszemnyi, ritkábban gombostűfej- és kendermagnyi szemcsék maradtak tapadva, melyek szürkések, vagy kénsárgák, zsíros tapintatúak, elég könyen szétdörzsölhetők, kivételesen kemények (elmeszesedettek) voltak. Midőn azután a kevéssé elzsirosodott, nagy szemcsesejtek, kevés zsírcsepp- és szövet-detrituson kívül mi különöset, nevezetesen górcsős csonttörmelékeket sem mutató genyből langyos, 6'75°/0 konyhasó-oldattal kimosva, s rázás által az őket burkoló genysejt-köpenytől megszabadítva lettek, alakjaiknak egyenletesen legömbölyödött volta még szembeötlőbbé vált. Egyszerűen glycerinben, a fedőlemezt kissé laposra nyomva, már gyenge nagyításnál jól látszott, hogy csak a legkisebbek Használt irodalom : A) Aufrecht. 1883. Ein Fall v. Actin. hominis (Pathol. Mittheilungen. II. fűz. 50. 1.) — B) Bang és Jensen. 1883. TiiJsskrift f. Veterinaerer. XIII. k. Részletes kivonat; in Fortschr. der Medicin. 1884. II. k. Xr. 6. 219. 1. — de Bary. 1884. Vergl. Morphol. u. Bioi. der Pilze etc. Leipzig. 406. 1. — Bollinger. 1877. Ueb. eine neue Pilzkraukh. b. Rinde. Ctbl. f. med. Wiss. Xr. 27. 1878. Actin. der Rachenschleimhaut. Jahr. her. d. k. Centr. Thierarzneischule in München. 45. 1. 1878. Fünf Fülle v. Actin. der Zunge beim Rinde (ibidem). — Bricon. 1884. De l’actinomycose. Progrés médicale. 7. és 8. sz. (Benne számos irodalmi adat.) '— C) Chiari. 1884. Ueb. prim. Darmactin. des Menschen. Prag. Med. Wochenschr. Nr. IO. — D) Duncker. 1884. Strahlenpilze im Schweinefleisch. Zeitschr. f. Mikrosk. и. Fleischschau. III. Bd. 3. szám. — De-Bary. 1. B. — F) Firket. 1884. De l’act. de l’homme et des animaux, Paris chez G. Bailliére (majdnem teljes irodalmi összeállítást ad). — H) Harz. 1 878. Actin. Bovis. Deutsch. Zeitschr. f. Thiermedicin. I. Suppl. heft. 125. 1. és 45 1. — Hinck. 1882. Lungenactin. einer Kuh. Ctblatt f. med. Wiss. 817.1. — I) Izrael (James). 1878. Neue Beob. auf d. Geb. der Mykosen des Mensch. Virch. Arch. 74. к. 15. 1. 1879. Neue Beitr. z. den mykot. Erkrank, des Mensch. Virch. Arch. 78. k. 521. — Johne. 1879. Actin. Berichte üb. d. Veter.-wesen im (homokszemnyiek) képeznek különálló szemcséket, s hogy a nagyobbak ily elemi szemcsék ( elemi actinomyces-tőkék) halmazából állanak. Legkörzetibb réteg gyanánt (1. 1. ábra) mindig kissé megnyúlt, bunkós duzzanatok mutatkoztak, melyeknek szélesebb vége kivétel nélkül megnyúlt, míg vékony nyele a képlet központja felé irányult, miáltal a szemcsék már gyenge nagyításnál mozaik-, vagy szederszerű felületet kapnak. Nagy szemcséken a már szabad szemmel látható, szederszerű felületet az azokat összetevő elemi tőkék okozzák. E bunkós végek között, melyek az előbbiekből folyólag a felülethez függélyesen, azaz a szemcsék gömbölyded alakja mellett sugarasan vannak elrendeződve, szintén radiálisan álló, finom, színtelen és tagozatlan szálak is elégszer látszottak. [Igen szépen az I. ábrán másolt esetben.] Már e felületes vizsgálat után sem lehetett kételkedni, hogy esetünkben a Pollinger-Harz-féle actinomycosis, sugár-gombabetegség forog fenn, mert a mondott szemcsék, — melyek finomabb szerkezetére alább visszatérünk, — általános megegyezés szerint a hántalom kórterményeiben , a genyben és sarjadzásokban sohasem hiányzó és annyira jellemző leletet képeznek, melynek alapján a bántalom már górcső nélkül is nagy valószínűséggel kórismézhető. Ezen új betegség ismeretét tudvalevőleg az állatgyógyászoknak köszönjük. Felfedezése közönségesen Bollinger-nek, [1877.] (1. B-nél) tulajdoníttatik, mert, bár Ficket figyelmeztetése szerint a Königreich Sachsen. 71. 1. 1882. Deutsche Zeitschr. f. Thiermedic. VII. k. 141. 1. 8—10. tábla. 1884. Duncker munkájának referálásánál (Forschr. der Medic. 1884. 5. fűz. 183 1.) a disznóhúsban talált állítólagos actin. szemcséket illető ellenőrző vizsgálatokról emlékezik, melyeket Zimmermannnal végzett. — M) Middeldorpf. 1884. Ein Beitr. z. Kennt, der Actin. Deutsche Med. Wochenschr. Nr. 15, 16. — Partsch. 1881. Zwei Fälle v. Actin. Breslauer Aerztl. Zeit. III. Bd. 78. 1- — Ponfick. 1882. Die Actinomykose, etc. Berlin. (Aug. Hirschwald) [Legterjedtebb mű e tárgyban. 130 lapot tesz, négy táblával. Ajánlható. Kár, hogy az előadás fárasztásig nélkülözi a tömöttségét.] — Pflug. 1882. Lungenact. in Form acut. Miliartuberkulose bei einer Kuh. Ctbl. f. m. Wiss. Nr. 14. — Pusch. 1883. Ueb. Lungenact. Arch. f. wiss. u. prakt. Thierheilk. Bd. IX. 447. 1. (Legkiterjedtebb irodalmi adatokat tartalmaz.) — V) R. Virchow. 1884. Beitr. z. Kenntniss der Trichinose u. der Actinomycose bei Schweinen. Virch. Arch. 95. Bd. 534. 1. — Weigert. 1881. Ein Fall v. Act. des Menschen. Virch. Arch. 84. k. 305. 1. — Z) Zemann. 1883. Ueb. Act. des Bauchfells u. der Baucheingeweide beim Menschen. Wiener Med. Jahrbücher. 5. 477. Itt nem idézett szerzők adatai másodkézből valók, így főleg az olaszokéi. A történelemmel Bricon, Firket, Pusch behatólag foglalkoznak. ’